Fellázadtak a közlekedési bírságok ellen a fideszes képviselők, bár korábban gond nélkül megszavazták az erről szóló javaslatokat, a törvény legnagyobb ellenfele pedig nem villogott a javaslatról szóló vitában. A több tízezer forintos büntetéseket kifogásolók nem pontosan idézik a szabályokat, amelyeket korábban ők maguk is megszavaztak.

"Az emberek azt mondták, hogy ez most már kicsit sok" - jelentette ki egy keddi tévéinterjúban Bíró Márk fideszes képviselő. A parlamentbe 2010-ben bekerült Nógrád megyei képviselő azzal szerzett magának hirtelen ismertséget, hogy az élére állt annak az egyébként szokatlanul nyílt elégedetlenségnek, ami az új szabálysértési törvény miatt alakult ki a kormánypárti frakciókban.

"Bíró és a többiek jól érzékelik, valóban tele van az emberek töke" - mondta az [origo]-nak a Fidesz-frakció egyik tagja, aki szerint a kormány és a párt vezetése nem hagyta volna hétfőn kibontakozni a vitát, ha nem látnák valósnak a problémát. Hétfőn a képviselők abban maradtak, hogy a következő, május 7-ei ülésre meghívják Pintér Sándor belügyminisztert, hogy egyeztessenek az esetleges módosításokról.

A történtek furcsasága, hogy a fideszes képviselők egy olyan törvény ellen lázadtak fel, amelyet korábban maguk is megszavaztak: a szabálysértési törvényt tavaly december 23-án fogadták el, 236 fideszes és KDNP-s képviselő támogatásával. A törvényt később, de még a hatálybalépése előtt módosították, az április 10-ei szavazáson 254 kormánypárti képviselő szavazott igennel. Bíró Márk mindkét alkalommal igennel voksolt.

Az átlagember nem bírja

A kormánypárti képviselők mindenekelőtt a büntetések mértékét sokallják. Az április 15-én hatályba lépett törvény, és az ahhoz kapcsolódó rendeletek alapján a korábbiaknál magasabb - akár 150 ezer forintos - bírságokat lehet kiszabni a szabálytalankodó autósokra, bizonyos esetekben pedig fix összegű bírságokat ír elő a rendőrök számára. Az új rendszer arra ösztönzi a szabálytalankodókat, hogy ismerjék el hibájukat, és fogadják el a legfeljebb 50 ezer forintos helyszíni bírságot, hiszen a szabálysértési eljárásban a kétszeresét is kiróhatják rájuk.

"Meghaladja a büntetés mértéke azt az összeget, amit egy átlagember ki tud fizetni" - mondta a tévéinterjúban Bíró Márk, akit az [origo] csütörtökön sikertelenül próbált elérni a mobilján. Példaként azt említette, hogy Nógrád megyében alig százezer forint az átlagos nettó fizetés, így egy ötvenezres bírság már a megélhetést fenyegeti. A képviselő szerint a vétkeseknek fizetniük kell, de "életszerűvé kell szabni" a büntetéseket.

A kormánypárti képviselők kifogásolják azt is, hogy a törvény és a BM-rendelet egy sor közlekedési szabálysértésre fix összegű bírságot rendel kiszabni. Egy szabálytalan előzés 15 ezer, az elsőbbség meg nem adása 20 ezer forintjába kerülhet az autósnak. Ráadásul egy, a törvénybe utólag beiktatott szabály szerint megduplázódik a bírság, ha valaki fél éven belül másodszor hibázik, és megháromszorozódik, ha harmadszor is szabálysértést követ el. Utóbbi esetben akár 70 ezer forintra is nőhet a büntetés.

Ughy Attila, a XVIII. kerület fideszes polgármestere az [origo]-nak azt mondta, szükség van ugyan szigorra, de arra is, hogy méltányosságot lehessen gyakorolni, vagy mérlegelni az eset speciális körülményeit. Elképzelései szerint megoldás lehetne, ha a rendőrség kiszabná a bírságot, de az erről szóló határozatot megküldené az önkormányzatnak vagy a járási kormányhivatalnak, ahol az érintett körülményeinek ismeretében csökkenthetnék a büntetést.

Nem minden bírság emelkedett

A panaszkodó képviselők számos példát soroltak fel a szabálysértési törvény szigorára, amelyekből azonban az derül ki, hogy ők sem értik pontosan a szabályokat. A 2008-ban bevezetett, úgynevezett objektív felelősség miatt ugyanis egy sor szabályszegés - például a gyorshajtás és a tilosban parkolás - már nem szabálysértés, hanem átkerült a közigazgatási bírságok közé. Ez jogilag is teljesen mást jelent, és nem a sofőr, hanem az autó üzembentartója kapja a bírságot.

