Schmitt Pál eltitkolt kegyelmeiről dönt a bíróság

Jogerős ítéletet hozhat kedden a Fővárosi Ítélőtábla az [origo] és a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közötti perben. A KEH nem adta ki azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderül, kiknek adott kegyelmet Schmitt Pál - azóta lemondott - államfő. A TASZ segítségével pert indítottunk a kegyelmi döntések nyilvánosságáért, amelyet első fokon megnyertünk. Az ügybe azóta egy furcsa fordulattal az adatvédelmi hatóság is beleszólt, és a KEH pártját fogta.

Kedden hoz jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla abban a perben, amit az [origo] újságírója indított, hogy a bíróság eldöntse: megismerhetőek-e a köztársasági elnök által hozott kegyelmi határozatok. A köztársasági elnöknek kegyelmi jogköre van, bárkinek adhat kegyelmet, akit elítélt a bíróság, és hozzá fordul, de a döntését indokolnia kell. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium minden évben nyilvánosságra hozza a kiosztott kegyelmek összesített adatait: ezek szerint Schmitt Pál 2011-ben 16 embernek adott kegyelmet.

Az [origo] 2011 nyarán két alkalommal is kérte az akkor még Schmitt Pál irányította Köztársasági Elnöki Hivatalt (KEH), hogy mutassa meg, Schmitt a beiktatása (2010 augusztusa) óta kiknek és milyen ügyekben adott kegyelmet. A pozitívan elbírált kegyelmi kérvények aktáit kértük ki anomimizált módon, tehát a személyes adatok kitakarásával. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a köztársasági elnök milyen vádak alapján elítélt embereket tartott érdemesnek arra, hogy jogával élve mentesítse a kiszabott büntetés alól.

A KEH mindkét alkalommal elutasította az adatkérést, mondván "a kegyelmi határozatok egyes adatainak közzétételével számottevő mértékben sérülne a köztársasági elnöknek az egyéni kegyelmezési jog gyakorlása során fennálló függetlensége". Ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével bírósághoz fordultunk. A perben a TASZ jogásza azzal érvelt, hogy a kegyelmezés csak kivételes esetben gyakorolható jogkör, hiszen bírósági döntést ír felül, ezért kiemelkedő közérdek fűződik ahhoz, hogy a köztársasági elnök döntése megismerhető legyen. Az államfő döntése ugyanis bírósági ítélet végrehajtását akadályozza meg. A KEH viszont az eredeti álláspontjával szemben a második tárgyaláson kijelentette, hogy a kegyelmi döntéseket alátámasztó iratok nincsenek is a birtokukban, ezért az [origo]-t képviselő TASZ ennek megfelelően módosította keresetét, így a bírósági ítélet már csak magukra a határozatokra vonatkozik.

Első fokon az [origo] nyert

Az ügyben idén januárban született első fokon ítélet: a Fővárosi Bíróság az [origo] javára döntött, és kimondta, hogy a KEH nem titkolhatja, hogy az államfő milyen ügyekben adott kegyelmet elítélteknek. A bíróság szerint a kért információk közérdekű adatnak minősülnek. Az indoklás szerint az igényelt adatokat a Köztársasági Elnöki Hivatal kezeli, statisztikát is készít belőlük évről évre. Mivel ezek a statisztikák nyilvánosak, közérdekű adatnak számítanak, ezért a bíró szerint nincs olyan ok, amely kizárná, hogy maguk a kegyelmi határozatok is közérdekű adatok legyenek.

A KEH viszont megalapozatlannak tartja az ítéletet, ezért fellebbezett, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára, amely kedden várhatóan jogerősen is ítéletet hirdet. A KEH ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy a köztársasági elnök ugyan elbírálja a kegyelmi kérvényeket, de mégsem adatkezelő, ezen kívül szerinte az első fokon eljárt bíróság nem részletezi, hogyan kell a határozatokat anonimizálni.

Péterfalvi is beszállt

A KEH fellebbezése után furcsa csavar következett az ügyben, az eseményekbe ugyanis beleszólt Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH, az adatvédelmi ombudsman intézményének utódja) vezetője. Az [origo] javára született első fokú ítélet után a KEH az adatvédelmi hatósághoz fordult, és állásfoglalást kért az ügyben, holott a NAIH a törvény szerint nem vizsgálhat olyan ügyeket, amelyekben bírósági eljárás van folyamatban.

Péterfalvi hivatala ugyan nem adott ki állásfoglalást az ügyben, de írt egy levelet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek, amelyben azt kérte, hogy törvényben mondják ki: nyilvánosak-e a kegyelmi határozatok, és ha igen, milyen formában. Péterfalvi amellett érvelt a levelében, hogy a kegyelmi határozatok anonimizálása egyáltalán nem biztos, hogy elegendő, mert lehet, hogy személyes adatok nélkül is azonosíthatóvá válik, hogy ki kapott kegyelmet. "Az anonimizálás az azonosítást nem feltétlenül gátolja meg" - írta.

Péterfalvi ugyan a miniszternek címezte a levelét, de elküldte azt a KEH-nek is, amelynek jogászai becsatolták az iratok közé, vagyis ezzel az bekerült a per iratai közé. "Aligha van összhangban a bíróságok függetlenségének elvével, ha a kormányzati szervek az alperesi pozícióban lévő KEH felkérése nyomán arról leveleznek, hogy az első fokú döntés nem elfogadható, és a kooperáció nyomán a szakvélemény eljut a másodfokon eljáró bírósághoz. A NAIH elnökének lépése alig burkoltan beleszólást jelent a folyamatban lévő bírósági eljárásba" - olvasható a TASZ által a Fővárosi Ítélőtáblához benyújtott ellenkérelemben, amelyben a TASZ az [origo] képviseletében azt kéri, az Ítélőtábla úgy hozza meg a döntését, hogy Péterfalvi levelét nem veszi figyelembe.

Magyarország egyébként éppen vitában áll az Európai Bizottsággal az adatvédelmi intézményrendszer átalakítása miatt, ugyanis az új rendszer függetlenségével kapcsolatban az EU kételyeket fogalmazott meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKK