Mindenki pénzt vár az új csúcsminisztertől

Egy nap alatt négy bizottsági meghallgatáson kell résztvennie Balog Zoltánnak, akinek vázolnia kell elképzeléseit többek közt a magyar oktatás vagy az egészségügy jövőjéről. Bár a változások már sok területen elindultak, az új csúcsminisztert béremelést váró orvosok és pedagógusok, támogatásért sorban álló filmesek, vagy a jövőjüket féltő kisegyházak várják.

Négy parlamenti bizottsági meghallgatás vár kedden a humán csúcstárca, új nevén az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vezetésére kijelölt Balog Zoltán államtitkárra. Ezeken választ kell adnia a jövő hétfőtől a felügyelete alá tartozó szakterületek - oktatás, kultúra, egészségügy, illetve emberi jogok és vallásügy - legfontosabb, aktuális kérdéseire is.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter múlt csütörtökön nyújtotta be lemondását, Szijjártó Péter, Orbán Viktor kormányfő szóvivője még aznap bejelentette, hogy utódja Balog Zoltán lesz. Az eddig is az egyik legnagyobbnak számító minisztériumhoz kerülnek a felzárkóztatási ügyek és az egyházügyi államtitkárság is, így végképp mamutszervezetté válik a tárca.

Oktatás

Kedden délelőtt először az oktatási bizottságban várják Balogot, aki már korábban jelezte, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a posztján maradhat. Ezt azt jelzi, hogy az új miniszter alapvetően elégedett az oktatás átszervezésével, még akkor is, ha számos megoldandó kérdés vár még a tárcára.

A legfontosabb valószínűleg az iskolák államosításának levezénylése. A köznevelési törvény szerint 2013. január 1-től az államnak kellene átvenni az önkormányzatoktól az iskolákat, de a részleteket rendeletben kellene szabályozni. Az már kiderült, hogy az állam nem kívánja átvenni az iskolák épületeit, így azok fenntartásának költségeit is az önkormányzatoknál hagyná. Egy létrehozandó állami szervezet lesz ugyanakkor a pedagógusok munkáltatója, ez nevezi ki az igazgatókat, és végzi a tanügy-igazgatási feladatokat.

Komoly vitákat okozhat, hogy a kormány április végi határozata alapján lehet, hogy nem vezetik be jövőre az új pedagógus életpályamodellt, vagyis nem kapnak fizetésemelést a tanárok. A Széll Kálmán-terv 2.0 teljesítése miatt ugyanis lehet, hogy nem lesz rá pénz, így 2014-re csúszik. A Hoffmann által többször "évtizedes adósság törlesztésének" nevezett pedagógus életpályamodell 2013-ban az államnak 61 milliárd forintba kerülne, majd 2015-ig 381,5 milliárd pluszköltséggel járna.

Hoffmann múlt heti bejelentése szerint hamarosan a kormány elé kerül az új nemzeti alaptanterv (NAT), amely nem sokban hasonlít majd az eredetileg tervezettre. Az államtitkárság ugyanis rengeteg javaslatot, véleményt kapott, amelyek beépültek a NAT-ba. Csökkentették a kötelező tananyag mennyiségét, hogy valóban minimumszabályozás valósuljon meg (a részletekről itt olvashat).

Az új miniszterre vár a felsőoktatás átszervezése is. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkentése mellett a kormány szándéka szerint az intézmények számát is csökkenteni kellene, de ennek részletei még kiforratlanok. A legújabb elképzelések szerint regionális alapon, "felsőoktatási fejlesztési pólusokba" szervezné a jelenlegi egyetemeket és főiskolákat. A retorok elvben elismerik, hogy átalakításra szükség van, de mindenki a saját intézményének létét félti.

Már a parlament előtt van a szakképzési törvény módosítása, amelynek célja, hogy a gyakorlati képzést vállaló nagyvállalatok minél hamarabb és minél olcsóbb munkaerőhöz jussanak. Ennek azzal együtt lehet nagy jelentősége, hogy az új köznevelési törvény 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát, vagyis eddig az életkorig kellene valamilyen szakmát adni a fiataloknak, ha a kormány nem akarja, hogy képzetlen munkanélküliek legyenek. Balog hétfőn védelmébe vette a 16 éves korhatárt, szerinte nem kell erőltetni azt, aki eddig az életkorig nem tudja elvégezni az általános iskolát.

Vallás és emberi jogok

Dél körül az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságban várják a leendő minisztert, aki az előző ciklusban ennek a testületnek az elnöke volt. A legfontosabb kérdés valószínűleg a cigányság integrációja lesz, amellyel eddig Balog társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárként foglalkozott, és amelyet miniszterként is a saját kezében kíván tartani.

Balog már hétfőn, a szociális bizottság ülésén érintette a legfontosabb kérdéseket: védelmébe vette például a közmunkások 47 ezer forintos bérét, és azt mondta, fontosnak tartja, hogy a szociális ellátásoknak legalább egy részét Erzsébet-utalványban fizessék ki (a részletekről itt olvashat).

A vallási ügyekkel kapcsolatban a református lelkész Balogra váró legfontosabb kérdés az új egyházügyi törvény végrehajtása: a parlament két lépésben összesen 32 egyházat ismert el a korábbi több százból, a kimaradóknak egyesületként kell folytatniuk a tevékenységüket. Ez a gyakorlatban számos kérdést vet fel, amelyeket meg kell oldani: az iskolák és szociális intézmények fenntartásától a földbirtokok helyzetéig.

Az egyházügyekért is felelős miniszterként a Balognak szerepe lehet a Szentszék és a kormány közötti, 1997-ben létrejött vatikáni szerződés újratárgyalásában is. Ez rögzíti többek közt azt, hogy az állam akkor is kiegészíti a az egyházaknak járó adófelajánlásokat az összes szja 0,9 százalékára, ha egyébként ennél kevesebbet ajánlanak fel a polgárok. Ha a vatikáni szerződést módosítják, a kormánynak hasonló megállapodást kell kötnie a protestáns egyházakkal is.

Kultúra

Bár Balog hétfőn még nem kívánt személyi ügyekről beszélni, az [origo] korábbi információi szerint Szőcs Géza kulturális államtitkár lehet az első minisztériumi vezető, akit az új miniszter levált. A kulturális területen tehát az lehet az egyik legfontosabb kérdés, hogy Balog Zoltán kinek a kezébe adja az irányítást.

Szőcs több nyilatkozattal is vihart kavart az elmúlt két évben, különösen filmes támogatások ügyében. Szűcs ugyanis az [origo]-nak adott interjúban tavaly nyáron felsorolta, kik és mennyi pénzt kaphatnak, majd ősszel a minisztérium olyan listát hozott nyilvánosságra, amelyről több produkció is hiányzott.

Szőcs korábban beharangozta egy budapesti nemzetközi filmfesztivál megrendezését is, de később kiderült, hogy erre nincs pénz. Egyelőre bizonytalan a budapesti Hősök tere és a Városliget környékére tervezett, nagyszabású múzeumi negyed megvalósulása is.

Egészségügy

Balognak délután 4-től az egészségügyi bizottságban kell beszélnie a terveiről. Ebben a szférában is elindultak már az átalakítások, de számos kérdés még eldöntetlen, és az új miniszternek kell levezényelnie a reformokat.

A parlament döntése alapján már állami kézbe kerültek a kórházak, de ez csak az első lépése volt a Semmelweis-tervben beharangozott átalakításoknak. Az alapelv szerint nem kell mindenhol mindenféle ellátásnak lennie, a nagyobb szaktusát és több pénzt igénylő ellátásokat koncentrálni kell, és a beteget utaztatni. Egyelőre azonban még bizonytalan, hogy hol milyen ellátások maradnak meg, mely kórházakban szűnik meg az aktív ellátás. Az átalakítást rendszeresen bírálják ellenzéki képviselők a parlamentben, az információhiány miatt pedig rendszeresen rémhírek ütik fel a fejüket egyik vagy másik kórház megszűnéséről.

Az egészségügy legégetőbb problémája az elvándorlás, amelynek legfőbb oka, hogy az orvosok és szakdolgozók a töredékét keresik annak, amit nyugati országokban megkaphatnak. A leköszönő miniszter márciusban bejelentett ugyan egy nagyszabású béremelést, aminek hatására a rezidensek elálltak a tömeges felmondástól, de ezt csak nyáron kapnák meg a dolgozók, januárra visszamenőleg. A béremelés költségeinek felét az úgynevezett chipsadóból állnák, a másik felét belső átcsoportosítással kell előteremteni. A parlament előtt lévő egészségügyi salátatörvény azonban a Magyar Orvosi Kamara szerint jelentősen visszvesz a béremelésből azzal, hogy az orvosoknak nem az alapbérébe építenék be a plusz pénzt, így az ügyeleti díjak kiszámításánál ezt nem vennék figyelembe.

A kormány tervei szerint privatizáció nélkül, de bevonnák a magántőke bevonása is az egészségügybe. Egy adóváltozás hatására a folyamat részben már megindult, kedvezményes egészségbiztosítások formájában (erről korábbi cikkünkben olvashat). Ennek részletes szabályait azonban még ki kell dolgozni, hogy ne kerüljenek hátrányba a magánbiztosítással nem rendelkező betegek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK