Kevés fegyverrel indul utolsó csatájába Schmitt Pál

2012.04.04. 7:10

Schmitt Pál elszánta magát, és jogorvoslatot kezdeményez doktori címének elvétele miatt. Nincs olyan jogszabály, amelyik egyértelműen bizonyítaná Schmitt vagy az egyetem igazát, de az [origo] által megkérdezett jogászok szerint értelme sincs perelni, mert Schmitt nem nyerhet, már csak azért sem, mert az alaptörvény kimondja, hogy tudományos kérdésekbe kívülről nem szólhat bele senki.

A Semmelweis Egyetem (SE) "olyan határozatot hozott, amire nem volt törvényi felhatalmazása, és a dr. univ. címemet visszavonta. Az eljárás etikátlan volt és jogszerűtlen. (...) Természetesen fellebbezéssel fogok élni, és ha kell, bírói úton bizonyítom be igazamat" - jelentette ki hétfőn a parlamentben Schmitt Pál közvetlenül azelőtt, hogy lemondott volna a köztársasági elnöki posztról.

A hivatala kedden délután így nyomatékosította ezt az ígéretet: "A volt köztársasági elnök a Semmelweis Egyetem szenátusa ténybeli, jogi tévedéseket és eljárásjogi szabálysértéseket tartalmazó döntésének ügyében a határozat kézhezvétele után az általa megbízott ügyvédi irodával megteszi a megfelelő jogi lépéseket." A küzdelmet Schmitt becsületbeli ügynek tekinti - ő maga fogalmazott így hétfőn -, de úgy tűnik, nemigen van fogás az SE eljárásán.

Schmitt a parlamentben éppen olyan érvet hozott fel az egyetem döntése ellen, amelyet eredetileg maga az SE dobott be a köztudatba. Azt mondta ugyanis, hogy azért tartja jogszerűtlennek azt, ahogy megfosztották a címétől a múlt csütörtökön, mert az egyetem szenátusa a meghallgatása nélkül döntött, holott "a törvényi rendelkezések értelmében az oklevelet visszavonni a Magyar Akkreditációs Bizottság indítványára a nemzeti erőforrás miniszter kezdeményezésére kizárólag a bíróság jogosult". Ezt az érvet az SE használta először, ezzel az indokkal küldték el a tényfeltáró bizottság jelentését a nemzeti erőforrás miniszternek, majd a szenátus döntéséről beszámoló közleményükben is erre hivatkoztak: "a törvényi rendelkezések értelmében az oklevelet érvényteleníteni a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) indítványára a nemzeti erőforrás miniszter kezdeményezésére kizárólag a bíróság jogosult".

Az ügyben ugyanakkor sem a nemzeti erőforrás miniszter, sem a MAB nem érzi magát illetékesnek. Réthelyi Miklós miniszter annyira nem akart beleszólni a kérdésbe, hogy felbontatlanul visszaküldte az egyetemnek a múlt héten a plágium ügyében készült egyetemi bizottsági jelentést tartalmazó borítékot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig kedden az [origo] kérdéseit azzal hárította el, hogy a minisztériumban "nem indult törvényességi felülvizsgálat a SOTE határozattal kapcsolatban, ezért jogi kérdésekben a tárca nem foglal állást". A MAB hétfőn közleményt adott ki, amely szerint nem tartozik a testületre a kérdés. "A MAB a törvény értelmében biztosan nem illetékes" - magyarázta az [origo]-nak Balázs Ervin MAB-elnök kedden.

Csak az egyetem dönthet

Schmitt beszédében azt vonta kétségbe, hogy joga volt-e az SE-nek egyáltalán ahhoz, hogy visszavonja az 1992-ben kiadott kisdoktori fokozatot. "A Testnevelési Egyetem legfelsőbb döntéshozó szervének jogutódja a Semmelweis Egyetem, doktori címet visszavonni pedig egyértelműen az intézménynek van joga" - mondta egy, a felsőoktatási jogot jól ismerő jogász az [origo]-nak. "A MAB véleményét konkrét ügyben nem lehet kikérni, a miniszter pedig legfeljebb az egyetemi eljárás jogszerűségét vizsgálhatja, tartalmi kérdésekbe nem szólhat bele" - magyarázta az ügy politikai érzékenysége miatt névtelenséget kérő szakember.

