Kaszát, kapát, csákányt ad a piti tolvajok kezébe a kormány

Közmunka, Kaszát, kapát, csákányt ad a piti tolvajok kezébe a kormány cikkhez
Vágólapra másolva!
Piti tolvajok, gyorshajtók, randalírozó fiatalok egész sorát küldené dolgozni a kormány, amely rákapott a büntetésből kiszabott munkára, és egyre több esetben tenné ezt lehetővé. Van olyan polgármester, aki szerint nyűg lesz piti tolvajokkal dolgoztatni, mivel aki nem végzi rendesen a munkát, azt börtönbe kéne küldeni, ami kemény konfliktusokhoz vezethet. A törvény szerint ráadásul nem kell tekintettel lenni a dolgozni küldött emberek végzettségére, a közfoglalkoztatás pedig csak kevés képzett embernek tud munkát adni. Az árokpartok, földutak és folyami gátak viszont ragyogni fognak a tisztaságtól, ha beindul a program.
Vágólapra másolva!

"A pénzbüntetés behajthatatlannak bizonyulván azon eset állana elő, hogy a valódi vagy színlelt vagyontalanság az igazságos büntetés alkalmazásának akadályát képezné" - ezzel az 1879-es Magyar Kihágási Kódex indoklásából származó idézettel érvelt a büntetések ledolgoztatása mellett tavaly novemberben, az új szabálysértési törvény vitájában Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára.

Az azóta elfogadott, és április 15-én hatályba lépett törvény alaposan megemelte a kiszabható pénzbírságok összegét, ami egyes esetekben akár 300 ezer forintra is rúghat. Ha pedig valaki nem akarja, vagy nem tudja megfizetni a bírságot, illetve nem akar bevonulni elzárásra, a törvény értelmében közérdekű munkára változtatják azt: ötezer forint bírság hat óra munkát, vagy pedig egy nap elzárást ér, vagyis egy ötvenezres bírságot 60 óra munkával, vagy 10 nap elzárással lehet letudni. Ezt hívják közérdekű munkának, ami jogilag nem ugyanaz, mint a munkanélkülieknek adott közmunka, bár a közérdekű munkások és a közmunkások is valószínűleg ugyanolyan dolgokat csinálnak majd.

Forrás: MTI/Lehoczky Péter
A jövőben gyorshajtásért is közmunkára kötelezhetik a szabálysértőt

Eddig is el lehetett küldeni dolgozni a szabálysértést elkövetőket, az újdonság az, hogy a szigorított szabálysértési törvény miatt a korábbinál többféle esetben lehet ilyen büntetést kiszabni, a pénzbírság/elzárás/közérdekű munka a korábbinál szabadabban válthatók át egymásba. Ráadásul a közérdekű munka önálló büntetésként is kiszabható, sőt az ötlet annyira megtetszett a kormánypártoknak, hogy az alkotmányügyi bizottság már a büntető törvénykönyvet is módosítaná, hogy a 16 évnél idősebb fiatalkorúakra kisebb bűncselekmények miatt kiszabott, de nem behajtható büntetéseket is közérdekű munkára lehessen változtatni. Az indoklás egyenesen úgy fogalmaz, hogy "a fiatalkorú által elvégzett közérdekű munkának pedagógiai-nevelő hatása van".

"Nyilván nem szakadnak bele"

A szabálysértési bírságok ledolgoztatása illeszkedik az Orbán Viktor miniszterelnök által "munkaalapú társadalomnak" nevezett koncepcióba. A törvény szerint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH), illetve a megyei munkaügyi központok feladata kijelölni a közérdekű munkára ítélt személyek munkahelyét. A törvény szerint minden olyan szervezet - például önkormányzat, állami vállalat, egyházi szociális intézmény - lehet a munkára kötelezett elkövetők foglalkoztatója, amely részt vehet az állami közmunkaprogramban (sőt a törvény külön kimondja, hogy a munkahely kijelölésénél tekintettel kell lenni a közfoglalkoztatás igényeire).

