Behegedt sebekkel tér vissza Áder János

Áder János EU-parlamenti képviselő, az Európai Parlament strasbourgi székházában
Vágólapra másolva!
Brüsszelben már múlt időben emlegetik Áder Jánost, aki a kiszivárgott információk szerint a Fidesz első számú jelöltje az államfői posztra. Áder az után vonult el az Európai Parlamentbe, hogy kemény ütközetei voltak Orbán Viktorral, az utóbbi időben azonban enyhült közöttük a feszültség.
Vágólapra másolva!

"János többször mondogatta az utóbbi egy évben, hogy igencsak megszerette Brüsszelt, mert ez egy neki való, rendszerezett, tervezhető életforma, nincs indulatos politika" - mondta az [origo]-nak egy fideszes európai parlamenti képviselő Áder Jánosról, akit a múlt hét végén már a Fidesz legesélyesebb államfőjelöltjeként emlegettek a pártban. A képviselő szerint Áder nem tervezte, hogy visszatér a magyar belpolitikába, és a családja miatt komoly dilemmát okozhat neki a köztársasági elnöki felkérés.

Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes és kormányzati vezetők a múlt héten kilencven és kilencvenöt százalék közé saccolták, hogy Áder János lesz a kormánypártok jelöltje a hétfőn lemondott Schmitt Pál helyére. Kövér László házelnök, akit Schmitt lemondása után szintén esélyesnek tartottak a posztra, csütörtökön egy interjúban azt mondta, Ádert alkalmasnak tartja a posztra, "az én jelöltem ő". Áder Jánost többször kerestük csütörtök óta, hogy megkérdezzük, felkérték-e a köztársasági elnöki posztra, és elvállalná-e a feladatot, de nem értük el a telefonján.

Az [origo] által megkérdezett, névtelenséget kérő fideszes európai parlamenti képviselők sem erősítették meg a konkrét jelölés hírét, de feltűnő módon mindannyian múlt időben beszéltek Áder brüsszeli munkájáról. Hozzátették ugyanakkor, hogy Áder Jánosnak azért nehéz a döntés, mert két kisebb gyereke Brüsszelben jár iskolába, és képviselőként fontos, "szívéhez nőtt" ügyeket kellene otthagynia az Európai Parlamentben.

Menekülőút Brüsszelbe

Áder János, aki korábban a magyar Országgyűlés elnöke, illetve a Fidesz frakcióvezetője és ügyvezető alelnöke is volt, 2009-ben lett európai parlamenti képviselő. "Ezt eleinte inkább parkolópályának vagy inkább menekülőútnak tekinthette" - mondta erről a feladatról egyik képviselőtársa, aki szerint az addig magas tisztségeket betöltő, kizárólag belpolitikával foglalkozó Áder János ennek ellenére 2007 óta szorgalmasan készült a brüsszeli feladatra.

Áder Brüsszelben a környezetvédelmet választotta szakterületének, több képviselő szerint azért, mert ez "amúgy is szürke folt" volt a Fidesz delegációjában, vagyis egyetlen fideszes képviselő sem jelentkezett ezért a témáért. Áder korábban csak annyit foglalkozott környezetvédelmi kérdésekkel, hogy a magyar parlamentben és a parlamenten kívül is többször felhívta a figyelmet a parlagfű által okozott problémákra, és alapítója volt a Tégy a parlagfű ellen alapítványnak is.

Most ugyanakkor már három éve dolgozik az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságában, idén pedig alelnökké is választották. "Finoman szólva sem a legfontosabb bizottság, de János megtalálta, hogyan lehet eredményeket elérni" - mondta egyik képviselőtársa, aki szerint az alelnöki poszt bizonyítja, hogy Áder "megszerette és beletanult a brüsszeli munkába, és ezt körülötte mások is észrevették".

Példaként említette, hogy a "lelkes horgászként ismert" Áder a tiszai ciánszennyezés tízéves évfordulóján, 2010-ben A megmérgezett folyó címmel kiállítást és előadásokat is szervezett az Európai Parlamentben, majd a cianidos bányászat betiltásáért lobbizott a bizottságban. Erről az Európai Parlament el is fogadott egy határozatot, Áder pedig azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság jogszabályt is alkosson erről.

Forrás: MTI/Illyés Tibor
Schmitt Pál és Áder János az alaptörvény díszkiadását nézik Brüsszelben

Nem marasztalták

Áder 2007 júniusában, a Népszabadságnak adott interjújában azt mondta, azért megy Brüsszelbe, mert nem hiszi, hogy a magyar belpolitika a 2006-os Fidesz-vereség után tartogat még kihívást számára. Az interjúban elismerte, hogy voltak konfliktusai Orbánnal és a Fidesz elnökségének más tagjaival. "Sőt, akadt olyan elnökségi ülés, amely veszekedésbe torkollott. De mi ebben a rendkívüli?" - jegyezte meg Áder.

