Ön szívesen élne úgy tinédzserként, mint egy nagypapa?

2012.04.25. 18:01

Elveszítheti a korszerűbb inzulinkezeléshez való jogot a súlyos cukorbetegek akár fele is - egy júliustól érvényes rendeletmódosítás szerint azok, akik nem tartják be a szigorú diétát, és nem mozognak. A betegek szerint a stressz, a front és még az idegesség hatására is felszalad a cukruk, így nehéz lesz megfelelni a kormány által előírt elvárásoknak, és lehetnek vétlen szenvedői is az új rendszernek.

"A diétát száz százalékosan csak akkor tudnád betartani, ha klinikai környezetben élnél. Még a legkötelességtudóbb cukorbetegnél is előfordul, hogy nem sikerül neki" - mondta az [origo]-nak egy 32 éves férfi, aki tizenöt éve inzulinfüggő cukorbeteg. Ő viszont sosem tartozott a legjobb betegek közé: rendszeresen leszúrják az orvosai, "mert megmondom kerek perec, hogy én nem tudom betartani", és szinte soha nem is sikerült neki az előírt napi szénhidrátszintet és mozgásmennyiséget elérni, részben a munkája miatt. "Aki fiatalon lett beteg, rontsa el a komplett életét azzal, hogy nagypapaként él már tízéves korától?"

A 32 éves férfi feltehetően azok közé kerül majd, akik nem megfelelő vércukorszintjük miatt csak az olcsóbb típusú inzulinkezelést kaphatják, vagy pedig ki kell fizetniük a drágábbik kezelés árának felét. Erről rendelkezik ugyanis egy rendeletmódosítás, amely július elsején lép hatályba. Ennek lényege, hogy a jövőben az inzulinfüggő cukorbetegek közül csak az kaphatja a korszerűbb kezelést, aki maga is tesz betegsége kordában tartásáért - azaz betartja az előírt diétát, és eleget mozog.

Jelenleg az itthon elérhető legmodernebb inzulinkezelés az úgynevezett analóg inzulinokkal való kezelés, amely szabadabb életvitelt biztosít használóinak, mint a már 15 évvel ezelőtt is használt úgynevezett humán inzulinok. További előnye, hogy a kórosan alacsony vércukorszint (hipoglikémia) kockázata kisebb, mint humán inzulin mellett. A kétféle inzulin között jelentős árkülönbség van, a humán ára százforintos nagyságrendű, az analógé ezres - mondta az [origo]-nak Barkai László professzor, a Magyar Diabétesz Társaság vezetője.

A Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás szerint ha a korszerűbb inzulinkezelést kapó beteg vércukorszintje, anyagcsere-állapota nem éri el a kívánt célt, azaz a rendszeres negyedéves méréseken egy éven belül kétszer rossz eredményt produkál, visszaállítanák a kevésbé korszerűbb humán inzulinos kezelésre, vagy az analóg inzulinnal folytatott kezelést a továbbiakban csak 50 százalékos támogatásban részesítik. (Eddig ugyanis mindkét fajta kezelést száz százalékosan támogatta az OEP.)

Egy cukorbeteg állapota mindig romlik

A szabályok változása megdöbbentette a diétát betartó, az [origo]-nak nyilatkozó cukorbetegeket. Egy 56 éves, pedagógusként dolgozó nő azt mondta, az első reakciója a felháborodás volt. Neki tíz éve van szüksége inzulininjekcióra, ezért tapasztalatból tudja, hogy még a legszigorúbban kiszámolt étrend mellett is lehetnek kiugró vércukorértékek, amelyeket az életmód nem tud befolyásolni. "Ha felbosszantanak, attól is felszalad a cukrom" - mondta.

A cukorszintet a menstruációs ciklus, a szeles vagy esős idő, egy-egy is betegség megemelheti - magyarázta. Azt is kimutatja az elvileg negyedéves átlagot mérő vizsgálat, ha előző este a kelleténél több szénhidrátot evett. "Nekem a diéta már régóta az életem része, de száz százalékosan senki nem tudja betartani" - mondta.

