Út a bukásig - Schmitt Pál karrierje

Schmitt Pál lemondott posztjáról 2012.04.02-én
Vágólapra másolva!
Hétfőn kora délután Schmitt Pál a parlamenti ülés kezdetén, napirend előtti felszólalásban jelentette be lemondását a köztársasági elnöki posztról. Cikkünkből megtudhatja, hogyan emelkedett ilyen magasra az egykori sportoló, és hogyan vezetett tovább az útja a bukásig.
Vágólapra másolva!

Schmitt Pál 1942-ben született budai polgári családban. Az utóbbi években szívesen beszélt katolikus neveltetéséről, például arról, hogy gyerekkorában az éjjeliszekrényén mindig ott volt az imakönyv. "Pali tudatosan készült az életre" - mondta korábban az [origo]-nak vissza a fiatal Schmitt Pálról régi barátja, Kamuti Jenő sportvezető, egykori tőrvívó, aki szerint barátja még a tatai edzőtáborban is nyelvet tanult. Nyelvtudását - öt idegen nyelven beszél - később is mindig büszkén nyilatkozott. (Az [origo] 2010-ben Schmitt Pálról készült nagy portréját itt olvashatja el.)

Az 1968-as mexikóvárosi, majd az 1972-es müncheni olimpián is aranyérmet nyert a magyar párbajtőr-csapattal, és részt vett az 1976-os montreali olimpián is, közben pedi belkereskedelmi szakon elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet. A sportkarrier után egyesülete, a Vörös Meteor segítségével megkapta első komoly állását: a Hungarhotels szállodalánchoz került, ahol a budapesti Astoria szálló, majd a Fórum Hotel igazgató-helyettese lett.

Forrás: MTI
Schmitt Pál (bal szélen) és a párbajtőr csapat 1971-ben - további képekért kattintson a fotóra

A szállodákban megszerzett vezetői tapasztalat jelentette az alapot ahhoz, hogy megkezdhesse sportvezetői karrierjét: 1980-ban megkapta a Népstadion és Intézményei főigazgatói székét. Három évvel később nagy lehetőség nyílt meg Schmitt előtt, amikor meghalt Csanádi Árpád, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) magyar tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára és az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) elnökhelyettese.

Erről Schmitt többször azt mesélte, hogy Juan Antonio Samaranchnak, a NOB akkori elnökének jutott eszébe, hogy ő tölthetné be Csanádi megüresedett helyét. Magyarországon is akadt ugyanakkor befolyásos támogatója, Buda István, az OTSH akkori elnöke személyében, aki fiatalítani akart a sportvezetésben, ezért támogatta Schmitt ambícióit. 1989-ben lett a MOB elnöke, ezt a posztját egészen 2010-ig megtartotta.

Bár ellenfelei később sokszor a szemére vetették, Schmitt elkerülte a korszak egyik legnagyobb politikai csapdáját: ő volt a MOB főtitkára és a NOB magyar tagja, amikor formálisan is dönteni kellett az 1984-es Los Angeles-i olimpia bojkottjáról (az érdemi döntést Kádár János pártfőtitkár már meghozta). Schmitt nem vett részt a szavazáson, a MOB közgyűlése alatt inkább Szófiában volt, bolgár sportvezetőkkel tárgyalt, így kihúzta magát a kényes döntésből.

Forrás: MTI
Schmitt az Astoriában 1976-ban - további képekért kattintson a fotóra

A rendszerváltás után több nagyköveti megbízatást is kapott: az Antall-kormány 1993-ban madridi nagykövetnek nevezte ki, ezen a poszton a Horn-kormány is megtartotta. 1998-ban berni nagykövetté nevezték ki, ami szoros összefüggésben állt Schmitt ambícióival: Bern csak 80 kilométerre van Lausanne-tól, a NOB székhelyétől, és Schmitt 2001-ben, Samaranch távozásakor megpályázta a NOB elnöki posztját. Végül az első körben százhúszból tizenegy, a második körben hat szavazatot kapott.

Schmitt maga is elismeri, hogy megkereste őt az MSZP, induljon szocialista jelöltként az 1994-es budapesti főpolgármester-választáson. Az MSZP-ben viszont úgy emlékeznek, 1998-ban a MOB-elnök jelentkezett náluk. Végül csak 2002-ben lépett politikai pályára, amikor a Fidesz támogatásával, de független jelöltként elindult a főpolgármesteri posztért. A választáson annak ellenére alulmaradt Demszky Gáborral szemben, hogy az MSZP nem támogatta az SZDSZ-es főpolgármestert, hanem saját jelöltet indított Gy. Németh Erzsébet személyében.

