Orbán körbetáncolta az elnököket

2012.04.03. 9:22

Három államfő megválasztására volt döntő befolyása Orbán Viktornak, és mindegyikhez máshogy állt hozzá. Mádl Ferenccel kicselezte szövetségeseit, Sólyom Lászlónál örült a függetlenségnek, Schmitt Pálnál viszont direkt olyan embert keresett, aki nem tesz neki keresztbe. Milyen játszmái voltak Orbánnak az elnökválasztások körül?

"Kellő időben értesülnek róla" - ezt válaszolta Orbán Viktor hétfőn azokra a kérdésekre, hogy várhatóan ki lesz az utódja a hétfőn lemondott Schmitt Pálnak. Egyelőre csak találgatások jelentek meg a lehetséges utódokról, az előkészületekre tett határozott lépések alapján úgy tűnik, hogy a kormánypártok igyekeznek gyorsan lebonyolítani a cserét.

Orbánnak és a Fidesznek mindenesetre van gyakorlata az államfőkeresésben, a rendszerváltás óta három köztársasági elnök megválasztásában is közvetlen szerepük volt. Mindegyik alkalomnak megvolt ráadásul a maga csavarja, ami azzal is járt, hogy Orbán más és más módon viszonyult az elnöki intézményhez.

Forrás: MTI/Beliczay László
Schmitt Orbánnal a lemondása után

Az első ilyen elnökválasztás 2000-ben volt, amikor elvileg egyszerű lehetett volna a Fidesz helyzete, a pártnak volt ugyanis a legnagyobb frakciója a parlamentben. Bonyolította ugyanakkor a képletet, hogy a Fidesznek a kormányalakításhoz szüksége volt a kisgazdákkal való együttműködésre, és a koalíciós megállapodásnak része volt, hogy a kisebbik kormányzó párt kapta a jogot az államfő jelölésére. Bár sokáig tartotta magát az, hogy ez Torgyán József kisgazda pártelnök államfővé választásához fog vezetni, végül a nyilvánvalóan Orbánhoz kötődő Mádl Ferenc lett a jelölt.

Ebben minden bizonnyal szerepe volt annak, hogy a belső koalíciós konfliktusokból rendre Orbán került ki győztesen, de magának az államfőválasztásnak a lebonyolításánál meglehetősen visszafogott volt. Az MTI hírarchívumában fellelhető beszámoló szerint Mádl jelölésének 2000 májusi bejelentésekor Torgyáné volt a főszerep, és Orbán a következő hetekben is csak szűkszavúan nyilatkozott az államfőválasztásról. "Orbán Viktor kormányfő egyetértésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy diplomáciai tapasztalatokkal rendelkező nemzetközi tekintélyre van szükség e poszton" - áll a jelölés bejelentésről szóló MTI-tudósításban, amely szerint a kormányfő "örömét fejezte ki amiatt is, hogy olyan ember lesz az államfőjelölt, aki "úgy elkötelezett, hogy egyúttal mérhetetlenül szelíd is".

A véletlen elnökválasztás

Öt évvel később szinte a véletlennek köszönhette a Fidesz, hogy meghatározó szerepet játszhatott az államfőválasztásban. A kormányzó szocialisták a párt egyik meghatározó politikusát, Szili Katalin parlamenti elnököt jelölték, ezt azonban az SZDSZ több képviselője ellenezte, így váratlanul felértékelődött az ellenzék pozíciója. A Fidesz végül azt a döntést hozta, hogy rácsatlakozott a Védegylet nevű civil szervezet kezdeményezésére, akik Sólyom László egykori alkotmánybírósági elnököt javasolták államfőnek.

A Fidesz és Sólyom között nem volt intézményes kapcsolat, a jelölésének részleteit ismerő források szerint az akkori ellenzéki pártból még a telefonszámát is a Védegylettől kérték el. Végül bejött Orbánék számítása, és a kormánykoalíción belüli konfliktusok eredményeként az általuk támogatott Sólyom lett az államfő, fideszes politikusok szerint ugyanakkor egyértelmű volt, hogy számukra is kompromisszumos megoldás Sólyom megválasztása. Tudták róla ugyan, hogy konzervatív értékrendet vall, és így közelebb áll hozzájuk, mint a szocialistákhoz, viszont nem tartozott az ő köreikhez. "Sólyom nem számított fideszesnek, de még csapatjátékosnak sem" - magyarázta korábban egyik képviselőjük (részletek a Fidesz és Sólyom viszonyáról ebben a cikkben).

