Itt vannak a 2012-es magyarérettségi megoldásai

2012.05.07. 14:38

Az [origo] a zalaegerszegi Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola magyartanárainak segítségével elkészítette a hétfői középszintű érettségi megoldásait. Az első oldalon a szövegértési feladatot és az ahhoz kapcsolódó teszt megoldásait találja, a másodikon az összehasonlító elemzés megoldásához adunk tippeket, a harmadikon az érvelés, a negyediken a műelemzés lehetséges tartalmi elemeit soroljuk fel. A cikkben szereplő válaszok nem az érettségi feladatok hivatalos megoldásai, de támpontot adnak az ellenőrzéshez. Ha hibát talál a megoldásainkban, írjon a hirek@origo.hu címre!

Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!
Egyes feladatok végén zárójelben adjuk meg a megoldást segítő szövegrészlet számát.

Nemzeti olvasókönyv
Közreadja Lukácsy Sándor

Elöljáróban

(1) Elmondom, hogyan keletkezett ez a könyv.

1984-ben egy rádióinterjúban arról beszéltem, miként állunk ma a nemzeti tudattal. Rosszul, mondottam. A nemzet évről évre fogy, a nemzeti tudatot pedig fogyasztják. Iskola, könyvkiadás, sajtó nem tesznek eleget azért, hogy a nemzeti tudatnak tápláléka legyen. Állandósul és növekszik a panasz: egyre kevésbé ismerjük történelmünket, a hazai irodalmat, és művészetet; értékek, melyek az összetartozás érzését s a jogos nemzeti büszkeséget ébren tarthatnák, kallódnak és veszendőbe mennek

Szembeszökő módon tapasztaltam ezt egy antológia szerkesztése közben. Az volt a dolgom, hogy XVIII-XIX. Századi magyar irodalmi, publicisztikai s egyéb szövegekből állítsak össze gyűjteményt külföldi olvasók számára. Hogy lássák: él itt egy nép, mely történelme mostoha évszázadai alatt értékeket tudott teremteni a maga és a nagyvilág számára. Mi sem könnyebb, vélhettem volna, mint berendezni ezt a nemzeti kirakatot. Hiszen csak le kell emelni a polcról néhány tucat könyvet s föllapozni azokat a passzusokat, melyekből összeáll szellemi önarcképünk, az értéktár, melyet csendes méltósággal mutathatunk föl: ezt tettük, ezek vagyunk.

(2) Kiderült, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. A szemelvényeket fáradságos munkával kellett összekeresgélnem, mert nemhogy közkézen forognának, nagy részük ritka kiadványok, soha újra nem nyomtatott editio princepsek [első kiadások] lapjain, régi folyóiratok hasábjain lappang. A nemzeti értékek nagy temetőjében.

Több példát mondtam erre a rádióban, most csak egyet. Salamon Ferenc 1865-ben kiadott egy könyvet, Török hódoltság Magyarországon a címe. Ebben egy helyt arról ír, hogy a török, egy-két fürdőn, dzsámin kívül semmit sem épített nálunk, Buda várást is romladozni hagyta. Mi az oka ennek a tunyaságnak? Némely germán szerző azt állította, hogy a restség a törökök faji tulajdonsága. Salamon Ferenc szerint nem; az ok az életkörülményekben, a megszállók intézményeiben rejlik.

Íme egy magyar, aki alighogy találkozott a fajelmélet első megnyilatkozásaival, vitába szállt, veszélyt jelzett és tiltakozott. Ha emlékezetben tartjuk szégyenünket, hogy voltak később, akik gyilkos kezet emeltek a fajelmélet nevében, nem igazságtalanság-e megfeledkezni arról, ami érdemünk? De mi szeretünk megfeledkezni: Salamon Ferenc művének, melyet tankönyveinkben kellene idézni, nincs új kiadása.

(3) Fölvettem persze a szép és fontos passzust gyűjteményembe, de ez csak idegen nyelven fog megjelenni, a magyar olvasónak nem lesz hasznára. Szükség volna, mondtam a rádióban, egy hazai gyűjteményre, mely tartalmazná azokat a szövegeket, melyeknek ismeretét egészséges nemzeti tudat nem nélkülözheti. Egy könyvre, melyből ki-ki megtudhatná, milyen időtálló és parancs értékű gondolatokat hagyományoztak ránk elődeink e földről, népéről és történelméről, a társadalmi lét vezéreszméiről, a közéleti viselkedés normáiról. Szükség volna egy nemzeti olvasókönyvre.

Szavaimnak nagy visszhangja támadt. Levelek, telefonhívások, ismeretlenektől is. Volt, aki azt írta, odaadná egyhavi fizetését, hogy megvehesse a nemzeti olvasókönyvet...

A Nemzeti olvasókönyv elkészült, és nem kerül egyhavi fizetésbe.

*

(4) Most pedig elmondom, mi az, amit nyújt, és hogyan kell használni.

Ez a könyv nem a legszebb magyar versek és prózaszemelvények gyűjteménye. Ilyen antológia van elég. A Nemzeti olvasókönyv jellege és rendeltetése más.

