Partiképes volt a halálos ügyeletben dolgozó rezidens

2012.05.18. 7:15

A munka miatt anyázó vagy épp leterhelt orvosok miatt vállalnak egyedül is ügyeletet a kezdő rezidensek kórházakban, háziorvosi rendelőkben. Egy múlt héten kezdődött perben azért vontak felelősségre egy rezidenst, mert hibázott, és egy beteg meghalt. Szerinte magára hagyták, de az őt dolgoztató cég szerint partiképes volt. Mit keresnek rutintalan orvosok az ügyeleteken?

"Amikor egy frissen végzett orvos kijön az egyetemről, nagyon jól tudja fejből a betegségeket és azok jellemzőit, de egy injekciót már nem biztos, hogy be tud adni" - mondta az [origo]-nak Eörsi Dániel háziorvos, mivel szembesülnek a frissen végzett orvosok munkába állásuk után.

Ahogy arról az [origo] is beszámolt, a múlt pénteken tartották az első tárgyalási napot  P. Nóra ügyében, aki rezidens ügyeletesként hibaüzenetnek vélte egy krónikus cukorbeteg vércukormérőjén a magas cukorszintet jelző HI-jelzést. Mivel nem ismerte fel a jelzést, a rezidens cukros vizet itatott a férfival, aki pár óra múlva a mentőautóban meghalt. A tárgyaláson P. Nóra és ügyvédje is azzal védekezett, hogy nem csak őt terheli a felelősség a tragédia miatt, mert kezdő orvosként nem engedhette volna az őt foglalkoztató International Ambulance Kft., hogy szakmai felügyelet nélkül dolgozzon.

Az [origo] rezidenseket, háziorvosokat és az éjszakai ügyeletet ellátó cégeket keresett meg, hogy kiderüljön, mennyire jellemző, hogy egyedül, felügyelet és valódi gyakorlat nélkül dolgoznak alig pár hónappal a diploma megszerzése után a kezdő orvosok.

Horror volt a gyakorlat

Eörsi Dániel 2004-ben diplomázott általános orvosként, azóta háziorvosként praktizál. Szerinte az alapkérdés az, hogy az egyetem mennyire készíti fel a hallgatót arra, hogy képes legyen önállóan dolgozni. "Nagyon korszerű az elméleti képzés, ami azonban sokszor gyenge gyakorlati képzéssel párosul" - mondta. A doktor szerint valószínűleg P. Nóra is tisztában volt a cukorbetegséggel, vércukormérőt azonban még nem látott, ez pedig "iszonyatosan tipikus".

Eörsi szerint hiába van rengeteg gyakorlat beépítve az egyetemi képzésbe, ha nincsen lefektetve, hogy azokon pontosan minek is kellene történnie. "Ülnek a hallgatók a klinikák könyvtárában és meghallgatnak egy újabb előadást - nagyon sokszor erről szól a gyakorlat. Úgy kéne kijönni az egyetemről, hogy a rutin dolgokat, például a vérvételt vagy a sebkötözést már önállóan végzik a friss diplomás orvosok, nem pedig úgy, hogy felügyelet kell melléjük" - tette hozzá.

Az egyetemi oktatás gyakorlati hiányáról a Semmelweis Egyetemen végzett, másodéves rezidensként dolgozó Emese is hasonlóan vélekedik. "Nekem a hatodév, ami a gyakorlatról szól, kész horror volt. Feleslegesnek éreztük magunkat, úgy éreztük, útban vagyunk az orvosoknak, akiknek egyáltalán nem volt idejük rá, hogy a hallgatókkal foglalkozzanak" - fogalmazott. A rezidensképzésben szerinte ma két véglet van: "vagy csak állsz és nézel, vagy pedig minden felelősséget a nyakadba varrnak, anélkül, hogy bárki is megmutatta volna, mi hogyan működik a gyakorlatban".

