Az Audi kedve szerint módosít törvényt a kormány

Vágólapra másolva!
Nagy nemzetközi cégek - köztük a győri Audi - kegyét kereste a kormány az [origo] információi szerint két, szerdán elfogadott módosítással. A kormány már elsőtől céges gyakorlatra küldené a szakmunkástanulókat, és kevesebb közismereti órát írna elő. A Kereskedelmi és Iparkamara szerint a Mercedes és a Siemens is örül a változtatásoknak. A cégek sok száz milliót nyerhetnek a módosítással.
Vágólapra másolva!

A kormány a szerdai ülésén úgy döntött, hogy a Magyar kereskedelmi és Iparkamara mellett magyar érdekeltségekkel bíró nagy német cégek, köztük az Audi magyarországi leányvállalatának igényeinek megfelelően módosítja az alig négy hónapja elfogadott szakképzési törvényt - értesült az [origo].

A korábbi rendszert alapjaiban átalakító jogszabályt éles szakmai viták kereszttüzében december végén fogadta el a parlament. A Németországban honos duális képzést bevezető, a szakiskolai képzés idejét négyről három évre rövidítő törvény bírálóinak egyik legtöbbet hangoztatott kifogása volt, hogy drasztikusan lecsökkent a közismereti órák száma. Ezeknek az általános készségeket és a műveltséget megalapozó óráknak a visszaszorulásával továbbtanulásra vagy munkahelyváltásra alkalmatlan, az elsajátított szakmán túl más ismeretekkel és alapvető kompetenciákkal nem bíró fiatalok kerülnek ki az intézményekből.

Az elfogadott törvény még meghagyta a lehetőséget, hogy magasabb szinten oktassanak közismereti tárgyakat. A szöveg úgy szólt ugyanis, hogy a képzési idő legalább 33 százalékát közismereti tárgyak oktatásával kell kitölteni. Ezt a legalább szót írta át a kormány szerdai döntése legfeljebb 33 százalékra, vagyis ezután már igény vagy intézményi szándék esetén sem lehet az előírtnál magasabb óraszámban oktatni például magyart vagy matematikát.

A másik módosítás a tanulószerződések (bevett nevükön inasszerződések) lehetőségét hozta előre: míg az új törvény decemberi elfogadása előtt 11.-esekkel, a jogszabály elfogadása után már a 10.-esekkel, most pedig már a 9.-esekkel is köthetnek megállapodást a cégek. A szerződés lényege, hogy a tanulók kihelyezett gyakorlati tanításáért cserébe a cég saját, speciális igényeinek megfelelően betanított munkaerőhöz jut a gyakorlati képzés végén. A szerdai módosítás így azt is lehetővé teszi, hogy rögtön a szakiskola első évében elmenjenek dolgozni a diákok.

A szakma kiakadt

"Zsákutcás képzések és a gyerekmunka legalizálása" - egy neve mellőzését kérő oktatási szakember így kommentálta az [origo]-nak a két módosítást, de aggályosnak nevezte a változásokat Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke is. "A szakiskolába járók többsége úgy érkezik az általánosból, hogy írni, olvasni gyakorlatilag nem tud, vagyis ha abban az amúgy is kevés órában nem hozzuk be a hiányosságaikat, akkor egy szakmát úgy-ahogy megtanulva, de gyakorlatilag analfabétaként kerülnek majd az utcára. Nem tudnak leérettségizni, és nem tudják a lábukat hosszú távon megvetni a munkaerőpiacon" - véli a szakember.

Forrás: MTI
Szakmunkástanuló az Audi gyárában

Szenes szerint a tanulószerződések a végzés után várható továbbfoglalkoztatás miatt ugyan statisztikailag javítják a frissen végzettek elhelyezkedési esélyeit, ám ha később megszűnik a cég vagy az állásuk, az érintettek nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni más munkahelyen, mivel speciálisan csak egy-egy cég egy-egy konkrét résztevékenységét ismerik, illetve tanulták ki.

A tanulók minél korábbi alkalmazását a szakember szintén nem tartja helyesnek: "Tizennégy évesen ezek még gyerekek, nem a munkaerőpiac részei. Nem töltöttek még el egyetlen évet sem a szakmai alapok elsajátításával, ezért várhatóan nem is munkaerőként, hanem cigaretta- vagy szendvicshordó csicskaként alkalmazzák őket" - tette hozzá Szenes György.

Előny a cégeknél

A módosításra rálátó források szerint a változtatások valódi célja az volt, hogy a gyakorlati képzést vállaló nagyvállalatok minél hamarabb és minél olcsóbb munkaerőhöz jussanak. A tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok gyakorlati képzéséért egy cég ma ugyanis ágazattól függően 3-4 ezer eurónyi, vagyis 900 ezer és 1 millió forint közötti állami támogatást vehet fel. A tanulónak emellett egy végzett munkáshoz képest jóval kevesebbet kell fizetnie (a törvény a minimálbér legalább 15 százalékát írja elő), ráadásul a képzéssel kapcsolatos költségekkel társasági adóalapját is csökkentheti, valamint leírhatja azt a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulásból.

