Szűk utat hagyott Orbán az államfőt kereső Fidesznek

2012.04.03. 4:07

Bár Orbán Viktor meglepettnek tűnt, a hétfői párt- és kormánytanácskozásokon elhangzottakat ismerő források közül többen mégis megrendezettnek tartják Schmitt Pál lemondását. A miniszterelnök erősen leszűkítette a lehetséges államfőjelöltek körét. A legesélyesebb jelölt Kövér László és az Országgyűlés elnöke, aki azonban vonakodik elvállalni a feladatot.

Még a vezető párt- vagy kormányzati tisztségeket viselő fideszesek közül is csak kevesen voltak tisztában hétfő estére azzal, hogy váratlan vagy előre megkomponált forgatókönyv szerint zajlott Schmitt Pál köztársasági elnök lemondása.  A kormánypárti képviselőcsoportok hétfő reggelre összehívott, rendkívüli frakcióüléséről tíz óra körül szivárgott ki a hír, hogy a köztársasági elnök parlamenti dolgozószobájába hívatta a frakciókat épp az államfővel kapcsolatos helyzetről tájékoztató miniszterelnököt.

Az ülés elején Orbán Viktor résztvevők elmondása alapján arról beszélt, hogy a frakcióknak tudomásul kell venniük az államfő szándékát, hogy nem akar lemondani, és nem lenne etikus semmiféle nyilatkozattal vagy nyilvános kritikával bírálni őt emiatt.  Ha már megválasztották úgy tisztességes, hogy kiálljanak mellette, amíg hivatalban van - érvelt a képviselőknek Orbán.

A miniszterelnök mondandója nem sokkal később azonban mégis arra kanyarodott, hogy milyen kívánalmaknak kellene egy államfőnek megfelelnie, ha a kormánypártoknak adott esetben új köztársasági elnököt kellene keresniük.

Az államfő maradását, illetve lemondását taglaló hozzászólás között  a résztvevők elmondása szerint egy rövid - utólag már sajátos értelmezést nyerő - közjáték zajlott le: Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője egy cetlit küldött be Orbán Viktornak, amelyen, mint pár perccel később kiderült, az állt, hogy Schmitt Pál a dolgozószobájába kéreti a kormányfőt.

Legyen bajszos

A cetliolvasás után Orbán már azt elkezdte boncolgatni, hogy ha valamiért mégis államfőt kellene cserélni, akkor csak pártpolitikus jöhetne szóba. Olyan embert írt le, aki még tőle is jobbra áll és kellően elkötelezett az új alkotmány mellett. Orbán szerint ugyanis a köztársasági elnök "betámadása" ugyanis csak az első lépcső volt, a kormány megbuktatására játszók a következőkben szerinte az alaptörvényt fogják, illetve akarják majd "szétszedni". Ezért nem jöhet szóba politikai értelemben független, mondjuk a tudományos életből jövő jelölt, és a parlamenti pártok által javasolt konszenzusos személy sem az államfői posztra. Csak olyasvalakitől várható ugyanis, hogy kellően kiálljon mellette, és meg akarja védeni az új alaptörvényt, aki annak kidolgozásában is részt vett - érvelt a források szerint Orbán.

A miniszterelnök az [origo]-nak nyilatkozó képviselők szerint ezzel véget vétett a lehetséges elnökjelöltekről szóló pártpletykáknak, amelyek alapján Martonyi János külügyminiszter, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi és Pálinkás József,  az akadémia jelenlegi elnöke is az esélyesek között volt. Egyúttal viszont annyira leszűkítette a kört, hogy akár azt is hozzátehette volna, hogy a jelölt bajszos is legyen, hiszen ezzel együtt is csak két emberre illett volna rá Orbán személyleírása: Kövér Lászlóra, a párt választmányi elnökére és Áder János volt frakcióvezetőre (részt vett az alkotmányozásban a Fidesz európai parlamenti frakcióvezetője, Szájer József is, róla azonban sokan úgy tartják, hogy nem áll jobbra a miniszterelnöktől, és nem is vállalná a felkérést).

Fotó: Nagy Attila [origo]
Orbán magyaráz

Nem volt boldog Orbán

Információink szerint Kövért és Ádert említette lehetséges jelöltként a miniszterelnök a kormány és a párt több vezető politikusának is még Schmitt Pál lemondása előtt is, és kettejük közül egyértelműen Kövért preferálta. A Fidesz több képviselője és vezetője is egybehangzóan azt állította ugyanakkor az [origo]-nak, hogy hétfő délelőtt tízig - amikor Schmitt Pál magához hívta - velük is arról beszélt a kormányfő, hogy nem tesz jót ugyan a kormánypártoknak, ha sokáig hivatalban marad a hitelét vesztett államfő, de ha már így döntött, akkor hagyni kell, hadd küzdjön.

