"János többször mondogatta az utóbbi egy évben, hogy igencsak megszerette Brüsszelt, mert ez egy neki való, rendszerezett, tervezhető életforma, nincs indulatos politika" - mondta az [origo]-nak egy fideszes európai parlamenti képviselő Áder Jánosról, akit a múlt hét végén már a Fidesz legesélyesebb államfőjelöltjeként emlegettek a pártban. A képviselő szerint Áder nem tervezte, hogy visszatér a magyar belpolitikába, és a családja miatt komoly dilemmát okozhat neki a köztársasági elnöki felkérés.
Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes és kormányzati vezetők a múlt héten kilencven és kilencvenöt százalék közé saccolták, hogy Áder János lesz a kormánypártok jelöltje a hétfőn lemondott Schmitt Pál helyére. Kövér László házelnök, akit Schmitt lemondása után szintén esélyesnek tartottak a posztra, csütörtökön egy interjúban azt mondta, Ádert alkalmasnak tartja a posztra, "az én jelöltem ő". Áder Jánost többször kerestük csütörtök óta, hogy megkérdezzük, felkérték-e a köztársasági elnöki posztra, és elvállalná-e a feladatot, de nem értük el a telefonján.
Az [origo] által megkérdezett, névtelenséget kérő fideszes európai parlamenti képviselők sem erősítették meg a konkrét jelölés hírét, de feltűnő módon mindannyian múlt időben beszéltek Áder brüsszeli munkájáról. Hozzátették ugyanakkor, hogy Áder Jánosnak azért nehéz a döntés, mert két kisebb gyereke Brüsszelben jár iskolába, és képviselőként fontos, "szívéhez nőtt" ügyeket kellene otthagynia az Európai Parlamentben.
Menekülőút Brüsszelbe
Áder János, aki korábban a magyar Országgyűlés elnöke, illetve a Fidesz frakcióvezetője és ügyvezető alelnöke is volt, 2009-ben lett európai parlamenti képviselő. "Ezt eleinte inkább parkolópályának vagy inkább menekülőútnak tekinthette" - mondta erről a feladatról egyik képviselőtársa, aki szerint az addig magas tisztségeket betöltő, kizárólag belpolitikával foglalkozó Áder János ennek ellenére 2007 óta szorgalmasan készült a brüsszeli feladatra.
Áder Brüsszelben a környezetvédelmet választotta szakterületének, több képviselő szerint azért, mert ez "amúgy is szürke folt" volt a Fidesz delegációjában, vagyis egyetlen fideszes képviselő sem jelentkezett ezért a témáért. Áder korábban csak annyit foglalkozott környezetvédelmi kérdésekkel, hogy a magyar parlamentben és a parlamenten kívül is többször felhívta a figyelmet a parlagfű által okozott problémákra, és alapítója volt a Tégy a parlagfű ellen alapítványnak is.
Most ugyanakkor már három éve dolgozik az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságában, idén pedig alelnökké is választották. "Finoman szólva sem a legfontosabb bizottság, de János megtalálta, hogyan lehet eredményeket elérni" - mondta egyik képviselőtársa, aki szerint az alelnöki poszt bizonyítja, hogy Áder "megszerette és beletanult a brüsszeli munkába, és ezt körülötte mások is észrevették".
Példaként említette, hogy a "lelkes horgászként ismert" Áder a tiszai ciánszennyezés tízéves évfordulóján, 2010-ben A megmérgezett folyó címmel kiállítást és előadásokat is szervezett az Európai Parlamentben, majd a cianidos bányászat betiltásáért lobbizott a bizottságban. Erről az Európai Parlament el is fogadott egy határozatot, Áder pedig azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság jogszabályt is alkosson erről.
Schmitt Pál és Áder János az alaptörvény díszkiadását nézik Brüsszelben
Nem marasztalták
Áder 2007 júniusában, a Népszabadságnak adott interjújában azt mondta, azért megy Brüsszelbe, mert nem hiszi, hogy a magyar belpolitika a 2006-os Fidesz-vereség után tartogat még kihívást számára. Az interjúban elismerte, hogy voltak konfliktusai Orbánnal és a Fidesz elnökségének más tagjaival. "Sőt, akadt olyan elnökségi ülés, amely veszekedésbe torkollott. De mi ebben a rendkívüli?" - jegyezte meg Áder.
