Kiabálnék, hogy tartsanak minket otthon

2012.05.21. 6:59

Csak a frissen kiköltözöttek között van olyan, aki nem tekinti véglegesnek németországi kitelepülését az [origo] által megkérdezett, Németországban dolgozó magyarok közül. Tavaly több mint 40 ezer magyar vándorolt ki, interjúalanyaink a jobb keresetet, a kiszámíthatóbb államot, a nagyobb megbecsülést, a kedvezőbb jövőképet és a munkalehetőségeket nevezték meg fő indítékaik között. Többségük nem gondolkodik a hazatérésben.

"Otthon a kenyeret lopja a politika, és az embereknek csak a morzsa jut, itt a kenyér megmarad az embereknek, csak a morzsát viszik" - jellemezte az [origo]-nak a Magyarország és Németország közötti fő különbséget egy éppen kiköltözésben lévő magyar. A középkorú férfi, aki nem szeretett volna névvel nyilatkozni, a közelmúltban vesztette el itthoni építőanyag-kereskedői munkáját. Pár hónapja ment ki testvéreihez, akik már évek óta dolgoznak Németországban, az építőiparban. Most azt tervezi, hogy egész családjával együtt kitelepül.

Csütörtökön kerültek nyilvánosságra a 2011-es németországi bevándorlásról szóló statisztikák, amelyek szerint 1996 óta nem tapasztalt mértékben nőtt a Németországba betelepülők száma. Az érkezők között nagyon sok a magyar, a betelepülők számát tekintve a Magyarországból érkezők a negyedik legnagyobb csoportot teszik ki, összesen több mint 40 ezer emberről van szó, ami 12 ezerrel több, mint az előző évben.

Anyagi biztonság, szélesebb körű karrierlehetőségek, jobb munkahelyi szervezet és közérzet, nagyobb kihívás - sorolta a pozitívumokat az [origo]-nak az idén januárban Németországba költözött Nóra, aki egy multicég kötelékében élt ezzel a lehetőséggel. A közgazdászként végzett fiatal nő azzal indokolta a lépést, hogy "otthon szinte lehetetlen" felépíteni egy önálló életet az ottani fizetésekből.

A szívem otthon van

A fiatal nő nem úgy gondolkodik az egészről, hogy kitelepült, "mert az azt jelentené, itt képzelem el az életemet". Nagy a honvágya, "a szívem otthon van" - mondta az [origo]-nak. Hiányoznak neki a barátok, a család, az ismerős dolgok. "Valahol nagyon kiabálnék, hogy csináljanak valamit, tartsanak minket otthon, mert nem azért megyünk ki rövidebb-hosszabb időszakra, hogy ne akarnánk hazajönni."

Németország május 1-jén oldotta fel az EU keleti tagállamaiból származók munkavállalási korlátozásait, a kitelepülők számának tavalyi jelentős ugrását is ezzel magyarázzák. Sokakat vonz a több munkalehetőség, tavaly történelmi mélypontra csökkent a munkanélküliség, decemberben alig 6,6 százalékos volt a munkanélküliek aránya, míg Magyarországon a tavalyi év végén 10,7 százalékos volt ugyanez az érték a KSH adatai szerint. Vonzóbb a nagyobb fizetés is: tavaly több mint 870 ezer forintnak megfelelő euró volt a német átlagkereset, miközben ugyanez Magyarországon 213 ezer forint volt.

Az anyagi előnyökön kívül a fejlettebb munkahelyi szervezetet, nagyobb szakértelmet emelte ki Péter, aki informatikusként dolgozik már több éve Kölnben. "A vezetők értenek is ahhoz, amit csinálnak, nem pedig valakinek az ismerősei" - magyarázta. Ő is az itthon kapott, végzettségéhez képest alsóbbrendűnek nevezett munkákat cserélte fel egy kedvezőbb jövőképre, de már régóta tervezte a lépést, ami majdnem egyenesen következett abból, hogy magyar-német két tannyelvű középiskolába járt.

Jobban működnek itt a dolgok

A Kölnben élő informatikus nem is gondolkozik azon, hogy valaha is hazatér. Tetszik neki a németországi mentalitás, kedvezőbbnek ítéli az ottani politikai helyzetet, jobbnak az életminőséget. "Jobban működnek itt a dolgok" - mondta.