Szerinte több más vizsgálatra is szükség lenne, ha valóban az életmódra vonatkozó információkat akarnak kapni. Azt is tudni kell - tette hozzá -, hogy egy cukorbeteg állapota mindig romlik, vagy legfeljebb stagnál. A tanárnő azt mondta, nem hiszi, hogy ösztönző erővel hat majd a hanyagabb betegekre az új szabály. "Mindenki ismeri a szövődményeket, ha ez sem elég ahhoz, hogy jobban odafigyeljen, akkor semmi sem lesz."

Nem luxusból használják a drágábbat

"Teljesen kiborult" a változás hallatán a 31 éves Márta is, aki hosszú ideje inzulinos cukorbeteg, és jelenleg kétféle analóg (azaz a fejlettebb, drágább típusú) inzulinnal kezeli magát. "Nem luxusból kell ezt használni, a humán inzulinnal egyszerűen nem lehetett beállítani a cukromat" - magyarázta. A humán inzulin lassabban is hat, és a beadása után pontosan fél órával kell enni, "különben rosszul leszek". Márta szerint az analóg inzulin egészségesebb életvitelt tesz lehetővé, míg a humán kiszolgáltatottá teszi a beteget, akinek mindig pontosan tudnia kell, hogy fél óra múlva fog tudni enni olyat, amit szabad is ennie, és ez szigorú keretek közé szorítja az életét.

Az új szabályozást azért tartja nagyon rossznak, mert minden cukorbeteg más, képtelenség sablont húzni rájuk. A háromhavi eredményt ő is megbízhatatlan fokmérőnek tartja az életmódra vonatkozóan: a hormonok, az időjárás, a stressz miatt megállíthatatlanul ide-oda liftezik a cukorszint, magyarázta. "A betegnek sem érdeke, hogy rossz legyen az értéke. Ez nem szórakozás, ha nem tartja be a szabályokat, rosszul lesz. Mire valaki eljut odáig, hogy inzulinra van szüksége, már biztosan nem veszi félvállról a helyzetet" - vélte.

A hatékonyságot jól lehet mérni

Vörös Péter, az István kórház főorvosa szerint nagyon bonyolult kérdés, hogy a rendeletmódosítás jó-e, de az biztos, hogy a betegek és az orvosok dolgát is meg fogja nehezíteni. A betegek egy része számára véget érhet az analóg inzulin biztosította kényelmesebb, rugalmasabb életvitel, az orvosnak pedig sokkal több munkája lesz az adminisztrációval és a másfajta kezelésre való átállítással. Azt mondta, feltehetően elég sok betegét érinteni fogja az új szabályozás.

A főorvos szerint magyarázható az intézkedés, ha úgy értelmezzük, hogy ha a drágább kezelés nem éri el a célt a betegnél - és ezt a negyedéves mérések bizonyítják -, akkor kevésbé van értelme. Ezzel együtt meglepte a változás, de azért reméli, hogy lesznek olyan betegek, akikre ösztönző hatással lehet. Az bonyolult kérdés, hogy valakinek mitől jobb vagy rosszabb a vércukra, főként bizonyos betegcsoportoknál ez nem csak az életmódtól függ - felelte arra a kérdésünkre, hogy megfelelő fokmérője-e a negyedéves mérés az életmódnak.

Barkai László professzor, a Magyar Diabétesz Társaság vezetője szerint jelenleg nincs jobb mérési módszer, mint a három hónap átlagát kimutató vércukorszintmérés. Ez azonban csak arra ad igazán megbízható választ, hogy milyen az átlagos vércukorszintmérés, az életmód mérésére nincs megfelelő módszer. De az inzulinkezelés hatékonysága kiderül a mérésekből - mondta, hozzátéve, hogy az mindenképpen jó irány, hogy ezentúl negyedévente biztosan el kell végezni a mérést.

