Nem nyugszik a kormány, itt az új terv az egyetemek szétszabdalására

2012.04.19. 9:46

Bár korábban ettől látszólag visszatáncolt a kormány, egy új kormányzati elképzelés szerint mai formájában mégis megszűnne a Corvinus Egyetem - derül ki az [origo] birtokába került dokumentumokból. A terv szerint regionális alapon szabdalnák szét a mostani egyetemi-főiskolai rendszert. Az elképzelések lényege, hogy sehol ne legyen felesleges kapacitás, és a párhuzamosságok is megszűnjenek.

"Több elképzelés is van, de olyan, amelyben a Budapesti Corvinus egyetem megmaradna a jelenlegi formájában, nincsen" - erősítette meg az [origo]-nak egy, a kormány felsőoktatási intézményrendszer átalakításával kapcsolatos terveire rálátó forrás azt az egy év elteltével ismét felröppent hírt, miszerint megszűnés, pontosabban széttagolódás és más intézményekbe való beolvadás vár a közgazdászképzés legelismertebb magyarországi műhelyére (az intézmény feldarabolásának kormányzati tervéről tavaly májusban elsőként az [origo] számolt be).

A hírt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatási államtitkárságának a felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányairól készült koncepciója is megerősíti. Az [origo] birtokába jutott javaslat március 22-ei, illetve a legfrissebb, április 16-ai változata ugyanis más-más formában ugyan, de egyformán más egyetemekhez, pontosabban "felsőoktatási fejlesztési pólushoz" csatolná a Corvinus mind a hat jelenlegi karát.

Jönnek az oktatási pólusok

A március közepi verzió, amelyről a múlt héten az MTI is beszámolt, tizenkét, egy-egy nagyobb régiót, illetve oktatási területet lefedő fejlesztési pólust sorolt fel (a frissebb javaslat tizenhármat, a felosztásról lásd keretes írásunkat). A Corvinus karait eszerint három ilyen pólus között osztanák szét: az élelmiszer-tudományi, kertészettudományi és tájépítészeti kar a Szent István egyetemre épülő közép-magyarországi agrárpólushoz, a gazdálkodástudományi és társadalomtudományi karok pedig a Műegyetemmel közös közép-magyarországi műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólushoz tartoznának, míg a közgazdaságtudományi kar egy "közép-magyarországi kiemelt nemzetközi universitas pólus" része lenne az ELTE-vel közösen.

A legújabb, hétfői keltezésű verzió ugyanakkor már csak az ELTE-t hagyja a kiemelt pólusban, a Corvinus nem agrár-jellegű karait egységesen a Műegyetemhez társítja.

Bár a tervezet két változatában szövegszerűen nem szerepel megszüntetés vagy szétdarabolás, a megfogalmazásból, miszerint a Corvinus "egy kiemelt felsőoktatási intézmény alapját jelentő együttműködés, integráció vagy egy kutatóegyetemi integráció erős komponense lehet", már kiolvasható a szándék és az ez irányú törekvéseket az [origo]-nak több, az államtitkárság terveit ismerő forrás is megerősítette.

Az integrációs kényszer ugyanakkor nemcsak a Corvinust érinti majd: a szétaprózott intézményrendszer racionalizálása érdekében a Nefmi koncepciója általánosságban is sürgeti a "tudásbázis koncentrációját", "a telephelyek rendszerének felülvizsgálatát", és több helyen ecseteli az intézmények közös működtetésének előnyeit.

Nem lesznek párhuzamosságok

Bár szövegszerűen kimondva az egyelőre sehol nem szerepel, hogy az egy-egy pólusokhoz sorolt intézmények mindenképpen összeolvadnak, az államtitkársági tervek ismerői szerint hosszú távon egyértelműen ebbe az irányba tart a folyamat, a racionalizálás és profiltisztítás végén pedig összesen legfeljebb tíz-tizenkét nagy állami konglomerátum maradhat (ez egybevág az államtitkárság tavalyi, nagy vihart kavart terveivel, amelyek más alapon ugyan, de a jelenlegi 27 helyett mindössze tíz-tizenkét megmaradó állami felsőoktatási intézménnyel számoltak). Mindenképp ezek közé tartoznak majd a terveket ismerők szerint a koncepcióban kiemelt-, illetve kutatóegyetemként megjelölt, a későbbiekben többletforrásokban részesítendő intézmények, mint az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a Corvinusszal összevont Műegyetem, a Közszolgálati Egyetem, illetve a Szegedi, a Pécsi és a Debreceni Tudományegyetem.

Nem vagy csak óvatosan beszélt egyelőre összevonásokról szakmai körökben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára is, aki az elmúlt három hétben információink szerint egy-két kivételtől eltekintve csaknem az összes állami egyetemet és főiskolát végiglátogatta már a tervezett átalakítások miatt. Az [origo] által megkeresett több mint tucatnyi, a téma érzékenysége miatt a neve titokban tartását kérő rektor beszámolója szerint Kis Norbert helyettes államtitkár ugyan "konstruktív hangulatban" tárgyalt mindenütt, több vidéki főiskola esetében egyértelműen "integrációs irányt mutatott fel".

A felsőoktatási pólusok kialakításának legfontosabb elveként - a koncepcióval egybevágóan - e beszélgetésekben a helyettes államtitkár is azt határozta meg, hogy egy képzéstípus legfeljebb 3-5 (az újabb verzió szerint 3-6) helyen lehet jelen az országban, egyes felsőoktatási térségeken belül pedig meg kell szüntetni a párhuzamosságokat. Egy, az átalakítási tervekre rálátó kormányzati forrás szerint ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy az egy pólushoz rendelt Pécsi Tudományegyetemen, a Kaposvári Egyetemen és a bajai Eötvös József Főiskolán nem indulhatnak azonos képzések. Jelenleg mindegyiken van például andragógia vagy óvodapedagógus-képzés, a jövőben viszont csak az egyiken maradhat.

Mindenki lesi a másikat

Arról, hogy az egyes képzések hol maradjanak, és hol szűnjenek meg, az intézményeknek első körben egymás között kellene egyeztetniük, és ezt figyelembe véve kell elkészíteniük hosszú távú stratégiájukról szóló elképzeléseiket. A megkérdezett főiskolák csaknem mindegyikén most többféle fejlesztési tervet is készítenek: olyat is, amely az önállóság megmaradásával kalkulál, és olyat is, amely már valamely nagy egyetem kihelyezett karaként számol az intézménnyel, miközben "mindenki lesi a másikat" - ahogy egy rektor fogalmazott -, hogy a konkurensnek vagy éppen partnernek tekintett intézmények mit lépnek, és az milyen hatással lehet az adott főiskolára, egyetemre.

A Corvinus fejlesztési terve ugyanakkor csak az önállóságra vázol majd elképzeléseket. Rostoványi Zsolt rektor az [origo]-nak azt mondta, hogy a szakmai együttműködések jelentőségét nem vitatják, de az egyetem feldarabolása mellett nem látnak racionális érveket. "A Corvinus egy elismert, erőteljes márkanév, egy brand, ami csak így, ezzel a hat jelenlegi karral az, ami" - tette hozzá.

Mivel az államtitkárság elképzelései szerint az intézmények finanszírozása is nagyban függ majd a fejlesztési stratégiától, a tervekre rálátó forrás szerint e téren is pozitív megítélés alá esik majd az az egyetem vagy főiskola, amely "jól találja el", hogy melyik másik intézménnyel, milyen konstrukcióban dolgozik a legköltséghatékonyabban. A cél a tervet ismerők szerint, "hogy sehol ne legyen több kapacitás, mint gyerek".

Az intézményfejlesztési terveiket első körben május 2-áig várja a rektoroktól a Nefmi, ez után egy minisztériumi munkacsoport is bekapcsolódik majd a munkába, a tervek végső változatának pedig júniusra kell megszületnie.