Sem az SE doktori szabályzata, sem szervezeti és működési szabályzata (itt mindkettő megtalálható) nem említi, hogy pontosan hogyan zajlik a doktori cím visszavonása. Az [origo]-nak nyilatkozó jogász szerint azonban a 2005-ös, még hatályos felsőoktatási törvényből kiderül, hogy melyik szervnek van joga doktori fokozatot adományozni, és ebből következően visszavonni is.

A döntés ellen ugyan bírósághoz lehet fordulni közigazgatási per keretében, de a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy jogszerűen döntött-e az egyetem, tartalmi kérdésekben biztosan nem foglalhat állást - mondta a jogász. Szerinte azonban nem sok értelme van ennek, mert az egyetem eljárása jogszerű volt: a plágiumügyben véleményt kért egy erre a célra összeállt bizottságtól, majd a doktori tanács tett javaslatot Schmitt kisdoktori címének visszavonására, végül az SE legfőbb döntéshozó szerve, a szenátus hozta meg a döntést.

Bírósághoz még senki nem fordult

Nincs olyan jogszabály, amelyre egyértelműen hivatkozni lehetne Schmitt doktorija esetében, ugyanis a kisdoktori (dr. univ.) ma már tudományos fokozatként el nem ismert képesítés - 1993 óta csak a PhD számít tudományos fokozatnak. A kisdoktori ezzel együtt azért nem csak üres cím, hiszen munka és vizsgák állnak mögötte, és a dr. univ. megjelölést ma is használhatják még a birtokosai. Viszont a rá vonatkozó, a nyolcvanas években készült szabályozás ma már nem hatályos, a jelenlegi felsőoktatási törvény viszont ezen túl nem is említi a dr. univ. címet, miután ilyet már nem lehet szerezni. (A jelenleg érvényes jogszabályokat itt találja meg.)

Bazsa György, a MAB korábbi elnöke szerint az általános jogelvekből ennek ellenére világosan levezethető, hogy aki kiadta a címet, az vissza is vonhatja azt. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) saját doktori szabályzata szerinte mérvadó, ebből pedig kiderül, hogy a doktori címet a doktori tanács vonhatja vissza, ez a döntés pedig utólag - a tudományos autonómia miatt - nem támadható meg bíróságon. Vagyis azt, hogy egy disszertáció tartalmilag megfelel-e a követelményeknek, csak tudományos testület döntheti el - mondta Bazsa, aki szerint ez a korábbi alkotmányból és a jelenlegi alaptörvényből is egyértelműen következik. "Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak" - mondja ki az alaptörvény.

Bazsa hozzátette, egy ilyen döntést csak akkor lehet megfellebbezni, vagy akár bíróságon megtámadni, ha az eljárás volt valamiért szabálytalan. A MAB korábbi elnöke szerint azonban az államfő kisdoktorijával kapcsolatban ilyesmi nem merülhet fel, ezért bírósághoz fordulni nem nagyon van értelme.

Az [origo] által megkérdezettek nem emlékeztek olyan korábbi esetre, amikor bármilyen más szerv, mint az adott egyetem vont volna vissza doktori címet. Mindannyian hangsúlyozták azonban, hogy az ilyen súlyos esetek nagyon ritkák. Bazsa György egy esetre emlékezett, amikor valaki fellebbezett doktori címének a visszavonása ellen, ez két évvel ezelőtt történt meg a Károli Gáspár Református Egyetemen. Az illető az ügyében született döntés indoklását nem látta reálisnak, és végül neki adtak igazat. Olyan esetről azonban nem hallott, hogy doktori cím visszavonása miatt bárki bírósághoz fordult volna.

A doktori cím megvonásával kapcsolatban megkerestük az Országos Doktori Tanács és a Doktoranduszok Országos Szövetségének vezetőit is, ők azonban az ügy érzékenységére és a körülötte kialakult politikai viharokra hivatkozva nem akartak véleményt nyilvánítani.

A Schmitt Pál doktori címével és lemondásával kapcsolatos összes cikkünket megtalálja itt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK