Rubovszky vitt is ajándékot, meg nem is

A korábbi viták ellenére kormánypárti ellenszavazat nélkül elfogadta az Országgyűlés a saját működését szabályozó sarkalatos törvényt. 2014-től ezért semmilyen mellékállása nem lehet majd a képviselőknek, cserébe a fizetési rendszer átalakítását is a következő ciklusra halasztották. Rubovszky György és Salamon László KDNP-es képviselők jelen voltak ugyan a szavazáskor, de nem nyomták meg a gombot.

Elfogadta a parlament az Országgyűlésről szóló sarkalatos törvényt. Bár a képviselői összeférhetetlenség szabályozása miatt korábban vita alakult ki a Fidesz és a KDNP között, a jelen lévő kormánypárti képviselők igennel voksoltak a hétfő késő délutáni szavazáson, a szavazási listából azonban kiderül, hogy két KDNP-s képviselő - Rubovszky György, Salamon László - jelen volt ugyan, de nem szavazott. Az ellenzéki pártok elutasították a javaslatot. Az elmúlt napokban Rubovszky György volt a törvényjavaslat egyik legfőbb ellenzője, a fideszesek őt próbálták meggyőzni a törvény szükségességéről.

Az új törvény értelmében 2014-től a képviselők nem végezhetnek majd semmilyen más kereső tevékenységet. Ezt kifogásolták korábban a kereszténydemokraták, és a múlt kedden nem is szavazták meg az erről szóló módosító indítványt. Az összeférhetetlenségről az utolsó percig vita volt a kormánypártok közt: Semjén Zsolt, a KDNP elnöke hétfő délelőtt bejelentette, hogy sikerült megegyezni a vitás pontokon a Fidesszel.

A szintén hétfőn délelőtt ülésező alkotmányügyi bizottságban azonban nem került napirendre olyan javaslat, amely enyhített volna az összeférhetetlenségi szabályokon. Elfogadtak viszont a KDNP-nek kedvező módosításokat: ezek értelmében a jövőben több pénzt kapnak a frakciók, illetve a legkisebb képviselőcsoportnak is lehet legalább 15 alkalmazottja. Korábban a javaslat kimondta volna, hogy a képviselőcsoportnak csak annyi munkatársa lehet, ahány tagja van.

A bizottsági ülésen a képviselők támogatták Gulyás Gergely fideszes képviselő módosító csomagját is, amely számos ponton változtatott a szövegen. Ezek közül a legfontosabb, hogy nem 2013-tól lesznek érvényesek a képviselők fizetésére vonatkozó új szabályok, hanem csak a 2014-ben megválasztott parlament megalakulásától.

A képviselői fizetések reformjának alaptétele, hogy néhány tisztségviselőtől eltekintve egységes, a helyettes államtitkárokéval megegyező fizetést, havi bruttó 745 ezer forintot adna a képviselőknek, és csak egyes parlamenti tisztségviselők keresnének ennél többet. Ez a képviselők többségének jelentős fizetéscsökkenést okozna, annak ellenére is, hogy benzinkártyával, ingyenes szállással és mobiltelefon-kerettel kompenzálnák a kiesést.

Ellenzéki képviselők a zárószavazás előtt kifogásolták, hogy Gulyás módosító indítványának azt a részét, amely szerint kettő helyet öt évig kell tárolni azoknak az adatait, akik látogatóként belépnek az Országház épületébe. Gulyás szerint most is van olyan megkeresés a rendőrségtől, hogy ki lépett be az Országházba négy és fél évvel ezelőtt, ezért indokolt az adatok tárolása.

Ugyancsak a Gulyás által benyújtott csomagban szerepelt az a szabály, amely szerint a Költségvetési Tanács (KT) véleményének ismerete nélkül is el lehet fogadni a költségvetés módosítását. E szerint, ha a KT nem nyilvánít véleményt, akkor úgy kell tekinteni, mintha nem emelt volna kifogást a módosítás ellen. A parlament által tavaly év végén elfogadott, a gazdasági stabilitásról szóló törvényt ugyanis a KT jogosult ellenőrizni, hogy a költségvetés nem növeli-e az államadósságot.