Nehéz lesz elmagyarázni

Barkai szerint nem magyar újdonság, hogy - mivel az inzulin nem olcsó - a finanszírozó kritériumokhoz köti a kifizetésüket. Ha az inzulin mellé nem társul megfelelő életmód-terápia, akkor az akármilyen jó készítmény is hatástalan maradhat - mondta. A cél az, hogy a drága inzulint csak azoknak adjuk, akiknél a hatás lemérhető eredménnyel jár - magyarázta.

Ugyanakkor lesznek olyan betegek, akiknek önhibájukon kívül romlik az állapota, és nekik is más kezelésre kell majd átállniuk emiatt - mondta. Ilyenek a serdülőkorban lévő cukorbetegek, akiknél a hormonális változások egyszerűen lehetetlenné teszik a jó eredményt. Azért bízik benne, hogy ritka eset lesz, amikor a rendelet igazságtalanul vonatkozik majd valakire - szerinte a betegek egy jelentős része valóban nem együttműködő. A Magyar Diabétesz Társaságnak sikerült kiharcolnia a kormánynál, hogy a serdülők a rossz cukorszint miatt automatikusan ne veszítsék el az analóg kezelésre való jogosultságukat. A kezelés maradhat, ha a vércukorszint ugyan túl magas, de javuló tendenciát mutat.

Forrás: AFP
Aki nem figyel jobban a súlyára, lemondhat a korszerűbb inzulinról

Barkai szerint azt is elérték a kormánynál, hogy 8-as vércukorszintnél húzzák meg a határt. Januárban ez még 7 volt, holott a magyar átlag 8 felett van - mondta. Abban is engedett végül a kormány, hogy a dokumentáltan gyakori hipoglikémiás tüneteket mutató betegek kivételt képezzenek a szigorú szabály alól. Ők azok, akiknek rendszeresen lezuhan a cukra, és emiatt akár el is ájulhatnak. Az analóg - tehát a drágább - kezelés nyújtja a legnagyobb esélyt a hipoglikémia elkerülésére, ezért az ilyen betegek esetében a humán kezelés nem lenne előnyös. A betegek átlagánál egyébként nemcsak a hipoglikémia, de a cukorszint megfelelő szabályozása tekintetében is hatékonyabb az analóg inzulin.

Barkai becslése szerint ezzel együtt az inzulinfüggő cukorbetegek 30-50 százalékát érinti majd a változás. Az orvosoknak a legnehezebb dolga azokkal lesz, akik eddig analóg inzulint kaptak, és most majd kiderül, hogy már nem lesznek rá automatikusan jogosultak. Az átállítás pedig tortúrával jár a betegnek, a legtöbbüknek erre az időre majd a kórházba is be kell feküdniük. "Kétségtelenül nehéz lesz ezt elmagyarázni a betegnek" - ismerte el Barkai.

Naponta hét magyar cukorbeteg lábát amputálját

Jelenleg jóval több mint 850 ezer - ismert - cukorbeteg él Magyarországon, és a szám az elmúlt években folyamatosan emelkedett: a cukorbetegek száma 1999 és 2007 között gyakorlatilag megduplázódott (a KSH adatai szerint csak a 19 évesnél idősebbek körében 458 ezerről 859 ezerre nőtt). A cukorbetegséget megelőző állapotban lévő, magas vércukorszintű emberekkel együtt Magyarországon 2,5-3 millió embert fenyeget a diabétesz, és naponta átlagosan hét magyar cukorbeteg lábát amputálják.

A diabétesz és szövődményeinek kezelése komoly társadalmi teher is: az összköltség az OEP természetbeni ellátásokra fordított kiadásainak 13 százaléka, 174,6 milliárd forint. Közben a statisztikák szerint a cukorbetegek 80 százalékánál megelőzhető lenne a betegség, de ehhez megfelelő életmódra lenne szükség. Ennek első lépése a túlsúly csökkentése a kalóriabevitel csökkentésével, valamint legalább napi 30 perc fizikai aktivitás.

KAPCSOLÓDÓ CIKK