Forrás: MTI/Kovács Tamás

Egy pizzára sem volt elég

Az [origo]-nak nyilatkozó orvosok és rezidensek szerint elterjedt gyakorlat, hogy tapasztalatlan, szakvizsga nélküli rezidenseket vesznek fel ügyeletre, és egyedül látják el a betegeket. Eörsi szerint, ha azt várnánk, hogy csak szakképzett, többéves szakmai tapasztalattal rendelkező orvosok lássák el ügyeletben a betegeket, akkor nem lenne orvos éjszaka. "Nincs Magyarországon annyi szakorvos, aki ennyi éjszakai ügyeletet vállalna" - mondta a háziorvos, aki szerint az sem utolsó szempont, hogy alacsony az órabér az ügyeletekben.

A rezidensek pótlékokkal együtt havi 100 ezer forint körüli fizetést kapnak az egyetemtől, ezért ha meg akarnak élni, rákényszerülnek, hogy ügyeletet vállaljanak. Eörsi szerint a rezidensképzés további hiányossága, hogy rengeteg olyan munkahely van, ahol tényleges munkát nem végezhetnek a rezidensképzésben részt vevők. "Ott van, orvosként van ott, orvosi fizetést kap, feladatot viszont nem. Csak áll és néz" - Eörsi szerint az anyagi motiváció mellett ez is arra készteti a rezidenseket, hogy ügyeletet vállaljanak, így legalább szerezhetnek némi szakmai tapasztalatot.

Egy vidéki, kisebb kórházban dolgozó orvos az [origo]-nak arról mesélt, rezidensként ő is vállalt éjszakai háziorvosi ügyeleteket, a munkájáért kapott órabér azonban állítása szerint egy pizzára sem volt elég. Szerinte nem csak azért vállalják a fiatal orvosok az ügyeletet, hogy kiegészítsék a fizetésüket, sok kórházban kötelezővé is teszik azt, vagy "fel is út, le is út".

Anyázott, ha felkeltették

A másodéves rezidensként dolgozó Emese azt mondta, az osztályon, ahol dolgozik, kevés szakorvos van, így egyedül kell ügyelnie három osztályon, napi öt konzíliumot kell adnia más osztályok részére. "Ennek oka főleg az ember- és időhiány. A szakorvosoknak ezekre nincs idejük, mert mellette ezer más dolgot csinálnak" - tette hozzá. Emese is kipróbálta a kórház melletti háziorvosi ügyeletet, főleg a tapasztalatszerzés és a pluszpénz miatt. "Nem mertem hosszú távon bevállalni, hogy úgy lássak el éjszakai ügyeletet, hogy nincs mögöttem egy komplex háttér" - mesélte az [origo]-nak a fiatal rezidens, aki nemegyszer tapasztalja, hogy volt évfolyamtársai rossz diagnózissal, a dolgokat elnézve küldenek be az ügyeletről a kórházba betegeket.

A vidéki kórházban dolgozó orvossal még rezidens korában, az egyik megyeszékhely kórházban előfordult ügyeletben, hogy három mentő hozott beteget, miközben ő épp egy negyediket próbált újraéleszteni. Amikor szólt az alvó szakorvosnak, hogy keljen fel, azt a választ kapta, hogy "miért, nem birkózol vele"? Az orvos azonban nem akart általánosítani: "nyilván volt olyan is, aki szó nélkül segített, azonban tény, hogy ha nem volt muszáj, nem szívesen ébresztettem fel az alvó szakorvost. Annak idején azért is jöttem el onnan, mert nem tudtam volna elszámolni a lelkiismeretemmel, ha esetleg nem követek el mindent a munkám során. Márpedig ez lehetetlenség volt, akkora betegállományt kellett egyedül ellátnom" - fogalmazott. Abban a kórházban ugyan nem volt egyedül éjszakánként, volt szakorvos mellette, de némelyikük egész éjszaka aludt, ha pedig felkeltették őket, akkor anyáztak.

