Orbán Viktor már megnyugató választ adott a parlamentben arra, hogy Simicska Lajos jogszerűen jutott állami megrendelésekhez, ezért indokolatlan vizsgálóbizottságot felállítani a kérdés tisztázásra - indokolta Harrach Péter az [origo]-nak, miért nem szavazzák meg a Jobbik kezdeményezését. Pokorni Zoltán még sosem látott eredményesen működő vizsgálóbizottságot, és több képviselő is biztos abban, hogy minden jogszerű a Közgép körül. Azért van olyan képviselő is, aki nem utasítaná el a Jobbik javaslatát.

"A Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét átvilágító országgyűlési vizsgálóbizottság" felállítását kezdeményezte Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője május 8-án, mivel szerinte Simicska Lajos és Nyerges Zsolt kormányzati kapcsolataitól és állami megrendeléseitől (ezekről részletek ezekben a cikkekben) "hangos a média és a politika". A pártelnök utalt arra is, hogy a parlamentben Orbán Viktor kormányfő is kapott kérdést a Fideszhez kötődő üzletemberekről, és Vona szerint a miniszterelnök nem oszlatta el a felmerült gyanút az állami megrendelések törvénytelenségeivel kapcsolatban.

A vizsgálóbizottság felállításához az Országgyűlésről szóló törvény és a házszabály szerint a parlamenti képviselők legalább ötödének (vagyis 78 képviselőnek) a támogatása szükséges. A Jobbik megnyerte az ügynek az MSZP és az LMP-frakció több tagját is, így összejött a szükséges számú aláírás. A szabályok szerint az Országgyűlésnek elvileg nincs választása, a kellő számú aláírás megléte esetén létre kell hoznia a bizottságot.

A kormánypártok azonban nem támogatják a javaslatot. A hétfő délelőtti frakcióülés után arról kérdeztük a képviselőket, hogy miért.

 

 

Hétfőn kora délután a parlament ülésén végül arról sem kellett szavazniuk, hogy napirendre veszik-e a kérdést, mert Kövér László házelnök bejelentette, hogy megvárják, amíg az alkotmányügyi bizottság véleményt mond a kérdésben. Ha az alkotmányügyi bizottságban kimondja, hogy az javaslat nem felel meg a vizsgálóbizottságokra vonatkozó követelményeknek, akkor a parlamentnek nem kell napirendre venni a kérdést. Nem lehet például vizsgálóbizottságot létrehozni "egyedi jogi felelősség megállapítására", vagy olyan ügyben, amelyet az Állami Számvevőszék vizsgál.

A Jobbik javaslata szerint a bizottságnak egyebek mellett azt kellene megvizsgálnia, igaz-e, hogy a "fideszes kapcsolatokkal rendelkező gazdasági társaságok" indokolatlan és jogellenes előnyhöz jutnak "egyes állami és uniós források odaítélésére irányuló pályázati eljárásokban", vagy hoztak-e olyan jogszabályokat, amelyek kifejezetten ezeket a cégeket segítették. Az öt ellenzéki és öt kormánypárti képviselőből álló bizottságnak a határozati javaslat szerint 2013. szeptember 1-jéig kellene jelentést készíteni.