Schmitt előbb a Fidesz egyik alelnöke lett, majd 2004-ben a párt listavezetőjeként európai parlamentben képviselőjévé választották. 2004-től egészen 2010-ig volt EP-képviselő, 2009-ben az EP egyik alelnökévé is választották. Politikai szerepvállalása megosztotta a Magyar Olimpiai Bizottságot, ellenfelei 2006-os megkísérelték leváltani az akkor már tizenhat éve elnöklő Schmittet. A rendkívüli MOB-közgyűlésen 69-69-es szavazati arány született, amit a levezető elnök úgy értékelt, hogy nem kapott többséget a visszahívás.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
A 2002-es főpolgármesteri kampányban - további képekért kattintson a fotóra

Hatéves brüsszeli tevékenysége után, 2010 márciusában, közvetlenül az országgyűlési választások előtt vált egyértelművé, hogy a Fidesz a jövőben itthon számít rá: a második helyre, közvetlenül Orbán Viktor pártelnök mögé került az országos listán. A választások második fordulójának másnapján már azt nyilatkozta a Duna TV-nek: ha felkérik, megtiszteltetésnek veszi, és vállalja a házelnöki posztot.

Hazatérése és köztársasági elnökké választása valószínűleg egy előre eltervezett forgatókönyv szerint zajlott, hiszen már márciusban felmerült a neve lehetséges államfőjelöltként. Végül csak néhány hónapot töltött a házelnöki poszton, június elejére már el is dőlt, hogy Schmitt váltja az államfői poszton a leköszönő Sólyom Lászlót, a házelnöki posztot pedig Kövér László, a Fidesz egyik alapítója, az országos választmány elnöke, korábbi titkosszolgálati miniszter veszi át.

A váltás érdekessége, hogy Kövér ellenezte leginkább Schmitt köztársasági elnökké választását, inkább újra jelölte volna Sólyomot vagy Áder János fideszes EP-képviselőt, az Országgyűlés korábbi alelnökét javasolta volna. Kövér utólag, a Heti Válasznak adott interjúban úgy fogalmazott: van alapja azoknak a találgatásoknak, amelyek szerint nem támogatta Schmitt államfővé jelölését, vagyis épp az ellen dolgozott, hogy házelnök legyen.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Harach Péter KDNP-frakcióvezető között 2010-ben
(további képekért kattintson a fotóra)

Korábban több fideszes politikus is azt mondta az [origo]-nak, hogy a párt mindenképpen más típusú jelöltet szeretett volna, mint amilyen Sólyom László volt. Többek között az volt a cél, hogy olyan jelöltet találjanak, aki jóval közvetlenebb, aki nem tart távolságot az emberektől, aki esendő, és aki szerethető. Kiválasztásánál szempont volt az is, hogy Orbán nem akart alkotmányjogászt köztáraság elnöknek.

"Az emberek emberének érzem magam, mert mindenkivel könnyen váltok szót. Ez az én habitusomból fakad" - fogalmazta meg saját szerepét Schmitt a választás előtt, amikor látogatást tett az MSZP-frakciónál. Úgy fogalmazott: gondolkodása középpontjába "a magyar embert" fogja állítani, és azt ígérte: élére fog állni egy nyelvművelő mozgalomnak, hogy "megmentsük és továbbfejlesszük" a magyar nyelvet.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Schmitt Pál beiktatása napján a Sándor-palotánál - további képekért kattintson a fotóra

A nyelvművelés hamarosan Schmitt államfői működésének központi kérdése lett, de nem úgy, ahogy azt a köztársasági elnök szerette volna. Egymás után többször is kiderült ugyanis, hogy Schmitt vagy közvetlen munkatársai súlyos helyesírási hibákat vétettek: 2010 szeptemberében egy étterem vendégkönyvébe azt írta: "Első álamfői látogatásom első álomásán". 2011. január 1-én közvetített újévi beszéde pedig szintén súlyos hibákkal került fel a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapjára.

Kritikusai azonban legfőképpen azt a mondását emlegették, amely szerint nem a törvényhozás gátja, inkább motorja kíván lenni. Ennek megfelelően Schmitt minden törvényt aláírt, amit a parlament a feszített tempójú jogalkotás során elfogadott. Elődjével szemben egyetlen törvényt sem küldött vissza a parlamentnek, és nem kért normakontrollt az alkotmánybíróságtól sem. Személyi javaslatoknál is mindig megfogadta a kormányfő ajánlásait, és azokat jelölte vagy nevezte ki, akiket a Fidesz akart.

Schmitt az elnöki kegyelmet sem osztogatta bőkezűen: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) összesítése szerint 2011 első fél évében összesen öt ember részesült kegyelemben 377 kérelmező közül. 2010-ben egész évben voltak ennyien a kegyelmet kapók. Schmitt elutasította többek között Geréb Ágnes, otthon szüléseket levezető szülész-nőgyógyász illetve a terrorcselekményekkel vádolt Budaházy György kérvényét is.

Fotó: Nagy Attila [origo]
2012. április 2-án a parlament plenáris ülésén lemondott - további képekért kattintson a fotóra!