Egy kormányzati tisztséget betöltő forrás arról számolt be, hogy a szokásos hétfő kora reggeli miniszteri értekezleten még arról egyeztettek hosszasan, hogy hogyan hangolják össze a tárcák közötti kommunikációt Schmitt Pál maradása, illetve az államfőt kisdoktori címétől megfosztó Semmelweis Egyetem (SE) rektorának lemondása után. (Tulassay Tivadar vasárnap jelentette be, hogy megválik tisztségétől, mert úgy érzi, hogy a kormányzat magára hagyta az államfő plágiumbotrányában, és a személyét érintő bizalomvesztés árt az egyetemnek).

Két másik, szintén a kormányban, illetve egy a Fidesz vezetésében fontos tisztséget viselő politikus az [origo]-nak ugyancsak arról beszélt, hogy a miniszterelnökkel folytatott hétfő reggeli beszélgetéséből azt szűrte le, hogy bár Orbán Viktor "nem boldog" a kialakult helyzettől, és már keresi az esetleges utódjelölteket, egyelőre a helyén marad az államfő. A megkérdezett fideszes és kormányzati források jóval kevesebb esélyt adtak Schmitt távozására, mint a maradására még az államfő beszéde előtt közvetlenül is. Utólag többen azt mondták, hogy leesett az álluk, miután meghallották, hogy a hosszan mentegetőző Schmitt Pál utolsó mondataiban lemondott.

Nem egyedül jött rá a megfejtésre Schmitt

A fordulatot az [origo]-nak a pártvezetés egyik tagja azzal magyarázta, hogy az államfő hétfő reggel kapta kézhez azoknak a hét végén végzett felméréseknek az adatait, amelyek azt vizsgálták, hogy a közmédiának adott mentegetőző interjúi pozitív irányba billentették-e megítélését, vagyis sikerült-e Schmittnek jóhiszeműsége sulykolásával és az egyetem hibáztatásával maga mellé állítania az embereket.

Forrás: MTI/Beliczay László
Kövér László a parlamentben

Arról, hogy a maradni akaró államfő kapjon egy-két nap haladékot, hogy küzdjön a becsületéért, ha küzdeni akar, pénteken döntött a miniszterelnöki kabinet (erről szóló korábbi cikkünket elolvashatja itt). Pénteken dőlt el az is, hogy fókuszcsoportos vizsgálatokkal tesztelik majd, hogy a médián keresztül továbbított üzenet "átjön-e". Az adatok azonban egyik forrásunk szerint azt mutatták, hogy Schmitt nemhogy javítani nem tudott, de még rontott is a megítélésén, így belátta, hogy folyamatos támadásokra kell készülnie, vagyis emberileg és politikailag is tarthatatlanná vált a helyzete. Egy másik, a történteket ismerő kormánypárti politikus ehhez annyit tett hozzá, hogy "Schmitt nem egészen egyedül jött rá a megfejtésre", hanem hétfő reggel még a miniszterelnök tanácsadói győzködték különböző érvekkel, hogy lássa be, nem maradhat tovább ekkora tehertételként az őt jelölő pártok nyakán.

Egy, a miniszterelnökhöz közel álló forrás ugyanakkor egészen másként rekonstruálta az eseményeket: a kutatási adatokat szerinte ugyanis már vasárnap este ismerte Schmitt és a pártvezetés, és egy újabb, Orbán Viktorral folytatott megbeszélés, illetve "viszonylag kis győzködés után" megértették a köztársasági elnökkel, hogy "a harc véget ért" és mennie kell. A kormány és a pártvezetés több tagját, illetve a kormánypárti frakciókat a forrás szerint azért nem avatták be, illetve tartották a váratlan lemondás hitében, hogy minél hitelesebben lehessen azt kommunikálni, hogy a lemondás egyedül Schmitt Pál döntése volt, amire Orbánnak és a Fidesz vezetésének nem volt semmilyen befolyása.