Hogy a nagy német befektetők - köztük az Audi - jó magyarországi közérzete fontos a kormánynak, az is jelzi, hogy nemrég önálló Audi-ügyi miniszterelnöki megbízottnak nevezte ki a miniszterelnök az addig kiemelt külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó Becsey Zsoltot (erről szóló cikkünket elolvashatja itt.)

"Nem lobbiztak, csak keresték az optimumot"

Egy, a céggel való kapcsolattartásra és a fenti módosítások előkészítésére is rálátó kormányzati forrás az [origo] felvetésére elismerte, hogy az Audi lobbija szerepet játszott a törvény pontosításában, a közbenjárást azonban - mint mondta - nem nevezné feltétlenül lobbinak, csupán annak, hogy "a cég kereste a saját maga számára az optimumot", illetve, hogy "szeretné látni már a beiskolázásnál, hogy mennyi tanulószerződéses diákkal, vagyis mennyi támogatással számolhat, és mennyit tud majd leírni az adójából, illetve a szakképzési hozzájárulásból".

Forrás: MTI
Orbán Viktor és Matolcsy György 2011-ben az Audiban gyárlátogatáson

A mostani módosítást az Audi-ügyi megbízott mellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szorgalmazta igazán. A szervezetet elnöke, Parragh László az [origo]-nak nem is tagadta, hogy - mint fogalmazott - "ebben az ügyben elég nagy nyomást fejtettek ki", régóta küzdenek ugyanis a német mintájú, gyakorlatorientált szakképzésért. Az új szakképzési törvénnyel bevezetett, német mintájú duális szakképzés a kamarai elnök érvelése szerint végre "valós közegébe", az életidegen iskolai tanműhelyekből a vállalatokhoz helyezi a szakmát tanulók gyakorlati felkészítését. A közismereti tárgyak arányának csökkentését a kamara elnöke azért tartja kívánatosnak, mert a szakiskoláknak szerinte nem az általános iskolai oktatás mulasztásait kell bepótolniuk, hanem egy hatékony, a gyakorlatra fókuszáló szakmai képzést kell nyújtaniuk.

Parragh László azt sem tartja problémásnak, hogy a diákok már 9.-től elmehetnek gyakorlatra. "Ha a diák nem találja meg már a képzés elején az alkotó munka örömét, akkor később már nem fogja" - vélte a kamara elnöke.

Brüsszel is beleköthet

Azt, hogy az Audi lobbija konkrétan is szerepet játszhatott a módosításban, lényegében Parragh László is elismerte: " Az Audi valóban megfogalmazott ilyet" - mondta az elnök, hozzátéve, hogy nemcsak az Audinál, de a többi nagy német cégnél - a Mercedesnél vagy a Siemensnél - is "nagy a nyitottság rá", hogy a gyakorlati képzésben már a szakmai tanulmányaikat elkezdő elsőévesek is részt vehessenek.

Arra a kérdésre, hogy a változtatások érdekében miért most, négy hónappal a szakképzési törvény elfogadása után, miért nem annak tárgyalásakor gyakoroltak nyomást a kormányra, a kamara elnöke azt mondta, hogy akkor is próbálták, de akkora volt az oktatásszakmai "közegellenállás", hogy akkor nem tudták keresztülvinni.

A szerdán elfogadott módosításoknak később akár nem várt következménye is lehet: a közismereti tárgyak oktatásának visszaszorulását ugyanis már a szakképzési törvény tavalyi elfogadásakor is aggályosnak találta az Európai Bizottság. Andrulla Vasziliu oktatásügyért felelős biztos részben ez ügyben hívta brüsszeli konzultációra februárban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt.

Az Audi Hungaria kizárólag szakképzett munkaerőt foglalkoztat, ezért különösen nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, ezen belül a szakképzésre, nagyvállalatként pedig természetes a cég számára, hogy jelezzék ezzel kapcsolatos javaslataikat, igényeiket a kormány felé - válaszolta megkeresésünkre Czechmeister Mónika, az Audi Hungária Motors kft szóvivője, hozzátéve, hogy már a vállalat megalapítása óta zajlik ez a fajta párbeszéd illetve együttműködés. A szóvivő összegzése szerint tíz év alatt több mint 1000 szakmunkástanuló sajátította el szakmai ismereteit gyakorlati formában a vállalatnál, jelenleg pedig 190 szakmunkástanuló képzése folyik az erre a célra létrehozott oktatóközpontban.