Az idén átlagosan 550 közmunkást foglalkoztató - többek közt a gyöngyöspatai mintaprogramot koordináló - Egererdő Zrt. vezérigazgatója, Jung László egyelőre nem tudta megmondani, hogy fogadnak-e közhasznú munkára ítélteket. "Nem tervezzük, de nem is kizárt" - fogalmazott a vezérigazgató, aki szerint meg kell várni az első év tapasztalatait, hiszen a közmunkások jelenlegi száma már így is nagyságrendileg több, mint a cég korábbi létszáma.

"Nálunk van hat fiatalember, aki épp a büntetését tölti közérdekű munkával, a falu szépítésében vesznek részt" - mondta az [origo]-nak Erdélyi Miklós, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ópályi polgármestere. Szerinte a falu vezetésének okoz ugyan némi pluszmunkát a nyilvántartás vagy a munkavédelmi oktatás, de összességében hajt némi hasznot a közösségnek a munka. "Nyilván nem szakadnak bele" - mondta a munka jellegéről a polgármester, aki szerint a fiatalemberek is igyekeznek a mosolygósabb oldalát megfogni a büntetésüknek.

Forrás: MTI/Füzesi Ferenc

A lényeg, hogy ne tegyenek kárt

"Mindenképpen kell egy gondnok vagy brigádvezető, aki felügyeli ezeket a közmunkásokat" - számolt be tapasztalatairól a Somogy megyei Szentbalázs polgármestere az [origo]-nak. Sárhegyi Judit azt mondta, sokszor találkoznak olyan emberekkel, akik sem mentálisan, sem fizikálisan nem alkalmasak az önálló munkára. "A piaci cégek azért nem vesznek közmunkásokat, mert sok munkásnak még a növények felismerése is gondot okoz" - mondta.

"A közmunkásokban az a jó, hogy utánuk dologi költséget is kap az önkormányzat, tehát tudunk venni például fűnyírót. Nálunk a közmunkások térkövet gyártanak, járdát építenek, ennek nyoma is marad" - mondta. A közérdekű munkára küldött emberekért nem lelkesedik ennyire, vegyesek az érzései. "Egyrészt ez nekem költség lesz, ugyanis munkaruhát kell nekik venni. Másrészt nyilván nem fognak lelkesen dolgozni. Majd adok a kezükbe egy kaszát vagy egy lapátot, amivel nem tudnak kárt tenni az önkormányzatnak" - mondta a polgármester, aki jelenleg nyolc főt foglalkoztat közmunkában.

A piti tolvajoktól tartanak

"Ha valaki nem dolgozik rendesen, annak másnap már nem is kell jönnie" - mondta a közmunkásokkal kapcsolatos tapasztalatairól a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke. Luzsi József szerint a magánerdőkben főként parlagfűirtásra, turistautak karbantartására, káros növények irtására vesznek fel közmunkásokat. A MEGOSZ elnöke szerint a közmunkások 70 százaléka folyamatosan cserélődik, mert sokan vannak, akik egész életükben nem dolgoztak, így a közmunkát sem akarják csinálni. "Ha valaki kárt csinál, azt is azonnal elküldjük" - mondta.

Egy észak-magyarországi község polgármestere - aki kérte, hogy a falu nevét se írjuk le - ezt nem látja ilyen egyszerűnek a büntetésüket töltő embereknél. A polgármester attól tart, hogy főleg kisebb lopások miatt elítélt emberekre szabják majd ki a közérdekű munkát (az új törvény szerint 50 ezer forintig szabálysértésnek számít a lopás), és nem hiszi, hogy ezeket az ingyen, büntetésből dolgozó embereket használni lehetne. Emellett a polgármester attól is tart, konfliktus lesz belőle, ha jelenti a hatóságnak, hogy valaki nem veszi fel a munkát, hiszen akkor kiszabják az elzárást. Ezért az önkormányzat egyelőre nem jelentkezik be foglalkoztatónak.

