Nem vette napirendre Kövér László házelnök hétfőn kora délután az ellenzéki pártok oligarcha-bizottság felállítására vonatkozó javaslatát. Kövér László azzal indokolta a döntést, az alkotmányügyi bizottságnak előbb állást kell foglalnia a kérdésben, ez pedig egyelőre még nem történt meg, ezért arról sem szavaztak, hogy napirendre vegyék-e majd "a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét átvilágító országgyűlési vizsgálóbizottság" létrehozásának kérdését.
A vizsgálóbizottság felállítását Vona Gábor, a Jobbik-elnök kezdeményezte május 8-án, mivel szerinte Simicska Lajos és Nyerges Zsolt kormányzati kapcsolataitól és állami megrendeléseitől (ezekről részletek ezekben a cikkekben) "hangos a média és a politika". A pártelnök utalt arra is, hogy a parlamentben Orbán Viktor kormányfő is kapott kérdést a Fideszhez kötődő üzletemberekről, és Vona szerint a miniszterelnök nem oszlatta el a felmerült gyanút az állami megrendelések törvénytelenségeivel kapcsolatban.
A vizsgálóbizottság felállításához az Országgyűlésről szóló törvény és a házszabály szerint a parlamenti képviselők legalább ötödének (vagyis 78 képviselőnek) a támogatása szükséges. A Jobbik ennyi mandátummal nem rendelkezik, de a Simicska-bizottság ügyében támogatást kapott már ellenzéki pártoktól, így a határozati javaslat aláírási ívein jobbikos, szocialista, LMP-s és független képviselők nevei szerepelnek.
A szabályok szerint az Országgyűlésnek elvileg nincs választása, a kellő számú aláírás megléte esetén létre kell hoznia a bizottságot. A kormánypárti többség azonban a végtelenségig elodázhatja ezt azzal, hogy nem veszi napirendre a határozati javaslatot, vagy pedig az alkotmányügyi bizottságban kimondja, hogy az nem felel meg a vizsgálóbizottságokra vonatkozó követelményeknek. Nem lehet például vizsgálóbizottságot létrehozni "egyedi jogi felelősség megállapítására", vagy olyan ügyben, amelyet az Állami Számvevőszék vizsgál.
A Jobbik javaslata szerint a bizottságnak egyebek mellett azt kellene megvizsgálnia, igaz-e, hogy a "fideszes kapcsolatokkal rendelkező gazdasági társaságok" indokolatlan és jogellenes előnyhöz jutnak "egyes állami és uniós források odaítélésére irányuló pályázati eljárásokban", vagy hoztak-e olyan jogszabályokat, amelyek kifejezetten ezeket a cégeket segítették. Az öt ellenzéki és öt kormánypárti képviselőből álló bizottságnak a határozati javaslat szerint 2013. szeptember 1-jéig kellene jelentést készíteni.