A legszebb remények

Orbán ugyanakkor nyilvánosan nem adta jelét annak, hogy fenntartásai lennének. "Az emberek jelöltje győzött" - mondta Sólyom megválasztása után a Fidesz elnöke, hozzátéve, hogy az új államfő életútja biztató, beszédének az a része pedig, amely arról szólt, hogy nem csak a fejünket, hanem szívünket is fel kell emelni, "legszebb reményekre utasít mindannyiunkat". Dicsérte Orbán az új elnök személyes kvalitásait is, emlékeztetve arra, hogy a jogi egyetemen ismerte meg az ott oktató Sólyom Lászlót, aki akkor is karakteres, szigorú személyiség volt, szerinte ez jó egy köztársasági elnöknél.

A 2005-ös választás után Orbán pozitívan nyilatkozott arról is, hogyan tudna együttműködni Sólyommal abban az esetben, ha a Fidesz kormányra kerülne. A Hír Tv-nek adott interjúban azt mondta, miniszterelnökként két államfővel - Göncz Árpáddal és Mádl Ferenccel - dolgozott együtt, akik különböző karakterű, politikai hátterű és értékrendű személyiségek, de jól együttműködött velük, és így lenne ez Sólyom László esetében is.

Forrás: MTI/Beliczay László
Orbán és Sólyom a 2010-es választások után

Amikor azonban eljött az együttműködés lehetősége, akkor Orbán nem élt vele. A 2010. áprilisi parlamenti választást követő nyáron járt le Sólyom László mandátuma, és ugyan ő elnökként kemény konfliktusokat vállalt a kormányzó szocialistákkal, Orbán Viktor végül Schmitt Pált jelölte helyette. Bár Orbán a megelőző öt évben nyilvánosan mindig tisztelettel szólt Sólyomról, fideszes politikusok szerint túlságosan merevnek és önjárónak tartotta, ezért a párt belső fórumain zajló államfőkeresés során kezdettől fogva nem támogatta az újrajelölését.

Nem akart közjogi csatákat

"Viktor mozgatórugója az volt, hogy maximalizálni akarja a saját mozgásterét, hogy a legkevésbé kelljen közjogi küzdelmekkel számolnia" - mondta az államfőválasztásról folytatott beszélgetések egyik résztvevője korábban az [origo]-nak. Ezek a szándékok vezérelték a miniszterelnököt abban, hogy a pártvezetés több tagjának tiltakozása ellenére végig kitartott a párton belül ugyan hivatalosan komoly pozíciót (alelnökséget) viselő, de valójában súlytalannak számító Schmitt Pál jelölése mellett. Fideszes politikusok szerint ugyanakkor Orbán számára a fő szempont az volt, hogy az új elnök feltétel nélkül támogassa a kormány politikáját, és ne kelljen vele közjogi konfliktusokba bonyolódni.

Orbán ezt annak ellenére gondolta így, hogy a Fidesz lelkesen támogatta Sólyomot akkor, amikor ő alkotmányjogi aggályokra hivatkozva több törvény ellen is vétót emelt. Ezt a támogatást a miniszterelnök sem tagadta, amikor Sólyom távozása előtt nem sokkal, 2010 júliusában interjút adott az MTV-nek, de hozzátette azt is, hogy szerinte Magyarországon félreértik a köztársasági elnök szerepét. "Az elnök nem fékje meg ellensúlya a kormánynak, hanem az ennek a végrehajtó hatalomnak a része. Ez egy teljes félreértés, ami Magyarországon e tekintetben uralkodik" - fejtegette Orbán, jelezve, hogy olyan elnököt keresett, aki együtt tud működni kormányával.

Ezt meg is találta Schmitt Pálban, akiről az interjúban kijelentette azt is, ő olyan államfő lesz, akit büszkén mutathatnak példaként a szülők a gyerekeiknek, és ezért "a következő öt évünk is (...) jó kezekben van".