Bíró többek között azt panaszolta, hogy elveszítheti a jogosítványát, aki fél éven belül kétszer áthajt a sárgán, majd nem íratja át nyolc napon belül az újonnan vett autóját. Ez azonban nem igaz, a sárga vagy piros lámpán való áthajtás ugyanis nem szabálysértés, hanem a közigazgatási eljárás hatálya alá tartozik, vagyis a jogosítványt nem veszélyezteti. Ráadásul a kormány április 2-ai rendeletében éppen csökkentette ennek büntetési tételét: sárga lámpa miatt a korábbi 50 ezer helyett 25 ezer, piros esetén pedig 100 ezer helyett 50 ezer forint közigazgatási bírságot kell kiszabni.

A közigazgatási eljárás alá tartozik egy másik, több fideszes képviselő által is említett példa: egy fénysorompóval védett vasúti kereszteződésben előfordulhat, hogy valaki szabad jelzésnél hajt be, de tilosra vált, amikor éppen áthalad az autó, és ekkor kattan a rendőr fényképezőgépe. Ez a rendelet szerint 300 ezer forintos bírságot jelent. A helyzet kikerülhetetlen, mert a fénysorompón nincs figyelmeztető (sárga) jelzés, és kimagyarázni sem lehet, a hatóság ugyanis nem mérlegelhet.

Mérsékelt lelkesedés

A törvény parlamenti előkészítésénél még nem volt ennyire aktív Bíró, pedig tagja a rendészeti bizottságnak, amelynek fontos szerepe volt a jogszabály alakításában. Az első, ezzel a jogszabállyal foglalkozó, tavaly év végi bizottsági ülésről például pont azelőtt távozott, hogy a képviselők elkezdtek volna beszélni a szabálysértési javaslatról. Kocsis Máté, a bizottság fideszes elnöke pedig örömét fejezte ki, hogy az egyes szabálysértésekért kiszabott pénzbüntetést - ez a közlekedési szabálysértésekre nem igaz - elzárásra lehet váltani. A jogszabályhoz érkezett módosítókról döntő bizottsági ülésen pedig inkább ahhoz a jobbikos javaslathoz szólt hozzá, amely betiltotta volna a lézerblokkolókat. Bíró arról a javaslatról azt mondta, kaotikus.


A gazdagok száguldozhatnak

A közigazgatási és a szabálysértési eljárás közti következetlen megkülönböztetés ugyanakkor valóban abszurd helyzeteket eredményezhet. Például valaki nyugodtan száguldozhat rendszeresen 300-zal az autópályán, ha mindig kifizeti a bírságot, a jogosítványa nem kerül veszélybe. Viszont elvileg elveszítheti a vezetői engedélyét az, akit fél éven belül háromszor rajtakapnak, hogy nincs a kocsijában megfelelő elsősegély-csomag, az ugyanis már szabálysértés.

A gyakorlatban azért nem ilyen egyszerű elveszíteni a jogosítványt, ehhez megrögzött szabálytalankodónak és utolsószó-mániásnak kell lenni: a törvény ugyanis előírja, hogy nem szabad alkalmazni a harmadszor is hibázó autósokra vonatkozó rendelkezést, ha a szabálysértés miatt helyszíni bírságot szabtak ki. Ez azt jelenti, hogy csak annak kerül veszélybe a jogosítványa, aki nem ismeri el a helyszínen a tettét, hanem szabálysértési eljárásban vonják felelősségre.

Évi 16 milliárd bírság a terv

A költségvetés évek óta számít a bírságbevételekre, erre az évre különböző jogcímeken összesen 32,4 milliárd forint a terv. Ennek majdnem a fele, 16 milliárd forint az "objektív felelősségből származó közigazgatási bírságbevétel", vagyis a gyorshajtók és más szabálytalankodók által fizetendő bírság. 2010-ig ráadásul ez az összeg a rendőrség költségvetésébe volt betervezve, ami azért nem volt szerencsés, mert a rendőrség így érdekelté vált abban, hogy minél többet bírságoljon.

Pintér Sándor belügyminiszter egy írásbeli kérdésre adott válaszában egyenesen azt írta: "a szocialista kormányzat rákényszerítette a rendőrségre a túlzott bírságolást", de ezt a "hibás gyakorlatot a nemzeti együttműködés kormánya megszüntette". Jelenleg a bírságok nem a rendőrséghez folynak be, hanem a költségvetés úgynevezett központosított bevételét képezik. Viszont a jelenlegi kormány is szigorított a szabályokon: 2011 szeptemberétől kivonhatják a forgalomból azt a járművet, amelynek tulajdonosa nem fizeti meg a közigazgatási bírságot. Ha ezután mégis közlekedne vele, a rendőr leveheti a rendszámot.