Az éjszakai ügyeletet a vidéki orvos szerint nem szívesen vállalják el a többéves szakmai tapasztalattal, kiépített praxissal rendelkező orvosok, nekik már nem éri meg. "Magyarországon nincs elég orvos, ezért muszáj a rezidenseket beültetni az ügyeletbe" - mondta a doktor, aki úgy fejezte be a beszélgetést, hogy örüljünk, ha öt év múlva egyáltalán lesz még, akit ügyeletben ki lehet hívni a beteghez.

Forrás: MTI/Balázs Attila

Egy, az [origo]-nak nyilatkozó, szintén rezidensként dolgozó lány is azt mesélte, hogy vállal egy cégnél ügyeletet, de csak hétvégén, és úgy, hogy másik orvossal együtt dolgozik. A rezidenseket sokszor arra hivatkozva hagyják egyedül az ügyeletben, hogy telefonon bármikor elérhetik a szakorvost, és segítséget kérhetnek tőle. "Egyszer még felhívhatod az otthon levő szakorvost, szívesen segít. A negyedik-ötödik hívásnál azonban már nem garantált, hogy reagál a hívásokra" - mondta erről a gyakorlatról a rezidens lány, aki a saját helyzeténél csak rosszabbakat hall, van olyan társa, akit 2-3 hónap után már egyedül hagynak a műtőben, szakorvosi felügyelet nélkül.

A lány állítása szerint különleges helyzetben van, mert amikor felvették a kórházba, megbeszélte az osztályvezetővel, hogy amíg nem érzi magát teljesen biztonságban, nem szeretne egyedül dolgozni. Ezt az osztályvezető elfogadta, de ha nem így lett volna, akkor szerinte simán előfordulhatna, hogy miközben ügyel, az éppen bent lévő szakorvos akár 2-3 emelettel távolabb dolgozna tőle a kórházban, ami például egy légzési rendellenességnél akár végzetes is lehet.

Kötelessége dolgozni

A rezidensek foglalkoztatását az egészségügyről szóló törvény és több miniszteri rendelet szabályozza. Utóbbi azt írja, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony időtartama alatt a rezidens szakmai felügyelet alatt végezhet egészségügyi tevékenységet.

Szabó Máté ombudsman tavaly indított hivatalból vizsgálatot a kórházi ügyelet, valamint ezzel összefüggésben a rezidensek, illetve szakorvosjelöltek képzése, foglalkoztatása miatt. A vizsgálat megindításának elsődleges indoka az a sajtóhír volt, ameky szerint egy kezdő rezidens egyedül ügyelt a Szent János Kórház idegsebészeti osztályán 2010 szilveszterének másnapján, miközben ez a részleg fogadta a régió összes betegét.

Szabó Máté arra kereste a választ, hogy a rezidensek, szakorvosjelöltek tevékenységére, ezen belül szakmai felügyeletére vonatkozó szabályozás és a gyakorlat megfelelően biztosítja-e a betegek alapvető jogainak védelmét, elősegíti-e a megfelelő és hozzáértő sürgősségi betegellátást. Az ombudsman vizsgálatában felkeresett több kórházat és egészségügyi intézményt. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának elnöke az ombudsman megkeresésére azt mondta, a miniszteri rendelet számos félreértés alapja, a korlátozás ugyanis szerinte nem azt jelenti, hogy a rezidensek nem végezhetnek önállóan, felügyelet nélkül semmilyen betegellátó tevékenységet. Az orvosi diploma birtokában ugyanis joga van, sőt nem egy esetben kötelezettsége is fennáll bizonyos feladatok, például elsősegélynyújtás, újraélesztés, betegvizsgálat és betegségmegállapítás elvégzésére - mondta az ombudsmannak.

Forrás: MTI/Beliczay László

Szabó arra a megállapításra jutott, hogy az egészségügyi intézmények által követett gyakorlat nem egységes, és a betegek jogai, a hatékony és biztonságos, megfelelő szakmai színvonalú ellátás érdekében indokolt lenne listát készíteni arról, hogy a rezidensek és a szakorvos-jelöltek milyen beavatkozásokat milyen felügyelettel végezhetnek el.

