Öt ok, amiért a Fidesz nyert Schmitt bukásával

Schmitt Pál beszél a parlamentben 2010. június 29-én, megválasztásakor
Vágólapra másolva!
Bár nagyon kínosnak tűnik a Fidesz számára a hozzá szorosan kötődő Schmitt Pál bukása, politikai szempontból valójában még jól is jöhet a pártnak a lemondás. Kaptak egy erős ütőkártyát, kiütik a fegyvert az ellenzék kezéből, és talán már nem is volt olyan nagy szükségük Schmittre.
Vágólapra másolva!

Több szempontból is súlyos csapásnak látszik az elmúlt két évben a belpolitikai csatákat sorra megnyerő Fidesz számára Schmitt Pál lemondása. Hivatalba lépése előtt a Fidesz vezetőségének tagja volt, a Fidesz (és a KDNP) szavazataival választották meg elnöknek, és államfői ideje alatt is látványosan kiállt a kormány politikája mellett. Így tehát egy, a Fideszhez szorosan kötődő politikai szereplő pályafutása ért csúfos véget, ráadásul a párt hivatalosan az utolsó pillanatig kiállt mellette.

Van tehát bőven okuk a fideszes politikusoknak arra, hogy kényelmetlenül érezzék magukat a mostani helyzetben, de politikai szempontból akár még nyerhetnek is az ügyön. Összeszedtük az okokat, amiért a lemondás jó a Fidesznek.

1. Precedenst teremtett

A Schmitt-ügy végnapjaiban az elnök lemondását követelők körében az egyik legtöbbet emlegetett jelszó az volt, hogy Magyarország "következmények nélküli ország". Schmitt Pál esete egy sorba került azzal, hogy Gyurcsány Ferenc nem mondott le, amikor nyilvánosságra került a saját kormányának és pártjának hazugságairól szóló beszéde, illetve az állambiztonsági múltja ellenére helyén maradó Medgyessy Péterrel, valamint Horn Gyulával, aki úgy gondolta, pufajkás múltja nem lehet akadálya annak, hogy miniszterelnök legyen.

Fotó: Nagy Attila [origo]
Schmitt a parlamentben

Schmitt bukásával most nagyon erős adu kerül a Fidesz kezébe, a párt ugyanis mostantól büszkélkedhet majd azzal, hogy ők bebizonyították, mégsem marad minden visszásság következmények nélkül a politikában. Az "elmúlt nyolc év" emlegetése után újabb fegyver lesz így a szocialistákkal és a Gyurcsány-féle párttal csatározó fideszes politikusok kezében.

2. Elvették az ellenzék játékát

Ahogy arra több elemzés - például Török Gábor politológus blogja - is rámutatott, Schmitt helyén maradása hosszú távon leginkább az ellenzék hasznára vált volna. Bárhol megjelent volna, bármit aláírt volna, bármit bejelentett volna, biztosan ott lettek volna az ellenzéki szóvivők vagy aktivisták, hogy emlékeztessenek az egyetemi vizsgálat által bizonyítottan plagizálással szerzett doktori címre.

Fotó: Magócsi Márton [origo]
Tüntetők a Sándor-palotánál

Ráadásul komoly erőfeszítéseket tettek az ellenzéki pártok már eddig is, hogy az elvileg a pártpolitikától független köztársasági elnököt és botrányát összekössék a kormánnyal, illetve a Fidesszel. Schmitt fideszes múltja és az elvileg független pozícióban is nyilvánvalóan megőrzött elkötelezettsége miatt ez nem is tűnt különösebben nehéz feladatnak, most azonban a lemondással az ellenzéki pártok kénytelenek lesznek búcsút mondani ennek az eszköznek.

3. Schmitt megtette a kötelességét

Schmitt Pál a megválasztása előtt a Fidesz frakcióülésén arról beszélt, hogy megválasztása esetén nem lenne a kormány törvényalkotási lendületének gátja, sőt inkább egyfajta motorjaként működne. Ezt az ígéretét maradéktalanul betartotta, annak ellenére aláírt minden törvényt (és nem küldött vissza a parlamentnek például megfontolásra), hogy számos jogszabály körül nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi vita is kirobbant. Ezek között volt számos kétharmados támogatást igénylő jogszabály, illetve ott volt maga az alaptörvény is, amelyre hivatkozva Schmitt végül a lemondását bejelentette.

Forrás: MTI/Kovács Attila
Orbán számított Schmittre a törvényhozási rohamban

A Fidesz ígérete szerint ugyanakkor ennek a nagy törvényhozási lendületnek vége, és az idei év már a konszolidációról fog szólni. Ha tartják ezt az ígéretet, akkor várhatóan nem lesznek nagyobb átalakítások, illetve ha mégis, akkor kevésbé gyors tempóban fogják őket elfogadni, mint a kormányzás első két évében. Ez azt is jelenti azonban, hogy nem lesz olyan nagy szükség Schmitt feltétlen támogató hozzáállására, amelyet egyébként is számos kritika ért nemcsak az ellenzék, hanem politikától független szervezetek részéről is.

4. Hol itt a diktatúra?

A Fidesz-kormány elleni legkitartóbb bírálat az elmúlt két évben az volt, hogy tekintélyelvű rendszert épít ki, és megpróbál minden független intézményt maga alá gyúrni. Ez várhatóan nem fog alábbhagyni, de a kormány most ismét kapott a kezébe egy hatásosnak tűnő fegyvert, ez után ugyanis mindig visszavághat majd azzal, hogy épp a kormánytól független szereplők tevékenységének eredményeként állt elő az a helyzet, amely Schmitt távozásához vezetett. Különösen ütős érv lehet ez a magyarországi médiahelyzetre vonatkozó külföldi bírálatokkal szemben, a Fidesz ugyanis rámutathat majd arra, hogy az egész ügyet a sajtó indította el (persze ehhez az is kell, hogy elszakadjanak attól, hogy Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő bulvárkacsának minősítette a plágiumról szóló első állításokat).

5. Még két év

A Fideszt gyakran érte az a vád az elmúlt két évben, hogy hozzá kötődő embereket betonoz be hosszú időre különböző pozíciókba. Valójában ez történik most az ellenzék által üdvözölt lemondás eredményeként is, most ugyanis egy újabb ötéves elnöki mandátum kezdődik, így bárki is nyeri a következő, két év múlva esedékes parlamenti választást, 2017-ig a Fideszhez kötődő elnökkel kell majd együttműködnie.