Óbudán születik a legtöbb idegbeteg

Vágólapra másolva!
Kevesebb munkanélküli van köztük, döntően keringési- és daganatos betegségekben halnak meg, és a nemi fertőzéseket is gyakrabban kapják el a budapesti lakosok. Egy - a fővárosiak egészségi állapotát felmérő - tanulmány szerint a III. kerületben több az idegrendszeri rendellenességel született gyermek, a belvárosban él a legtöbb szingli, Budán sokan halnak meg közlekedési balestben, a rózsadombiak pedig átlagosan hat évvel élnek tovább, mint a  józsefvárosiak.
Vágólapra másolva!

A Budapesten élők egészségi állapotáról készített tanulmányt a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kara. A főváros vezetésének megbízásából megszületett dokumentum részletesen foglalkozik a lakosság várható élettartamával, a leggyakoribb halálozási okokkal, az egészséget befolyásoló életkörülményekkel, valamint az egyes kerületeket jellemző különbségekkel.

Vidéken többen halnak meg

A magyar lakosság jelentős része a fővárosban él - olvasható a dokumentumban. A fővárosban nem annyira sötét a helyzet, mint vidéken: az országosan tapasztalható népességfogyás ellenére az élve születési arányszám folyamatosan növekedett, a halálozási arányszám pedig jelentősebben csökkent az elmúlt években Budapesten. A fővárosi nők és férfiak közül kevesebben haltak meg, mint a vidéki átlag, a halálozási arány ennek ellenére 2009-ben is az EU15-átlagnak közel másfélszerese, a prágai és a bécsi lakosság halálozásának pedig 1,2-szerese volt.

A nőknél az emlőrák vezet

Budapesten a vezető halálokok között említi a tanulmány a keringési rendszeri betegségeket, a rosszindulatú daganatokat, valamint az emésztőrendszeri- és légzőszervi betegségeket. A fővároson belüli halálozási egyenlőtlenségeket jól mutatja a születéskor várható legmagasabb élettartam, ami a II. kerületben élő férfiaknál 77, 5, a nőknél 82,6 év. A legalacsonyabb várható élettartammal a VIII. kerületben élők számolhatnak: a férfiak átlagosan 69,9, a nők pedig 76,5 évig élnek.

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

2006 és 2010 között Budapesten a rosszindulatú daganatok okozták a legtöbb korai halálesetet. A férfiaknál a tüdőrák, nőknél az emlőrák vezet. A fővárosi nők korai, daganatos betegségek okozta halálozása az elmúlt évtizedben az országos, rendkívül kedvezőtlen szintnél is magasabb volt. A kerületek közötti eltérés itt is jól megmutatkozik: míg a budai részen a fővárosi átlagnál kevesebb férfi halt meg daganatos betegségben, addig Pest dél-keleti negyedének kerületeiben az átlagnál többen. Az idegrendszer veleszületett rendellenességeinek kockázata szempontjából a III. kerület a legveszélyeztetettebb, ahol mindkét nem esetében nagy a betegség előfordulásának kockázata.

Veszélyes Budán közlekedni

A nem betegség miatti halálokok a fővárosban jellemzően három csoportba sorolhatóak: öngyilkosság, közlekedési baleset és balesetszerű esés. A fővárosi nők gyakrabban lettek öngyilkosok, mint a vidékiek. A tanulmány szerint közlekedési balesetekben feltűnően sok budai hal meg. A I., III., IV., VIII., és XIII, kerületekben a fővárosi átlaghoz képest több, 15 és 49 év közötti ember hal meg narkotikumok miatti mérgezésben. A szexuális úton terjedő fertőző betegségek is sokkal gyakoribbak a fővárosban, mint vidéken: a budapestiek életmódja a tanulmány szerint az összes HIV-pozitív tesz 86 százalékáért volt felelős.

A tanulmány külön fejezetben foglalkozik a budapestiek lakáskörülményeivel, táplálkozási szokásaival, az itt élőket érő zajhatásokkal. Az adatok alapján megállapítható, hogy összességében a fővárosi lakások komfortfokozata jóval kedvezőbb, mint az országos szint. Az itt élők jó minőségű ivóvizet ihatnak, amely egészségre veszélyes anyagokat nem tartalmaz. A legjelentősebb zajterhelések között említi a tanulmány a repülési, az üzemi, a vasúti és a közúti forgalomból eredő zajokat. Ennek azért van jelentősége a szerzők szerint, mert a különböző zajok miatt fellépő alvászavarok miatt nő a stressz, a magas vérnyomás betegség gyakorisága, a magatartászavarok, ezek következtében pedig ingerlékenység, idegesség és fáradtság léphet fel.

Belvárosi szinglik

Az országosan magas munkanélküliség ellenére a foglalkoztatottság mutatói kedvezőbbek az országos átlagánál - írja a tanulmány, amely szerint ez nem véletlen, mert napjainkban is Budapest a magyar gazdasági élet központja. A munkanélküliség szempontjából a legelőnytelenebb helyzetben a pesti kerületek voltak 2010-ben, leginkább a VIII., a XX., a XXIII. kerület.

Forrás: AFP

A dokumentum szerint lényeges eltérés mutatkozik a házasok arányában is: míg az egész országban átlagosan 41, addig a fővárosban 35 százalék volt a házasok aránya. A nőtlenek és hajadonok aránya a fővárosban megfelelt az országos átlagnak, azonban kerületi szinten - a budapesti átlaghoz viszonyítva - egyértelműen a budai és a belvárosi kerületekben, elsősorban az V. kerületben élt több egyedülálló. Az országos szinthez viszonyítva Budapest helyzete kedvezőtlen volt az elváltak arányát tekintve is: az országos átlagnál 32 százalékkal volt magasabb a fővárosi mutató.

Inkább a fiatalabb nők isznak

A főváros lakosságának társadalmi-gazdasági helyzete kedvezőbb az országos átlagnál, aminek jelentős szerepe van abban, hogy összességében a fővárosban élők egészségi állapota a vidéki magyarországi viszonyokhoz képest jó - írják a szerzők. 2009-ben az itt élő fiatal férfiak harmada, míg a fiatal nők közel negyede dohányzott rendszeresen. A férfiak és a vidéken élő nők között a rendszeres alkoholfogyasztók aránya az életkorral folyamatosan emelkedik, míg Budapesten a fiatal nők között gyakoribb a rendszeres alkoholfogyasztás, mint a középkorúak között.

Az egészséges táplálkozásra figyelmet fordítók aránya mind a nők, mind a férfiak esetében az életkor előrehaladtával emelkedik, ez alól kivételt a fővárosi nők képeznek, akik idősebb korukban kevesebb zöldséget esznek. A vidékiek között mindegyik elemzett demográfiai rétegben magasabb volt a túlsúlyosak aránya, mint a Budapesten élőknél. Összességében elmondható, hogy a fővárosi életmód kedvező sajátosságai miatt az idős férfiak kevesebbet dohányoznak, többet mozognak rendszeresen, több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint a hasonló korú vidékiek.