A Cozma-gyilkosság jogerős ítéletére hivatkozva arra kérte a bíróságokat óvatosan Navracsics Tibor igazságügyi miniszter, hogy gondolják át, nem kellene-e keményebb ítéleteket hozniuk. Legfőbb érve a társadalmi elvárás, miközben a bírói szervezet igyekszik függetleníteni magát a közvélemény nyomásától. A tárca szerint a miniszter egyszerűen csak kíváncsi természet.

"Nekem nem lehet véleményem, merthogy hivatalban lévő igazságügyminiszter vagyok" - fogalmazott óvatosan a Veszprém Televízió hétfői adásában Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, amikor a riporter a 2009-ben elkövetett Cozma-gyilkosság elkövetőinek jogerős, az elsőfokúnál jelentősen enyhébb ítéletéről kérdezte.

Az óvatos fogalmazás ellenére azonban a miniszter már ekkor jelezte, hogy levéllel fordul Darák Péterhez, a Kúria elnökéhez, azt kérve, "vizsgálja felül az ítélkezési gyakorlatot, hogy az megfelel-e minden szempontból a jogszabályoknak és a társadalom elvárásainak". A keddi keltezésű levélben - amelyet a minisztérium az [origo]-nak is megküldött - Navracsics azt kéri Daráktól, hogy "amennyiben szükségét látja", tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a bírói gyakorlat "a társadalom elvárásaival nagyobb összhangot mutatóvá" váljon.

A miniszter egyebek mellett azt írja, hogy "a közelmúltban számos, nagy visszhangot kiváltó bűncselekmény zárult le a szakma és az emberek által is ellentmondásosnak tartott bírósági ítélettel", és érzékelhető, hogy "egyes ítéletek nyomán jelentős társadalmi felháborodás látszik kibontakozni azok túlzottan enyhe, vagy bíróságonként nem következetes volta miatt." Navracsics arra figyelmeztet, hogy ennek a bizalomvesztésnek és társadalmi felháborodásnak az lehet a következménye, hogy megrendül "a büntető igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom".

Az [origo] megkereste a Kúriát, hogy megtudja, Darák Péter kíván-e érdemben foglalkozni a miniszter levelével, de ott szerdán csak azt közölték: megkapták a levelet, amelyre már készül a válaszuk. A Kúria csak ennek elküldése után kíván nyilatkozni.

Nem a Kúria feladata

Az igazságügyi miniszternek Magyarországon nincs joga utasítani a bírói szervezetet, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint Navracsics nem is lépte túl a hatáskörét. Az [origo] érdeklődésére a tárca azt közölte: "Navracsics Tibor az igazságszolgáltatás függetlenségét maximálisan tiszteletben tartva, tájékoztatást kérve fordult Darák Péterhez." A minisztérium szerint "a hasonló tájékoztatás-kérés nem példa nélküli az európai joggyakorlatban", de konkrét példákat nem hoztak erre.

A tavaly év végén elfogadott bírósági törvény szerint viszont nem a Kúria, hanem az Országos Bírói Hivatal elnökének feladata, hogy tájékoztatást adjon az igazságügyért felelős miniszter kérésére "a jogalkotáshoz szükséges (...), a bírósági jogalkalmazással kapcsolatos kérdésekben". Navracsics ugyanakkor most nem a jogalkotáshoz kért tájékoztatást, mert a levélben kifejezetten azt írta, hogy a szerinte bekövetkező bizalomcsökkenést a tárca nem tudja "a jogszabály-előkészítésben rendelkezésére álló eszközökkel orvosolni", vagyis nem tud olyan törvényt írni, amellyel kiküszöbölhetők lennének a túl enyhe ítéletek.

A minisztérium szerint Navracsics levele "semmilyen módon nem véleményezi" a Cosma-ügyben született jogerős ítéletet, és mivel az ügy lezárult, már nem is befolyásolhatja. A levelében a miniszter valóban nem a Cozma-ügy ítéletét véleményezi, hanem általánosságban, "számos, nagy visszhangot kiváltó bűncselekmény" ítéletéről állítja, hogy azokat "a szakma és az emberek" is ellentmondásosnak tartják. Navracsics nem részletezi, hogy mely ítéletekre gondolt, a levélben egyedül a Cozma-gyilkosság ügyét nevezi meg.

