Munkaügyi ellenőrök vizsgálhatják a bérkompenzációt

2012.03.26. 18:48

A parlament hétfői ülésén a képviselők elfogadták, hogy a munkaügyi ellenőrzésekkor a jövőben vizsgálják azt is, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek értékének megőrzéséhez szükséges elvárt béremelést végrehajották-e a munkadók. Megszavazták a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapját is, valamint az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok reálhozamának adómentes felvételét.

A kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánította az Országgyűlés június 29-ét. Varga László KDNP-s politikus indítványa szerint az Országgyűlés elítéli a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztsággal szemben tanúsított kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést. Emellett javasolja, hogy a kuláküldözés történetéről és körülményeiről rendszeresen, méltó módon emlékezzenek meg, hogy a fiatal nemzedékek megismerhessék a középparaszti réteg szenvedését. A megemlékezés napja minden év június 29-e, Péter-Pál napja.

A parlament hétfői ülésén döntött arról is, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok március 31-ig jelezhetik, hogy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, a reálhozamukat pedig adómentesen vehetik fel. A döntés alapján az állami nyugdíjpillérbe visszalépők, amennyiben a magán-nyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba helyezik tagi kifizetéseiket - a reálhozamot és a tagdíjkiegészítést -, az összeg 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetnek.

Az indoklás szerint így az állami nyugdíjrendszerbe most visszalépők ugyanazokat a mentességeket és kedvezményeket vehetik igénybe, mint amelyek a korábban visszalépőket megillették. A parlament előzőleg a gazdasági stabilitási törvény december végi elfogadásával több ponton változtatott a magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozó szabályokon. Megszűnt a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, így az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül. Ugyanakkor március végéig újra megnyitották az állami pillérbe átlépés lehetőségét annak a 102 ezer embernek, aki fenntartotta pénztártagságát.

A parlamenti képviselők elfogadták a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők bérkompenzációjának végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat, és változtatottak a költségvetésen is, segítendő azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az elvárt ötszázalékos béremelés is gondot okoz. A célra a költségvetés módosításával 21 milliárd forintot csoportosítottak át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba. E szerint a munkaügyi ellenőrzések a jövőben kiterjednek a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek értékének megőrzéséhez szükséges elvárt béremelés ellenőrzésére is. A munkaügyi hatóság azonban nem hozhat elmarasztaló határozatot akkor, ha a munkáltató az ellenőrzés kezdetéig az érintett munkavállalók legalább kétharmadánál eleget tett a béremelésnek.

Azok a cégek, amelyek az elvárt béremelést minden dolgozójuk esetében teljesítik, a korábban munkáltatói tb-járuléknak nevezett szociális hozzájárulási adóból levonhatják a béremelések öt százalékot meghaladó részének költségeit. Azonban - olvasható a büdzsémódosítás indoklásában - sok esetben az ötszázalékos béremelés fedezete sem biztosított a vállalkozásoknál.