Forrás: MTI/Varga György
Közmunkások Zalában, 2007-ben - képünk illusztráció

Egyelőre nincs tolongás

Az NMH szerint "még nem volt olyan személy, akinek közérdekű munkát jelöltünk volna ki", de ehhez nem is telt el egyelőre elegendő idő, ugyanis csak az április 15. után elkövetett szabálysértések esetében lehet átváltoztatni munkára, és azt is csak akkor, ha lejárt a büntetés kifizetésére szabott 30 napos határidő.

Egyelőre nincsenek olyan foglalkoztatók sem, ahol munkát tudnának adni azoknak, akikre ezt a büntetést szabja ki a bíróság, vagy nem tudják kifizetni a szabálysértési bírságukat. A programban részt venni szándékozó intézményeknek be kellene jelentkezniük az NMH-nál, amelynek a honlapján közzé kellene tenni a listájukat, de ez eddig még nem történt meg.

A regisztrációra a foglalkoztatóknak még van körülbelül egy hónapjuk, hiszen a törvény végrehajtásáról szóló BM-rendelet szerint erre április 15-étől számolva 60 napjuk van. Az NMH szerint a foglalkoztatók a helyi kirendeltségeknél regisztrálnak, az adatok összesítése pedig folyamatban van, így jelenleg pontos adatokkal nem tudnak szolgálni, de azt ígérték, hamarosan működni fog az az informatikai rendszer, amely lehetővé teszi majd a munkalehetőségek nyilvánossá tételét.



Milyen munka van egyáltalán?

Ha a közmunka tapasztalatai köszönnek vissza a büntetésből kiszabott munkában is, akkor a legtöbben valószínűleg seprűt, lapátot vagy kaszát kapnak a kezükbe. A közfoglalkoztatás ugyanis alapvetően a képzetlen munkaerő lekötésére való, csak kisebb arányban van szükség szakképzett, vagy magasabb iskolai végzettségű munkásokra. A szabálysértési törvény ráadásul nem is írja elő, hogy a közérdekű munka kiszabásánál tekintettel kell lenni a büntetett ember végzettségre.

Az Egererdő Zrt.-nél az 550 közmunkásból 78-nak van szakképesítése, ebből 17-en adminisztrációs munkát végeznek. Utóbbiak közül négyen felsőfokú végzettségűek, 13-an pedig középfokú végzettséggel rendelkeznek. Erdélyi Miklós szerint azonban valamennyi jobban képzett embernek tudnának munkát adni: például a hivatalban adminisztrációs, vagy az iskolában pedagógusasszisztensi feladatot.

A vízügy a legnagyobb munkaadó

A Belügyminisztérium adatai szerint az idén eddig 209 ezer embernek ajánlottak fel munkát a közfoglalkoztatásban - erre rendelkezésre is áll a pénzügyi fedezet -, de persze nem biztos, hogy mindenki be is állt dolgozni. Közülük több mint 77 ezren a hagyományos önkormányzati közmunkaprogramokban, 84 ezren a kistérségi Start mintaprogramokban, 47 ezren pedig az országos programokban dolgozhatnak.

A kistérségi programok közül a legtöbben, több mint 17 ezren a belvízelvezetés megoldásán dolgozhatnak, vagyis a vízelvezető árkokat tisztítják. Mintegy 15 ezer ember vesz részt mezőgazdasági munkában, amihez az állam földet is ad, 12 ezren pedig a mezőgazdasági utak javítását végzik. A településeken belül több mint hétezer ember dolgozik az utak karbantartásán, takarításán, 3760-an pedig illegális hulladéklerakók felszámolásában vesznek részt.

Az állami programok közül is a vízügy szívja fel a legtöbb munkaerőt, több mint 28 ezer embert. Ők a vízügyi igazgatóságoknál vagy a vízi társulatoknál végzik a gátak karbantartását vagy a vízelvezető árkok tisztítását. Az erdőgazdaságokban nyolcezren, a nemzeti parkoknál további ötszázan, a közútkezelőnél 2600-an, a vasútnál több mint 1100-an dolgozhatnak. Kétezer ember dolgozhat a saját ellátásáért a szociális földprogramban, 1300-an pedig parlagfüvet irtanak.