Egyesek a csúcsig jutottak, mások külföldi politikai karrierbe kezdtek vagy polgármesterségükre koncentrálnak, de mindannyian a politikában mozognak azok közül, akik a kilencvenes évek közepén a Fidesz vezetésében tevékenykedtek. Magyarország új köztársasági elnökként Áder János jutott a legmesszebbre, de Orbán Viktor és Kövér László sem panaszkodhat a legkeményebb fideszes keménymag tagjai közül. Nyolc kulcsfigura pályáját vettük számba az államfő beiktatásának alkalmából.

A szabad demokratákkal és a liberalizmussal való nyílt szakítás utáni Fidesz-korszak politikusai közül szinte kivétel nélkül mindenki ott bábáskodott a párt születésénél, hosszabb-rövidebb ideig voltak pártelnökök, alelnökök, frakcióvezetők és házelnökök. Az [origo] összegyűjtötte, hogy a keménymag tagjai meddig jutottak országos vagy párton belüli politikai karrierjükben.

Háromból kettő

Mások mellett Kövér László is most van karrierje csúcsán, a három legfőbb közjogi poszt közül Áder János beiktatásáig kettőt is magáénak tudhatott, ha csak ideiglenesen is: az Országgyűlés elnökeként Schmitt Pál lemondása után ő látta el az államfői feladatokat. Kövér ott volt 1988-ban ban a Fidesz alapító tagjai között, sőt ahogy gyakran megemlékeznek róla a pártban, ő az egyes számú fideszes tagkönyv tulajdonosa. A kilencvenes évek elején a nemzetbiztonsági bizottság elnöke volt, rövid ideig a Fidesz frakcióvezetője, aztán az elnöke lett. Az első Orbán-kormányban tárca nélküli miniszteri posztot kapott: két évig a polgári titkosszolgálatokat felügyelte, erről a világról mintha azóta is ijesztően sokat tudna. Pártelnökségéről alig egy év után le is mondott. Kövér 2010-ben, amikor államfőt jelölt a Fidesz, szembeszállt Orbán Viktor pártelnökkel-miniszterelnökkel, ugyanis hibának gondolta, hogy Orbán Schmittet akarta a köztársasági elnöki székbe ültetni. Számos fontos kérdésben ma is Kövér az ellensúly, zárt ajtók mögött ő vitázik a legtöbbször a miniszterelnökkel. Schmitt lemondása után Orbán Viktor őt szerette volna a Sándor-palotába küldeni, de nem vállalta, a sajtónak pedig többször azt nyilatkozta az államfőkeresés napjaiban, hogy az ő jelöltje Áder János.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Nincs feljebb

Május 10-én lépett hivatalba Magyarország új köztársasági elnöke, Áder János, aki a rendszerváltáskor kampányfőnökként kezdte a Fideszben. 1992-ben az országos választmány elnökévé választották, több ízben volt a párt ügyvezető alelnöke. A 1998-as választások után négy évre ő lett az Országgyűlés elnöke, 2002-ben átvette a párt frakciójának vezetését. A nős, négy gyermeket nevelő Áder mindig kicsit kívülálló volt a kollégisták között, és úgy tűnt, a 2006-os választási vereség után teljesen kiszorul a körből. Már 2007-ben bejelentette, hogy 2009-től Brüsszelben fog dolgozni a párt EP-képviselőjeként. Bár figyelemmel kísérte a magyar belpolitikát, párttársai szerint hosszú távra tervezett Brüsszelben. Tavaly már hazadolgozott, amikor Orbán Viktor őt kérte fel a választójogi reform kidolgozására.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Az örök pártelnök

Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor azok a rendszerváltás utáni magyar politikai életben, akik kétszer is betölthették a miniszterelnöki tisztséget. A 2010-es választások óta a második ciklusát töltő Orbán - akit tehát tettek már lapátra - a Fidesz alapító tagja, 1993 óta elnöke. A miniszterelnökséget első ízben 1998 és 2002 között töltötte be, kormányfői tevékenységének idejére esett a Magyarország NATO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv aláírása. 2000-ben lemondott Fidesz-elnöki pozíciójáról, de csak három évre, 2003-ban és 2007-ben azonban újra elnöknek választották. 2002 októbere óta az Európai Néppárt tíz alelnökének egyike. A 2010-es országgyűlési választásokon az általa vezetett Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett, így másodszor is a vezetésével alakult kormány.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Az oktatásért bárkivel szembeszáll