Az antik legenda szerint a cumaei jósnő megjelent Tarquinius római király előtt, és kilenc könyvet kínált neki megvételre. A király sokallta az árat, erre a szibilla elégetett három könyvet, majd újra hármat; végül a király a teljes összegért vette meg a maradék három darabot. Nem csinált rossz vásárt: a jóskönyvekben a római nép sorsa volt megírva. A becses iratokat a Capitolium templomában helyezték el.

A Nemzeti olvasókönyv: néhány lap a magyarság szibillakönyveiből. Az van benne, amiért bármekkora fizetség nem sok: gondolat és útmutatás. Csupa olyan szöveg, amely szükséges alkotórésze a nemzeti önismeretnek, s egyszersmind jelzi a hazai gondolkodás csúcsait.

(5) Csak magyarul írt szövegekből válogattam, a XVI. Századtól a XX. Századig. Mivel könyvem nem szokványos antológia, arányai nem értékjelző minősítések, szerzői listája nem kíván protokolláris teljességet. Olyanokat szólaltattam meg (s annyiszor), akiknek van (kinek többször, kinek kevesebbszer) korukon túlmutató, általános érvényű mondanivalójuk a nemzet számára.

(6) A szemelvényeket tárgykör szerint csoportosítottam. Nyitányul a kis népek szorongató dilemmája hangzik el: lenni vagy nem lenni? Ezután tizenkét fejezet érvel a megmaradás mellett, s tanít arra, mi kell a megmaradáshoz:
1. a hazai föld szeretete;
2. történelmi tudat;
3. nemzeti önismeret;
4. ragaszkodás az anyanyelvhez;
5. nemzeti sajátságaink megóvása;
6. európai szellemmel párosult hazafiság;
7. szabadság és demokrácia;
8. a szabad szó csorbítatlan joga;
9. béke és barátság minden néppel;
10. haladás, reformok - ha kell, forradalom - által;
11. áldozatvállalás és tiszta közéleti erkölcs; végül
12. a szorongattatások közepette is erőt adó remény.

Minden fejezet (kivéve a könyv nyitányát, melynek kitüntetett helye van, mert az egész szöveggyűjtemény vezérgondolatát foglalja magában) verssel kezdődik, mint zenemű a hangnemet meghatározó főtémával; ezután következnek a prózaszemelvények. A fejezetek címét az idézett szövegekből választottam.

(7) Tolsztoj készített annak idején egy népi antológiát: az év minden napjára egy-egy rövid tanítást. Ilyesféle mindennapinak szánom én a Nemzeti olvasókönyvet. Jól teszi, aki nem egyhuzamban pörgeti végig; ez a könyv lassú olvasásra, meg-megállapodó töprengésre való. Tizenkét fejezete bőséges szellemi táplálék az esztendő tizenkét hónapjára. Aztán újra lehet kezdeni, elölről.
A cumaei szibilla könyvei jóslatokat tartalmaztak. Ma nem hiszünk jóslatokban; a Nemzeti olvasókönyv a múltat idézi fel, hajdan volt nagyjainktól közöl gondolatokat. Mégis a jövő könyve ez, mert miként Bajza mondotta: " A történetírásból meg kell tanulnunk ismét történetet, éspedig jobbat csinálnunk."

Forrás: Nemzeti olvasókönyv. Gondolat, 1988. 7-10.

 

1. Állítsa időrendi sorrendbe a Nemzeti olvasókönyv létrejöttének menetét! Kezdje a legkorábbi eseménnyel! A megfelelő sorszámot (1-7-ig) írja a megállapítások mellé! (1; 2; 3)

Megállapítás Sorszám
Lukácsy Sándor 1984-ben rádióinterjút adott. 5
A szemelvények fellelése nehézségeket okozott. 3
Felkérték a szerzőt külföldi olvasók számára készítendő antológiai összeállításra. 1
Az antológia összeállítása - előzetesen - nem igényelt komolyabb elmélyülést. 2
A szerző az idegen nyelvi antológiában közölte Salamon Ferenc írását. 4
Az előadás élénk visszhangot keltett. 7
Szükség lenne a ránk hagyományozott gondolatok közkinccsé tételére magyar nyelven is. 6


 

2. Hasonlítsa össze a Lukácsy Sándor által összeállított két antológiát a szövegben szereplő közlések alapján! (1; 3; 5)

A korábban készült antológia Az 1988-as antológia
A válogatás időkerete XVIII-XIX. század XVI-XX. század
A célzott olvasók Külföldi Magyar
A szövegek eredeti nyelve Magyar Magyar
Szövegműfajok, szövegtípusok Irodalmi, publicisztikai, egyéb Irodalmi (versek, próza, szemelvények)


 

3. A Nemzeti olvasókönyv nyitánya a lenni vagy nem lenni? Dilemmáját felvető írás. Kitől származik, származhat a szöveg? Húzza alá a megfelelő választ, majd az Elöljáróban közölt információk alapján indokolja döntését! (5)

a) William Shakespeare, Kosztolányi Dezső

b) Indoklás: "Csak magyarul írt szövegekből válogattam..." (Kosztolányi Dezső: Lenni vagy nem lenni)

 

4. Miként épül fel a Nemzeti olvasókönyv egy-egy fejezete? A szöveg információi alapján egészítse ki a mondatokat! (6)

a) A fejezet címe vagy a versből vagy az idézett szövegből kerül ki.
b) A cím után következő vers a fő témát vetíti előre.
c) Ezután következnek a témát kifejtő prózaszemelvények.