Ezt szolgálta a több fideszes politikus által színpadiasnak nevezett közjáték, amikor Sziijártó bevitte Schmitt üzenetét a frakcióülésre a miniszterelnöknek, de ezt igazolja az is, hogy Orbán a kormánypártok hétfő késő esti frakcióülésén azt bizonygatta a képviselőknek, hogy a köztársasági elnököt nem ő beszélte rá a lépésre, sőt a bejelentése őt is meglepte.

Egy ijesztő lista

A miniszterelnök a késő esti frakcióülésen nem nevezte meg a szóba jöhető államfőjelölteket, amit több forrásunk furcsállott, mert Kövér és Áder lehetséges jelöléséről már a Fidesz-elnökség kora délutáni ülése után elterjedtek a hírek. Sőt a házelnököt az öt parlamenti párt hétfő esti egyeztetése után maga Lázár János frakcióvezető is erős jelöltnek nevezte.

A késő esti frakcióülésen Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy csak április 16-án nevezi majd meg jelöltjét. "Ez alighanem azt jelenti, hogy Kövér nemet mondott" - találgatott az [origo]-nak egy, a házelnök jelölését kora este még biztosra vevő politikus. Egy, az elnökségi ülés részleteit ismerő forrás szintén azt állította az [origo]-nak, hogy a házelnök vonakodik elvállalni a feladatot, vagyis a posztra pillanatnyilag az EP-képviselőként Brüsszelben dolgozó Áder János az esélyesebb.

Az elnökségi ülésre a forrás szerint Orbán egy "komplett listával" érkezett, Áderen és Kövéren kívül azonban többen szerinte csak azért szerepeltek, hogy "megijedjünk tőlük, és örömmel voksoljunk a reális jelöltekre, Kövérre vagy Áderre". A párt vezetőinek véleménye információink szerint erősen megosztott: amellett, hogy több forrás szerint Kövér vonakodik vállalni a feladatot, többen azért sem tartják jónak, mert nem beszél nyelveket, egy másik vélemény szerint pedig veszélyes lenne, ha a párt vezetésében választmányi elnökként részt vállaló Kövér elhagyná az elnökséget. Számos fontos kérdésben ugyanis ő az ellensúly, ő száll a legtöbbször vitába a miniszterelnökkel, blokkolta a kormányfő számos - ahogy a forrás fogalmazott - "vad elképzelését" (például bírálta Schmitt államfői jelölését is), vagyis távozásával kiüreshetne a sok esetben stratégiai döntéseket hozó testület.

Áder visszahívása az érvelés szerint ugyanakkor "nem zavarna sok vizet", az államfői posztra lojális, karakteres személyiség kerülne, és nem okozna gondot annak kitalálása sem, hogy ki legyen a következő házelnök - amire karaktere miatt nagyon is bevált Kövér -, illetve ki legyen a Fidesz ugyancsak vasmarkot igénylő választmányi elnöke.

Kövér a Fidesz késő esti frakcióülése előtt több mint két órán át tárgyalt parlamenti dolgozószobájában Orbán Viktor miniszterelnökkel, ahonnan távozóban az újságírók jelöltségét firtató kérdésére úgy reagált, hogy "nem aktuális kérdés". Előzőleg az [origo] tudósítója is elcsípte egy percre a parlamenti folyosón, de Kövér kérlelő hangon csak annyit mondott: "legyen kedves, ne nyaggasson most ezzel a kérdéssel".

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a következő közlemény juttatta el az [origo]-hoz kedden reggel:

"Az Origo április 3-án 4:05 perckor publikált Szűk utat hagyott Orbán az államfőt kereső Fidesznek című cikkében számos valótlan állítást, csúsztatást és sejtetést tartalmaz. Az Origo valótlanul állítja, hogy a miniszterelnök stábjának pénteki ülésén bármilyen döntés is született volna Schmitt Pál köztársasági elnökkel kapcsolatban. Hamis az az állítás, hogy a miniszterelnök tanácsadói győzködték volna Schmitt Pált arról, hogy mondjon le. Hazugságot állítanak, amikor azt mondják, hogy Orbán Viktor bírta volna rá egy megbeszélésen Schmitt Pált a lemondásra. A miniszterelnök és a Fidesz is számtalanszor kifejtette álláspontját: az Alaptörvény rendelkezése értelmében a köztársasági elnök személye sérthetetlen, és kizárólag a köztársasági elnök hozhat döntést arról, hogy miként cselekszik. Amennyiben hamis, valótlan állításaikat nem igazítják helyre, megtesszük a szükséges jogi lépéseket".

Az [origo] fenntartja a cikkben szereplő állításait.