Az iskolákon és a tanárokon próbál spórolni a kormány

Hiába ígérte meg Hoffmann Rózsa, hogy utolsó lehelletéig küzd azért, hogy szeptemberben bevezessék a pedagógus életpályamodellt, azaz a tanárok fizetésemelését, a kormány szerdai rendelete szerint ez a terv is a megszorítások áldozata lehet. Csúszhat az iskolák állami átvétele is, kevesebb pénz jut a kutatásokra és a BKV-ra is, de az egyházi támogatások nagy részét érintetlenül hagyják.

A jövő évi hiánycél betartása miatt az iskolák állami átvétele és a pedagógus életpályamodell bevezetése is csúszhat - derül ki a szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A kormány a Széll Kálmán-terv 2.0 teljesítése miatt fejenként sokmilliárd forintot vesz el a minisztériumoktól, és a tárcavezetőknek egy hetük van arra, hogy kitalálják, hogyan tudják megspórolni azt az összeget, amelyet a 37 milliárd forintos pénzbefagyasztásból rájuk mér a kormány.

Emellett a kormányhatározat felsorol több olyan intézkedést is, amellyel a 2013-as költségvetési kiadásokat lehet csökkenteni. A határozatban például szerepel, hogy "a kormány egyetért azzal, hogy a köznevelési törvény új oktatáspolitikai intézkedései, feladatai fokozatosan kerüljenek bevezetésre, hogy az átalakításból fakadó megtakarítások fedezetet biztosítsanak az állami feladatok ellátására". A tavaly elfogadott új köznevelési törvény idén szeptember elsején lép hatályba, de egyes rendelkezései később érvényesek. Ilyen például az iskolák fenntartásának állami átvétele, amely a törvény szerint 2013. január elsején történik meg. Emellett  2013 szeptemberében indul a kötelező hittan- vagy erkölcstan-oktatás, illetve a hídprogram, amely a középiskolába nem jutó gyerekek felzárkózását segíti.

A jövő évi feladatok közül az iskolák állami átvétele jár a legmagasabb költséggel, mert az intézkedés azt is jelenti, hogy a központi költségvetésből fizetnék a pedagógusok bérét az eddigi tulajdonos önkormányzatok helyett. Az oktatási államtitkárság tavaly készített háttérszámítása szerint az átvétel összesen 1964 általános és 305 szakiskolát, 112 speciális szakiskolát, 384 gimnáziumot és 448 szakközépiskolát érint majd. Az állami átvétel miatt az oktatási államtitkárság számításai szerint a központi költségvetésnek körülbelül 491,6 milliárd többletköltsége keletkezik, mindezt azonban részben kompenzálja, hogy a helyhatóságok eddigi támogatása ezzel párhuzamosan csökkenni fog. A mostani kormányhatározat arra utal, hogy a kormány megfontolja, hogy mégsem egyszerre, hanem fokozatosan veszik át az önkormányzati iskolák fenntartását.

Csúszhat a pedagógusok bérelemése is

Szintén tartalmazza a kormányhatározat, hogy az új pedagógus életpályamodellt csak akkor vezeti be a kormány 2013 szeptemberében, ha azt "a makrogazdasági és költségvetési feltételek megalapozottá teszik." Ha nem lesz rá pénz, akkor a 2014-ben vezetik be az új bérrendszert. A Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által többször "évtizedes adósság törlesztésének" nevezett pedagógus életpályamodell 2013-ban az államnak 61 milliárd forintba kerülne, majd 2015-ig 381,5 milliárd pluszköltséggel járna.

A pedagógus életpályamodell szerint a tanárokat négy kategóriába sorolnák, és a mostani fizetésük érezhetően emelkedne. A törvény szerint 2013 szeptemberétől egy főiskolát végzett pedagógus a mostani átlag 122 ezer forinttal szemben legkevesebb 167 400 forintot, egy egyetemet végzett 129 ezer forint helyett minimum 186 ezer forintot kapna. Az életpályamodell szerint a pályán eltöltött évekkel és tudományos munkával akár a duplájára is emelkedhetne ez az összeg. A kormányhatározat azt jelenti, hogy ezt a béremelést csak akkor vezeté be a kormány, ha úgy látja, hogy marad rá pénz.

Orbán Viktor korábban többször is kiállt a köznevelési törvény mellett, habár egy tavaly decemberi frakcióülésen jelezte, hogy az életpályamodellel "vigyázni kell, mert sok pénzbe kerül". Orbán Viktor akkor az [origo] információi szerint azt mondta, hogy a gazdasági növekedés ütemét nézve aligha lesz erre pénz a 2013-as költségvetésben, illetve ha lesz is, akkor azt más ágazatoktól kell majd elvenni. Hoffmann Rózsa többször jelezte, hogy nem hagyja ki az életpályamodellt a köznevelési törvényből, legutóbb kedden az MTV reggeli műsorában jelentette ki, hogy "az utolsó leheletéig ragaszkodik" ahhoz, hogy a pedagógus-életpályamodell jövő szeptemberben lépjen hatályba. Az államtitkár szerint a rendszer bevezetése "nemcsak magasabb fizetést, hanem másfajta munkaszervezést is jelent, amit tanév közben nem lehet meglépni. A kettőnek egyszerre kell indulnia 2013. szeptember elsejétől" - jelentette ki Hoffmann.

Kevesebbet kap a BKV

A szerdai kormányhatározatban szerepel az is, hogy jövőre a főváros a BKV működtetésére az idei 32 milliárd forintos támogatásához képest tíz milliárddal kevesebbet kap az állami költségvetésből. Emellett a kormány megvonná a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap költségvetési támogatását is. Ez 2012-ben valamivel több mint hét milliárd forint volt, ami az alap költségvetésének majdnem a negyede. A kutatási pályázatokat tehát a tervek szerint jövőre csak az innovációs járulékokból finanszíroznák.

A kormány ugyanakkor felsorolja azokat a területeket, amelyeket nem érinthet a pénzelvonás. A lista szerint főleg az egyházak és a kisebbségi önkormányzatok nyugodhatnak meg. A több tucatnyi mentesített jogcím között megtalálható például a kisebbségi önkormányzatok intézményeinek fenntartása, az egyházi kulturális programok és a hittanoktatás támogatása. De nem szabad nyúlni a Magyar Sport Házának támogatásához, a Nemzeti Tehetség Programhoz vagy a Méhászeti Nemzeti Programhoz sem.

A spórolásokat a kormány azzal indokolja, hogy teljesíteni szeretnék a hiánycélt. Ugyanakkor két másik, szintén szerdán megjelent rendelet szerint van, amire még így is jut pluszpénz. A kormány az idei tartalékokból közel kilencmilliárd forintot adott a rendőrségnek az új szabálysértési törvényből fakadó többletfeladatok, egyéb feladatok, és a felgyűlt tartozás csökkentésére. Pár százmilliót kap a Terrorelhárítási Központ, a bevándorlási hivatal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. A Magyar Állami Operaház közel másfél milliárd forint rendkívüli támogatást kapott.

KAPCSOLÓDÓ CIKK