Az interjúban említett, részleteiben máig tisztázatlan konfliktus a 2006-os választási vereség után alakult ki Orbán Viktor és Áder János között. "Zajlott egy vita arról Viktor és Áder között, hogy a frakció elvégezte-e azt a munkát, hogy Gyurcsányt leharcolják" - mondta korábban az [origo]-nak a párt egyik befolyásos politikusa, utalva arra, hogy Orbán részben Ádert tette felelőssé azért, hogy Gyurcsány Ferenc 2006-ban győzelemre tudta vinni a szocialistákat. Egy másik fideszes politikus korábbi megfogalmazása szerint pedig "soha be nem gyógyuló, gennyes sebet" okozott közöttük, hogy 2007 elején a Fideszhez közel álló Magyar Nemzetben megjelent egy cikk, amelynek máig ismeretlen szerzője azzal vádolta meg a Terror Házát vezető Schmidt Máriát és Áder Jánost, hogy új jobboldali pártot akarnak szervezni Orbán ellen. Áder a párton belül terjedő információk szerint ezek után távolodott el Orbántól.
Amikor Áder a brüsszeli jelöltség mellett döntött, 2007-ben egy sajtótájékoztatón megkérdezték tőle, hogy Orbán Viktor próbálta-e marasztalni. Áder erre azt mondta, régóta ismerik egymást Orbánnal, "és a pártelnök tudja, hogy nem szoktam elhamarkodott döntéseket hozni, így nem is próbálkozott eltéríteni ettől az elhatározásomtól".
Orbán nem felejti el a régi harcostársakat
A két politikus konfliktusáról korábban a párt több képviselője azt mondta az [origo]-nak, hogy a korábbi nézeteltérések ellenére sem voltak személyeskedő, indulatos viták. "Ráadásul Orbán a régi harcostársakról nem feledkezik el" - fogalmazott az egyik képviselő. Többen azt mondták akkor, hogy Kövér László javaslatára Áder neve már 2010-ben felmerült lehetséges államfőként, de Orbán végül Schmitt Pált jelölte.
Orbán Viktor a 2010-es választási győzelem után több EP-képviselőt is hazahívott - Becsey Zsoltot a külgazdasági államtitkári, Győri Enikőt az uniós államtitkári, Schmitt Pált pedig a házelnöki, majd államfői posztra -, de Áder nem volt a hazavárt képviselők között. Ennek ellenére látható jele volt annak, hogy javult a viszonya Áderrel, őt kérte fel például tavaly a kormányfő az azóta elfogadott igazságszolgáltatási és választójogi reform kidolgozására.
Amennyire megtisztelő, éppoly váratlan is volt számomra a miniszterelnök felkérése - mondta akkor Áder az MTI-nek. Az egyik fideszes képviselő szerint Orbán azért kereshette meg Ádert, mert olyan politikusra akarta bízni az új választási rendszer kidolgozását, "aki függetleníteni tudja magát a saját pillanatnyi érdekeitől, távolabb van az aktuális belpolitikai küzdelmektől, és a többi fideszes erős ember sem tudja lenyomni", Áder pedig "biztosan ilyen".
"Megszerette és beletanult a brüsszeli munkába"
Az [origo]-nak akkor nyilatkozó kormánypárti képviselők szerint Áder helyzetbe hozásában szerepe lehetett annak is, hogy a kormány nagyobb figyelmet akart fordítani a törvények nemzetközi kommunikációjára, Áder pedig EP-képviselőként jobban elő tudta készíteni a választási és a bírósági törvény európai elfogadtatását.
"Viktor nem szól kétszer"
"Az utóbbi egy-másfél évben látszott, hogy János nagyon megkedvelte a brüsszeli életet, angolul is egész jól megtanult, de a belpolitika azért hiányzott neki" - mondta egy EP-képviselő, akivel Áder sokat beszélgetett a magyarországi eseményekről. Több képviselő is azt mondta, hogy Áder az elmúlt három évben a többi EP-képviselőnél jobban követte a magyar belpolitikai eseményeket, erre példaként azt hozták fel, hogy amikor az Európai Parlament plenáris ülése Magyarországgal foglalkozott, "a delegációs megbeszéléseken Szájer József mellett Áder János fejtette ki legrészletesebben, mi ezzel a probléma, hogyan lehet érvelni ez ellen".
A belpolitika iránti érdeklődése ellenére a megkérdezett képviselők nem tartják valószínűnek, hogy Áder János tervezte volna, hogy visszatér Magyarországra. Ádernek most azt kell mérlegelnie, hogy elfogadja-e "a megtisztelő, de embertelenül sok elfoglaltsággal járó" államfői posztot, és "kiteszi magát az ellenzék támadásának", vagy Brüsszelben marad még hosszú évekig - mondták a képviselők. Azt ugyanis az EP-képviselők biztosra veszik, hogy "Viktor nem szól kétszer, hogy gyere haza".