Év végéig döntenek

Az átalakításokkal és lehetséges összevonásokkal kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük az oktatási államtitkárságot is, egyelőre azonban nem kaptunk választ kérdéseinkre. Az MSZP-s Hiller István, a Gyurcsány-kormány volt oktatási miniszterének hasonló kérdésére Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a parlamentben két hete azt mondta, hogy az intézményekkel közösen egyelőre a megoldásokat keresik, és a végleges döntések az év végén születhetnek meg.

Az [origo] tavaly májusban írt először arról, hogy az oktatási államtitkárság az állami egyetemek és főiskolák számának drasztikus csökkentését tervezi. Az akkor birtokunkba jutott elképzelések 29 helyett tizenkét megmaradó állami egyetemmel számoltak, amelyek listáján a Corvinus nem szerepelt. Az államtitkárság akkor információink szerint már akkor mérlegelte, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe, illetve a gödöllői Szent István Egyetembe olvadjanak az intézmény egyes karai. Hivatalosan ugyanakkor a Nefmi mindvégig tagadta az intézmény feldarabolásának tervét, majd nyáron az felsőoktatási intézményrendszer komplett ésszerűsítési reformját is elnapolta.

A birtokunkba jutott egy évvel ezelőtti koncepció a felsőoktatási helyek közel felének felszámolásáról, illetve az államilag támogatott jogász- és közgazdászférőhelyek számának korlátozásáról, illetve költségtérítésessé tételéről is említést tett. Ezek időközben meg is valósultak: a tavalyi 59 ezerrel szemben 33 927-re csökkentették az államilag támogatott képzésre felvehető hallgatók számát (további 15 500 diák állami részösztöndíjjal tanulhat), és lényegében megvalósult az állami jogász- és közgazdászképzés felszámolása is: az előbbi támogatott keretszámait a tavalyi 800-ról mindössze 100-ra, a közel 5000 közgazdászférőhelyet pedig 250-re vágták vissza (a Corvinus ebből összesen 75 hallgatói helyet kapott).

A tervezett felsőoktatási fejlesztési pólusok (a Nefmi április 16-ai koncepciója szerint)

Nyugat-magyarországi felsőoktatási pólus: Nyugat-magyarországi Egyetem + Széchenyi István Egyetem + Pannon Egyetem

Dél-dunántúli felsőoktatási pólus: Kaposvári Egyetem + Pécsi Tudományegyetem + bajai Eötvös József Főiskola

Észak-magyarországi felsőoktatási pólus: Miskolci Egyetem + egri Eszterházy Károly Főiskola + gyöngyösi Károly Róbert Főiskola.

Észak-alföldi felsőoktatási pólus: Debreceni Egyetem + Nyíregyházi Főiskola

Dél-alföldi felsőoktatási pólus: Szegedi Tudományegyetem + Kecskeméti Főiskola + Szent István Egyetem békéscsabai gazdasági és agrárkarai

Közép-magyarországi műszaki felnőttképzési felsőoktatási pólus: Óbudai Egyetem + Dunaújvárosi Főiskola

Közép-magyarországi agrár felsőoktatási pólus: a gödöllői Szent István Egyetem mezőgazdaság- és környezettudományi, gépészmérnöki, állatorvos-tudományi, gazdaság- és társadalomtudományi, valamint az Ybl Miklós építészeti kara + a Budapesti Corvinus Egyetem élelmiszer-tudományi, kertészettudományi és tájépítészeti kara

Közép-magyarországi pénzügyi-gazdasági felnőttképzési felsőoktatási pólus: Budapesti Gazdasági Főiskola + Szolnoki Főiskola

Közép-magyarországi műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólus: Műegyetem + a Corvinus közgazdaságtudományi, gazdálkodástudományi és társadalomtudományi kara

Közép-magyarországi orvostudományi kutatóegyetemi pólus: Semmelweis Egyetem

Közép-magyarországi kiemelt nemzetközi universitas pólus: ELTE

Közép-magyarországi művészeti klaszter: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem + Magyar Táncművészeti Főiskola + a Színház- és Filmművészeti Egyetem + Magyar Képzőművészeti Egyetem + Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Nemzeti közszolgálati felsőoktatási pólus: Nemzeti Közszolgálati Egyetem