Az interjúban említett, részleteiben máig tisztázatlan konfliktus a 2006-os választási vereség után alakult ki Orbán Viktor és Áder János között. "Zajlott egy vita arról Viktor és Áder között, hogy a frakció elvégezte-e azt a munkát, hogy Gyurcsányt leharcolják" - mondta korábban az [origo]-nak a párt egyik befolyásos politikusa, utalva arra, hogy Orbán részben Ádert tette felelőssé azért, hogy Gyurcsány Ferenc 2006-ban győzelemre tudta vinni a szocialistákat. Egy másik fideszes politikus korábbi megfogalmazása szerint pedig "soha be nem gyógyuló, gennyes sebet" okozott közöttük, hogy 2007 elején a Fideszhez közel álló Magyar Nemzetben megjelent egy cikk, amelynek máig ismeretlen szerzője azzal vádolta meg a Terror Házát vezető Schmidt Máriát és Áder Jánost, hogy új jobboldali pártot akarnak szervezni Orbán ellen. Áder a párton belül terjedő információk szerint ezek után távolodott el Orbántól.

Amikor Áder a brüsszeli jelöltség mellett döntött, 2007-ben egy sajtótájékoztatón megkérdezték tőle, hogy Orbán Viktor próbálta-e marasztalni. Áder erre azt mondta, régóta ismerik egymást Orbánnal, "és a pártelnök tudja, hogy nem szoktam elhamarkodott döntéseket hozni, így nem is próbálkozott eltéríteni ettől az elhatározásomtól".

Orbán nem felejti el a régi harcostársakat

A két politikus konfliktusáról korábban a párt több képviselője azt mondta az [origo]-nak, hogy a korábbi nézeteltérések ellenére sem voltak személyeskedő, indulatos viták. "Ráadásul Orbán a régi harcostársakról nem feledkezik el" - fogalmazott az egyik képviselő. Többen azt mondták akkor, hogy Kövér László javaslatára Áder neve már 2010-ben felmerült lehetséges államfőként, de Orbán végül Schmitt Pált jelölte.

Orbán Viktor a 2010-es választási győzelem után több EP-képviselőt is hazahívott - Becsey Zsoltot a külgazdasági államtitkári, Győri Enikőt az uniós államtitkári, Schmitt Pált pedig a házelnöki, majd államfői posztra -, de Áder nem volt a hazavárt képviselők között. Ennek ellenére látható jele volt annak, hogy javult a viszonya Áderrel, őt kérte fel például tavaly a kormányfő az azóta elfogadott igazságszolgáltatási és választójogi reform kidolgozására.

Amennyire megtisztelő, éppoly váratlan is volt számomra a miniszterelnök felkérése - mondta akkor Áder az MTI-nek. Az egyik fideszes képviselő szerint Orbán azért kereshette meg Ádert, mert olyan politikusra akarta bízni az új választási rendszer kidolgozását, "aki függetleníteni tudja magát a saját pillanatnyi érdekeitől, távolabb van az aktuális belpolitikai küzdelmektől, és a többi fideszes erős ember sem tudja lenyomni", Áder pedig "biztosan ilyen".

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
"Megszerette és beletanult a brüsszeli munkába"

Az [origo]-nak akkor nyilatkozó kormánypárti képviselők szerint Áder helyzetbe hozásában szerepe lehetett annak is, hogy a kormány nagyobb figyelmet akart fordítani a törvények nemzetközi kommunikációjára, Áder pedig EP-képviselőként jobban elő tudta készíteni a választási és a bírósági törvény európai elfogadtatását.

"Viktor nem szól kétszer"

"Az utóbbi egy-másfél évben látszott, hogy János nagyon megkedvelte a brüsszeli életet, angolul is egész jól megtanult, de a belpolitika azért hiányzott neki" - mondta egy EP-képviselő, akivel Áder sokat beszélgetett a magyarországi eseményekről. Több képviselő is azt mondta, hogy Áder az elmúlt három évben a többi EP-képviselőnél jobban követte a magyar belpolitikai eseményeket, erre példaként azt hozták fel, hogy amikor az Európai Parlament plenáris ülése Magyarországgal foglalkozott, "a delegációs megbeszéléseken Szájer József mellett Áder János fejtette ki legrészletesebben, mi ezzel a probléma, hogyan lehet érvelni ez ellen".

A belpolitika iránti érdeklődése ellenére a megkérdezett képviselők nem tartják valószínűnek, hogy Áder János tervezte volna, hogy visszatér Magyarországra. Ádernek most azt kell mérlegelnie, hogy elfogadja-e "a megtisztelő, de embertelenül sok elfoglaltsággal járó" államfői posztot, és "kiteszi magát az ellenzék támadásának", vagy Brüsszelben marad még hosszú évekig - mondták a képviselők. Azt ugyanis az EP-képviselők biztosra veszik, hogy "Viktor nem szól kétszer, hogy gyere haza".