Azt kéri azonban Daráktól, tájékoztassa a Kúria álláspontjáról, hogy a nagy visszhangot kiváltó ítéletekkel, köztük elsősorban a Cozma-üggyel kapcsolatban "a bíróság részéről tapasztalható szigort és következetességet megfelelőnek értékeli-e". Ezzel olyat kér, amit a Kúria nem tehet meg. A legfőbb bírói testület ugyanis csak akkor értékeli az alsóbb bíróságok konkrét döntéseit, ha a felek valamelyike - jelen esetben az ügyészség - felülvizsgálati kérelemmel fordul hozzá, az eljárásban tapasztalt jogszabálysértésre hivatkozva.

Elemzést készíthetnek

A Kúria törvényben előírt feladata nem a szigor számonkérése, hanem elsősorban a jogegység biztosítása, vagyis hogy a különböző bíróságok egységesen értelmezzék a jogot. Ennek érdekében úgynevezett jogegységi eljárást folytathat, de ez sem egyedi, konkrét ügyek, hanem elvi kérdések eldöntésére szolgál. Navracsics kérésére azonban a Kúria elnöke megbízhatja az újonnan létrehozott joggyakorlat-elemző csoportot, hogy - jogerős ítéletek tapasztalatai alapján - készítsen összefoglaló véleményt erről a kérdésről.

A joggyakorlat-elemző csoportok működését az új bírósági törvény írja elő, tagjait a Kúria elnöke bízza meg, aki évente meghatározza, hogy milyen területet kell vizsgálniuk. Darák Péter egy márciusi háttérbeszélgetésen újságíróknak azt mondta: már felálltak a csoportok, és megkezdték munkájukat. A büntetőjogi csoport elsőként nem az ítéletek szigorúságával, hanem az ítéletek felsőbb bíróságok általi hatályon kívül helyezésével kezdett el foglalkozni (a polgári jogi csoport pedig az általános szerződési feltételek érvénytelenségének kérdéseivel).

A joggyakorlat-elemző csoport a vizsgálat eredményéről összefoglaló véleményt készít, amelyet megvitat a Kúria illetékes kollégiuma, majd ha egyetért az eredménnyel, a megállapításokat közzéteszi a bírósági honlapon. Ha a kollégiumvezető szükségesnek látja, a vélemény alapján jogegységi eljárást indítványozhat, vagy pedig a Kúria elnökén keresztül kezdeményezheti a szerinte szükséges jogszabály-módosításokat. Utóbbival tehát ismét a kormány, illetve a parlament elé kerül vissza az ügy.

Nem szempont a közvélemény

Navracsics legfontosabb érve, hogy a Cozma-gyilkosság ügyében és más meg nem nevezett büntetőügyekben nem a "társadalmi elvárásnak" megfelelő ítéletek születtek. A büntető törvénykönyv (Btk.) azonban nem ismeri azt a fogalmat, hogy "társadalmi elvárás", tehát a büntetést nem a közvélemény akaratának megfelelően kell kiszabni, hanem úgy, hogy "igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez".

Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke egy korábbi háttérbeszélgetésen épp arról beszélt újságíróknak, hogy a bírók képzését azért is rendkívül fontosnak tartja, hogy felkészültségük révén ellen tudjanak állni annak, ha a közvéleményen és a sajtón keresztül próbálják befolyásolni az egyes ítéleteket. Handó szerint az utóbbi időben elszaporodtak az ilyen kísérletek, sőt egyesek már professzionális szinten foglalkoznak azzal, hogy a médián keresztül gyakoroljanak nyomást a bíróságokra.

Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt, segítségére siető sporttársait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették. A három fővádlott büntetését április végén jelentősen enyhítette a Győri Ítélőtábla: az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándor és Németh Győző büntetését 18-18 év börtönre, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre változtatta.

Az ítélőtábla ugyanis átértékelte a bűncselekmények minősítését. A korábbi ítélet szerint a három fővádlott  társtettesként, vagyis együtt követte el a gyilkosságot, az emberölés kísérletét és az életveszélyt okozó testi sértést. A jogerős ítélet viszont különválasztotta az egyes elkövetők tetteit, és így szabta ki az egyes ítéleteket.