"Nem kell gondolkoznom, hogy mit főzzek vacsorára a hónap végén, ami olcsó, meg tudom venni a repülőjegyet haza, jobbak a munkafeltételek, csak a munkával kell foglalkoznom, nem azzal, hogy mi lesz az intézettel" - írta az [origo]-nak egy fiatal természettudományi kutató, aki tavaly augusztusban költözött ki Berlinbe. Pedig ő nem is tervezte korábban a kinti munkát, mivel hároméves szerződése volt egy hazai intézetnél, amit szeretett volna kitölteni, és egy nagyobb projektben is benne volt. "Csakhogy jöttek a megszorítások, a létszámstop", és kiderült, nem számíthat arra, hogy felvegyék a három év letelte után. Azonnal állást kezdett keresni, talált, és ahogy lejárt a hazai szerződése, Berlinbe költözött.

Azon egyelőre nem gondolkozik, hogy mi lesz a három év után, de a doktoriját szeretné még kint megszerezni. "Kutatóknál ez viszonylag normális, hogy az ember időnként pár évet külföldön tölt." Magyarországon szerinte jó, hogy ott van a családja, a barátai, a civil szervezetek, amikben nagyon aktív, és hogy könnyebben el tud intézni mindent. Ha a megélhetési feltételeit biztosítja a fizetése, akkor valószínűleg hazajön, de ehhez az is kell szerinte, hogy változzon a kormány politikája.

Sokan eleinte bizalmatlanok a magyarokkal

A fentebb idézett, kiköltözésben lévő volt építőanyag-kereskedő négy éve kint élő testvérének vegyes érzései vannak a kitelepüléssel kapcsolatban. Anyagilag kifizetődőbb, de eleinte bizalmatlanok a kuncsaftok, ha meghallják, hogy magyarok - mondta. Ha azonban látják, hogy becsületesen, jól végezték el a munkát, akkor "egyik napról a másikra nagyon rendesek lesznek". Ráadásul kiszámíthatóbb az adórendszer, "félévkor nem hoznak olyan adótörvényt, ami befolyásolja az addig leadott árajánlatokat", jobb a fizetési morál, a szociális juttatások - mondta.

Németországban a személyi bért terhelő adók összesen a fizetés mintegy 35 százalékát teszik ki - az EU-vonal információs honlap szerint. Progresszív adózás van, a magasabb jövedelműeknek több adót kell fizetniük, összesen hat adókategóriát különböztetnek meg. Az áfa 19 százalékos, de a könyvek, élelmiszerek, újságok, antik áruk áfája csak 7 százalék. Létezik ingatlanadó, ami általában alacsony, és az új tulajdonú ingatlanok tíz évig mentesek ez alól. A családi pótlék gyerekenként megközelíti a 200 eurót havonta.

Új életet kezdeni

Az építési vállalkozó testvéreknek hiányzik a család a szoros kapcsolat miatt, de nem tervezik a hazatérést, mivel egyre jobban megy az elsősorban burkolással, lakásfelújításokkal foglalkozó vállalkozásuknak, és kilátástalannak látják a magyarországi helyzetet. "Az embernek a megélhetése az első" - mondta az öcs, aki szerint Magyarországon nem fognak tudni olyan gazdasági helyzetet teremteni, ami jobb lesz, mint a német. Náluk az a terv, hogy a család is fokozatosan költözik ki.

"Feleségem az oktatásban dolgozik, van egy házunk, küzdöttünk az árfolyamrögzítéssel, most el sem tudjuk adni. Új életet szeretnénk kezdeni" - mondta a báty. Szerinte Németországban kevesebb a stressz, a feszültség, a hajtás. "Nyugodtabban, emberségesebb környezetben szeretnénk élni, ahol embernek tekintik a másikat, ahol a törvény háttér, nem pedig szembemegy veled állandóan" - mondta. "Ha bemész kantáros nadrágban bármelyik üzletbe, otthon lenéznek, itt pedig azt mondják, ez dolgozik, ez egy becsületes ember."