Több ezren vonultak fel az Élet Menetén

A holokauszt magyarországi áldozataira emlékeztek a Budapesten megrendezett Élet Menetén. Több ezren vonultak fel a pesti és a budai rakparton, köztük Kövér László ideiglenes köztársasági elnök. Beszédet mondott a svéd házelnök is.

Tizedik alkalommal rendezték meg Budapesten az Élet Menetét, amellyel a holokauszt magyarországi áldozataira emlékeztek. Több ezer ember vonult fel vasárnap délután a Szabadság híd pesti hídfőjétől, köztük Kövér László, a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen betöltő házelnök, valamint Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnökének jogköreit gyakorló alelnök, továbbá más parlamenti politikusok és közéleti személyiségek.

A résztvevők a pesti rakpartról vonultak a Szabadság hídon keresztül a budai oldalra, az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti Raoul Wallenberg rakpartra. A menetet Bácskai János, a IX. kerület fideszes polgármestere és Kiss Péter MSZP-s parlamenti képviselő indította el, akik beszédükben az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták.

Per Westerberg, Svédország parlamentjének elnöke a rendezvényen arról beszélt, hogy szükség van jó viselkedésmintákra, amelyeknek a puszta léte harcot jelent az intolerancia és a gonoszság ellen. A svéd házelnök a budai rakparton összegyűlt több ezer ember előtt úgy fogalmazott, a zsidókat mentő Raoul Wallenberg diplomata nemcsak nemzeti hős, hanem erkölcsi bátorsággal és tettrekészséggel bíró, világszerte elismert humanista.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek azt mondta, a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, a gyűlöletkeltéssel és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, népcsoport ellen.

A Terror Házánál is beszédet mondtak

Az áldozatok emléknapja alkalmából a Terror Háza Múzeum szabadtéri koncertet és megemlékezést rendezett vasárnap. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az intézmény előtt tartott beszédében megemlékezett Raoul Wallenbergről, felidézve, hogy az egykori diplomata - aki az idén lenne százéves - a holokauszt idején a svéd nagykövetség másodtitkáraként megvesztegetéssel, fenyegetéssel, máskor szép szóval és ígéretekkel csikarta ki az üldözöttek életének megkímélését.

Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke szintén a Terror Háza Múzeum megemlékezésén azt mondta, hogy az áldozatokra emlékezni kötelességünk, mert ők voltak azok, akikről "aljas hazugságokkal elhitették, hogy nélkülük könnyebb lesz a világ sora", akiken diktatúrák demonstrálták, hogy "bárkin és bármin keresztülgázolhatnak".

Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ez után hurcolták őket ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.