Megkérdeztük az egészségügyi államtitkárságot, hogy milyen következményei lesznek az ombudsman állásfoglalásának. A tárca válaszában azt írta, arra vonatkozóan jelenleg nincsen részletes szabályozás, hogy a rezidens mely tevékenységeket láthat el önállóan, és melyeket meghatározott mértékű felügyelet mellett. "Ahhoz ugyanis, hogy ezt meghatározzuk, ismerni kell az általános orvosi kompetenciákat, azaz, hogy milyen ismereteket sajátít el egy orvos a graduális képzés során" - írta a minisztérium. A "hiányosságok leküzdése érdekében" az egészségügyért felelős államtitkárság szakmai tárgyalásokat kezdeményezett az okatatási államtitkársággal és a rezindesszövetséggel - írták.

P. Nóra "partiképes" volt

Az [origo] felkeresett több, a fővárosban háziorvosi ügyeletet ellátó céget is, mivel sok kerületnél azt a választ kaptuk, hogy a felnőtt és gyerek háziorvosi ügyeletet ezek közreműködésével oldják meg, az orvosokat és a szakszemélyzetet a cégek foglalkoztatják. A fővárosban ügyeletet ellátó cégek közül többet megpróbáltunk elérni, de a honlapjukon megadott telefonszámokon többnyire csak a sürgősségi ügyeletet értük el. Volt olyan cég, amelyik kérdéseinkre Szabó Máté ombudsman állásfoglalását küldte el, egy másik fővárosi kerületben az ügyelő orvos pedig azt mondta, semmit nem akar mondani a sajtónak.

A múlt héten bíróság elé állított P. Nórát az International Ambulance Kft. foglalkoztatta. A cég szakmai vezetője, Zacher Gábor szerint az ügyeleti rendszer egyik lényege a háziorvosok tehermentesítése. Nem úgy kell elképzelni a rendszert, hogy frissen végzett orvos megkapja a diplomáját, és már dolgozhat is - mondta. A kezdőnek el kell végeznie egy kötelező, legalább féléves sürgősségi gyakorlatot, mielőtt munkába áll, és ez után is csak felügyelet mellett gyógyíthat. A kft.-nél ügyeletben dolgozó rezidensek részben a szakorvostól tudnak segítséget kérni (aki vagy bent van, vagy telefonon érhető el), részben más ügyeleteken dolgozó orvosoktól - mondta Zacher, aki szerint az ügyelők nagyjából 40 százalékát a rezidensek teszik ki.

P. Nóra ügyéről azt mondta, a rezidens az ügyelet ellátása szempontjából partiképes volt, mert az egyetemről való kikerülése után elvégezte azokat a gyakorlatokat, amelyek alapján megfelelt a törvényi kritériumoknak. Zacher szerint a beteg halálával végződő ügyeleti ellátás szomorú történet, amiből mindenki arra következtet, hogy az orvos hibázott, de véleménye szerint vizsgálni kellene azt is, hogy a krónikus beteg mennyit tett azért, hogy idáig eljusson: betartotta-e a diétát, ügyelt-e az alkoholfogyasztásra.

"Nóra hibásan járt el, hogy nem ismerte fel a HI-jelzést, de ha telefonált volna a szakorvosnak, kapott volna segítséget" - mondta Zacher, akit a bíróság szeretett volna meghallgatni tanúként, de nem jelent meg a múlt heti tárgyaláson. Amikor a tárgyaláson szóba került, hogy P. Nóra nem tudta, hogyan működik a vércukormérő, a bírónő azt firtatta, miért nem mutatták meg neki. Zacher Gábor erre az [origo]-nak azt mondta, hogy az ügyeletes orvos - vagy rezidens - feladata, hogy az ügyeleti gépkocsikban található eszközök működésével, illetve használatával tisztában legyen.