A járásokhoz kerülnének az okmányirodák

2012.04.04. 12:45

Az adat- és lakcímnyilvántartás, a gyámügy, illetve a szabálysértési ügyek a járási hivatalok feladatai közé tartoznak majd jövőre - jelentette be Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. A tervek szerint viszont a jegyzőknél maradnak a szociális támogatások és a hagyatéki ügyek. Az államtitkár azt mondta, nem dőlt még el, hány járás lesz az országban, illetve Budapesten, és a minisztérium szakembereket szeretne a hivatalok élén látni.

Nyolcvanegy államigazgatási feladat maradna a jegyzőknél, és nyolcvanat telepítenének át a járási hivatalokhoz, ide kerülnének például az okmányirodák - jelentette be Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára szerdán. Az államtitkár a járásokról szóló törvényjavaslat részleteit ismertette az újságírókkal.

Szabó Erika azt mondta: a járási hivatalok olyan államigazgatási feladatokat vesznek át a jegyzőktől, amelyeket az állam az elmúlt húsz évben "kényelmi szempontok miatt" telepített a jegyzőkhöz. Közölte, az átalakítás "végső célja" az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, "tehát hogy a polgárok egyetlen helyen, a 2013 végéig kialakítandó kormányablakoknál tudják majd valamennyi ügyüket elintézni".

A tervezet szerint továbbra is a jegyzőnél maradnak azok az ügyek, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete szükséges, így például a helyi adózással, a birtokvédelemmel, a hagyatéki leltározással, a szociális ellátásokkal és támogatásokkal, a távhőszolgáltatással összefüggő egyes feladatok, valamint a helyi védelmi, igazgatási ügyek.

A gyámügyek is a járásokhoz kerülnek

A járásokhoz átkerülő feladatok között említette viszont Szabó Erika a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, a gyámügyi igazgatást, a gyermek- és ifjúságvédelmet, valamint a szabálysértési ügyeket. Hozzátette: ez utóbbi feladatokat már most, április 15-től átveszik a kormányhivatalok, így az érintett köztisztviselők is átkerülnek oda.

Elmondta azt is, hogy a feladatok ellátásához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak átkerülnek a járási hivatalokba. Ez azt jelenti, nem építenek új járási hivatalokat, így nincs szükség beruházásokra ahhoz, hogy az új szervezeti egységek létrejöjjenek.

Az államtitkár közölte, széles körű társadalmi egyeztetést folytattak az érintettekkel, és szerinte a jegyzők részéről teljes megértésre talál az a gondolat, hogy az állam a saját államigazgatási feladatait a saját szervezetrendszerén, azaz a járási hivatalokon keresztül végezze. Az [origo] által korábban megkérdezett jegyzők azt mondták, hogy szívesen szabadulnának sok feladattól, de főleg a munkatársaik állását féltik.

Nem tudni, hány járás lesz Budapesten

Szabó Erika arról egyelőre nem tudott beszámolni, hány járás lesz, hol lesz a székhelyük, és mely települések tartoznak majd az egyes járásokhoz. Jelezte: a járások számát kormányrendeletben szabályozzák majd. Erről legkésőbb június 30-áig kell dönteni, de bízik abban, hogy ez már korábban megtörténik.

Az államtitkár szerint nyitott kérdés még a budapesti körzetek száma is. Elmondta, korábban hetet terveztek, de még tartanak az egyeztetések. Jelezte: van olyan javaslat, hogy legyen inkább nyolc, de kaptak olyan kérést is a kerületi polgármesterektől, hogy legyen körzet minden kerületben. A járási hivatalok vezetőinek jogállását érintő kérdésre azt mondta, még zajlik az egyeztetés, de a tárca szakmai álláspontja az, hogy szakember kerüljön a hivatalok élére.

KAPCSOLÓDÓ CIKK