 

5. Rendelje a Nemzeti olvasókönyv alábbi fejezetcímeihez a következő, a szövegben szereplő tárgykörök sorszámát! (6) Minden sorba csak egy számot írjon!

2. történelmi tudat
5. nemzeti sajátságaink megóvása
7. szabadság és demokrácia
11. áldozatvállalás és tiszta közéleti erkölcs
12. a szorongattatások közepette is erőt adó remény

A Nemzeti olvasókönyv fejezetcíme A szövegbeli tárgykör sorszáma
Nemzetünk életkönyve 2
Szabad nép tesz csuda dolgokat 7
Istenem és lelkiismeretem előtt 11
Itt élned, halnod kell 12
Nemzetiségünk nem elidegeníthető 5


 

6. Adja meg az alábbi fogalmak szövegbeli magyar megfelelőjét!

a) szibilla: jósnő (cumaei)
b) passzus: szelvény, részlet, értéktár
c) antológia: válogatás, gyűjtemény

 

7. Igaz vagy hamis? A megfelelő I vagy H betűjelet írja a megállapítások mellé!

Megállapítás I / H
A Nemzeti olvasókönyv csak a legjelentősebb költőktől és íróktól közöl gondolatokat. H
A kötet tartalmazhatja a Halotti beszéd és könyörgés (1300 k.) részletét is. H
Janus Pannonius Pannónia dicsérete című epigrammáját fordításban közli. H
Táncsics Mihály akár több idézettel is szerepelhet, mint Petőfi Sándor. I
Lukácsy Sándor a szövegek fellelhetőségének nehézségét a rádióban csak Salamon Ferenc példájával igazolta. H
A Nemzeti olvasókönyv összeállításakor már támaszkodhatott a szerző a külföldieknek készült antológiára. I


 

8. Hány idézetet, tanítást tartalmaz / tartalmazhat Tolsztoj, illetve Lukácsy Sándor kötete? Értelmezze az aláhúzott kifejezéseket! Teljes mondattal válaszoljon! (7)

a) Tolsztoj készített annak idején egy népi antológiát: az év minden napjára egy-egy rövid tanítást. Tolsztoj népi antológiája 365 rövid tanítást tartalmaz.
b) Ilyesféle mindennapinak szánom én a Nemzeti olvasókönyvet. Lukácsy antológiája az év 12 hónapjára szánt bőséges szellemi táplálék. (12 fejezet + 1 nyitány-vers és prózaszemelvények)

 

9. A szövegből vett kifejezésekkel fejezze be az alábbi mondatokat! (4; 5)

a) A hagyományos összeállításokkal szemben a szerzők névsor nem tükröz protokolláris teljességet.
b) A szerzők kiválasztásának egyetlen szempontja az volt, hogy legyen korukon túlmutató, általános érvényű mondanivalójuk a nemzet számára.
c) Tarquinius mégis jó üzletet kötött, hiszen a jóskönyvben a római nép sorsa volt megírva.

 

10. Állapítsa meg, hogy az alábbi idézetek a Nemzeti Olvasókönyv melyik tárgyköréből származnak! Írja a tárgykör sorszámát az idézetek után! (6)

a) A magyar nyelv a Tiszához hasonló kanyarulatokkal vándorolt útján. Növekedett, szélesedett, gyarapodott. Kis mécsek égtek, amelyek világánál költők hajolta a pergamen felé, és ötvösök módjára csiszolták a nyelv ékköveit. (Krúdy Gyula, 1915)
A tárgykör sorszáma: 4

b) Nekünk, magyaroknak a Tisza a nemzeti folyónk, de ezt a nagy, nyugodt, veszedelmes Dunát is szeretjük. Legjobban a vadregényes szakaszai vonzanak, Visegrád környéke, melyet magyar Wachaunak mondanak a nálunk járó németek; én magam mindamellett az egyszerű és lapos dunai tájakat sem untam soha. (Szabó Lőrinc, 1942)
A tárgykör sorszáma: 1

c) Erejének és tehetségeinek szabad kifejlesztésére egyenlő joggal bír minden egyes, amennyiben ez másoknak szabad kifejlődését nem akadályozza. Ugyanezen jog illeti mindenik nemzetiséget, s ebben áll nemzeti jogosultsága. (Eötvös József, 1851)
A tárgykör sorszáma: 7

d) Mi hasznára volna az emberi nemzetnek a gondolkodásban és írásban természettől ajándékoztatott szabadsága, hogyha a tudós pennáknak nem szabad volna gondolatjaikat másokkal is közleni s közönségessé tenni, éppen olyan volna az, mint a véka alá rejtegetett égi szövétnek. (Decsy Sámuel, 1790)
A tárgykör sorszáma: 8

Előző
Következő