Tanárként kezdte, az utóbbi években azonban inkább csak polgármesteri posztjára és Hoffmann Rózsával való nyílt szembenállására koncentrál Pokorni Zoltán. Az első Orbán-kormányban oktatási miniszteri posztot kapott, tárcavezetése alatt szűnt meg a tandíj, és vezették be a diákhitelt. A Fideszen belül elért legmagasabb funkciója 2001-ben kezdődött, akkor váltotta Kövér Lászlót a pártelnöki székben. 2002-ben egy évre átmenetileg kivonta magát a forgalomból, miután édesapjáról kiderült, hogy a kommunista rendszerben ügynökként dolgozott. 2006 óta a XII. kerület (Hegyvidék) polgármestere, a 2010-es országgyűlési választások óta pedig az országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke. Ebben a minőségében többször is nyílt vitába keveredett a Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárral az új felsőoktatási törvény vagy az új nemzeti alaptanterv miatt.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A Fidesz pénzügyőre

Civilben tizenegy éve a karcagi református egyház presbitere Varga Mihály, aki Orbán Viktor egyik legbizalmasabb szövetségeseként egészen a miniszterelnök-helyettesi posztig jutott. 1988 óta a Fidesz tagja, 1994 és 2003 között a párt országos alelnöke. A Fidesz állandó gazdasági szakértője, aki 2001-ben a pénzügyminiszterségig vitte. Az [origo] információi szerint a most kezdődött kormányzati személycserék őt is érintik, átveheti ugyanis a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokért felelős Fellegi Tamás helyét. Varga helyett Hódmezővásárhely polgármestere, Lázár János vezetheti a jövőben a Miniszterelnökséget.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A Fidesz fenegyereke

A kezdetektől részt vett a Fiatal Demokraták Szövetségének szervezésében Kósa Lajos, egyike az alapító tagoknak. Több bizottságban is tag, illetve elnök és alelnök volt, 2002-2004-ig a Fidesz frakcióvezető-helyetteseként dolgozott. 1998 óta Debrecen polgármestere. 2007-ben, a Fidesz tisztújító kongresszusán a párt egyik alelnökévé választották. A két évvel ezelőtti országgyűlési választások után a Fidesz ügyvezető alelnöke lett. Egy 2007-es WikiLeaks-távirat szerint a neve felmerült Orbán lehetséges utódjaként. Kósát egy másik irat szerint Orbán a párt "fenegyerekének" nevezte, népszerűsége megkerülhetetlenné teszi, ugyanakkor több parlamenti képviselőtársa "egyszerű vidéki politikusnak" tartja, aki jól szónokol, de kevés politikai érzék szorult belé.

Fotó: Mudra László [origo]

A felesége tarolt

Szájer Józsefnek nem jutott kiemelkedően magas politikai tisztség, pedig politikai életútja alapján akár predesztinálva is lehetett volna minimum egy házelnöki posztra. A Fidesz alapító tagja, a kilencvenes évek elején a párt választmányi elnöke, és közel tíz éven át a Fidesz egyik alelnöke. Politikai életútját inkább az uniós és a különböző bizottsági munkák színezték - de ismerői úgy tudják, pontosan ezt szerette volna világéletében, európai politizálásra vágyott. A teljesség igénye nélkül tagja volt a külügyi bizottságnak, az Európai Liberális és Demokrata Párt Tanácsának, valamint a Magyar Atlanti Tanácsnak. Az Erzsébet brit királynő által kitüntetett Szájer 2004 óta az Európai Parlamentben dolgozik. Az utóbbi évek talán leglátványosabb politikai szerepvállalásának tekinthető, hogy őt kérték fel az új alaptörvényt megszövegező bizottság elnökének. Ahogy tisztsége kapcsán fogalmazott: "az ő iPadjén íródik az új magyar alkotmány". A Fideszben betöltött tisztségeiről az után mondott le, hogy a feleségét, Handó Tündét választották január 1-jétől az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot felváltó Országos Bírói Hivatal elnökének.

Forrás: MTI/Vajda János

A Twitter-megszállott

Uniós karrierre cserélte parlamenti munkáját Deutsch Tamás is, aki a Fidesz egyik alapítója volt 1988-ban. Részt vett több országgyűlési bizottság munkájában, kétszer is betöltötte a mentelmi bizottság alelnöki tisztségét, elnöke volt a Tocsik-üggyel foglalkozó országgyűlési vizsgálóbizottságnak. Társaihoz hasonlóan ő is volt egy ideig a párt alelnöke, és a frakcióvezető-helyettesi posztot is betöltötte. Politikai karrierjének csúcsán az első Orbán-kormányban három évig vezette az ifjúsági és sportminiszteri tárcát. 2004-től 2006-ig az Országgyűlés alelnöke, a 2009-es EP-választás óta pedig Brüsszelben dolgozik a magyar kormány nevében. Az utóbbi években Twitter-bejegyzéseivel, káromkodásaival, viharos szerelmi életével és saját magát ábrázoló naptárjával hívja fel magára a figyelmet. Az [origo]-nak adott tavaly nyári interjújában azt mondta, Orbán Viktor és közte nem kerültek szóba az internetes megnyilvánulásai, "legfeljebb négy-, hat- meg nyolcszemközti beszélgetéseken került szóba, ha találkoztunk, és kacagtunk rajta" - fogalmazott.