Orbán Viktor kíváncsi volt, mennyire veri ki a biztosítékot az ötlet - több kormánypárti képviselő szerint csak ezért dobta be, hogy a következő két évben megvonják a pártok állami támogatását. Az ötlettől az eladósodott KDNP egyik képviselője is majdnem leesett a székről, de a Fideszben sem csak Lázár János gondolja úgy, hogy Orbán ötlete "gáz".

"Ez csak egy mondat. Ha úgy tetszik, teszt" - így reagált az [origo]-nak egy fideszes képviselő Orbán Viktor múlt heti, a Fidesz választmányi ülésén elhangzott felvetésére, amelyben a miniszterelnök azt javasolta, hogy 2013-ban és 2014-ben függesszék fel a pártok költségvetési támogatását. A képviselő álláspontját a képviselőkkel folyatott beszélgetésekből kirajzolódó kép szerint sokan osztják a kormánypárti frakciókban. Többen azt gondolják, hogy a felvetésből végül nem lesz semmi, illetve ha mégis, akkor is csak jelentősen felpuhított formában. Az így gondolkodók szerint a kormányfő felvetését szándékosan szivárogtatták ki a választmányi ülésről, hogy felmérjék az ellenzék, illetve a közvélemény reakcióját, pontosabban azt, hogy a javaslat mennyire veri ki a biztosítékot az egyes "tesztcsoportokban".

Megágyaz a kompromisszumnak

"Pozíciófoglalásnak zseniális, egyébként gáz" - minősítette a kezdeményezést a Fidesz egyik befolyásos, kormányzati tisztséget is viselő képviselője is. A politikus, aki másokhoz hasonlóan semmit nem tud a felvetés keletkezési körülményeiről, arra tippelt, hogy Orbán Viktor a pártfinanszírozásról szóló ötpárti egyeztetéshez jelölte ki azt a "maximumot", amelynek meghiúsításáért vagy felpuhításért szerinte bármilyen kompromisszumra kész lesz az ellenzék.

Orbán akciója a forrás megítélése szerint azt eredményezi majd, hogy úgy születhet kompromisszumosként eladható, vagyis az ellenzékkel közösen kidolgozott törvényjavaslat a pártfinanszírozásról, hogy lényegében az lesz benne, amit a Fidesz akar majd. Márpedig a politikus szerint lényeges, hogy kompromisszumos javaslat szülessen, mert a nemzetközi szervezetek médiatörvényt és alaptörvényt ért bírálatai után a jövőben olyan tervezetekkel lehet csak "elkerülni a további kötekedéseket", amelyekre már nem mondható, hogy diktatórikus módszerekkel, az ellenzék kihagyásával készültek, hanem fel lehet mutatni, hogy a kidolgozásukban valamennyi parlamenti erő részt vett. "Azt már nyilván nem vizsgálható, hogy a szerepük csak az őket fenyegető károk mérséklése lesz" - tette hozzá az illető.

A politikus úgy látja, amennyiben a jóslata nem igazolódik be és valóban megvalósulna a miniszterelnök felvetése, az nagyon rossz fényt vet majd a Fideszre. Megítélése szerint ugyanis "bár elég sokan beveszik majd", hogy "milyen szép, ha az emberek mellett a pártok is kiveszik a részüket a gazdasági válság miatti megszorításokból", elég széles rétegek - és a kormány intézkedéseit árgus szemmel figyelő EU - számára azért sejthetően "kilóg majd a lóláb", és a szóban forgó 2,5 milliárd forintot előttük nem lehet érdemi megtakarításként eladni. "Így viszont csak az a következtetés marad, hogy az anyagilag és támogatói számát tekintve is legjobb helyzetben lévő Fidesz a riválisait akarja kinyírni" - tette hozzá a képviselő, hangsúlyozva, hogy a szinte mindenben a kormánypártoknak kedvező választási törvény után ezt már elég nehéz lesz itthon és külföldön is megvédeni.

A KDNP mindent bevet a terv ellen

Bár a javaslat múlt heti kiszivárgása után a KDNP közleményben állt ki a kormányfő felvetése mellett, jelezve, hogy "a nehéz költségvetési helyzet indokolhatja a pártoknak járó állami támogatás átmeneti módosítását", egy a párt gazdálkodására is rálátó kereszténydemokrata politikus az [origo]-nak "durvának" nevezte a kezdeményezést és azt mondta, hogy "a kormányszövetség kisebbik pártjának maximális meggyőző erejét és tekintélyét kihasználva", minden lehetséges fórumon igyekeznek majd meggyőzni a miniszterelnököt, hogy álljon el a tervtől, mert az ellehetetlenítené a KDNP-t.

Több kereszténydemokrata képviselő szerint az állami támogatás felfüggesztése az ellenzéki pártokkal ellentétben nem a választási kampány finanszírozása szempontjából lenne tragikus a KDNP-nek, hiszen az úgy is "csak papíron van külön a Fideszétől", hanem azért, mert a párt több fővárosi és vidéki ingatlant vásárolt az MFB 2008-as kedvezményes ingatlanhitel-konstrukciója segítségével, amelyek jelentősen eladósodott és hiteleit hónapról hónapra törlesztenie kell. 2011-es beszámolója szerint a KDNP 257 millió forintos bevételéből 233 millió forintot tett ki az állami támogatás, vagyis enélkül mindössze 24 millió forintból gazdálkodhatna a következő két évben. Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója múlt héten munkatársunknak azt mondta, a pártok a megtakarításaikból élhetnének az elvonás két évében, de a KDNP esetében ez nem lenne megoldás, mert nincsenek megtakarításaik.

Majd leestek a székről

A felvetés körüli bizonytalanságot erősíti, hogy az [origo] által megkérdezett frakció-, elnökségi- és kormánytagok bevallása szerint korábban a párt egyetlen fórumán sem tárgyalták meg a kezdeményezést és a miniszterelnök az ötlet bedobása előtt még a kisebbik kormánypárt vezetőivel sem egyeztetett. Egy KDNP-s politikus például azt mondta, hogy "majd leesett a székről", amikor a választmányi ülésen meghallotta a miniszterelnök kezdeményezését, de a kormány megkérdezett tisztségviselői is csak a vállukat vonogatták a kezdeményezésre.

A kompromisszumos megegyezést előkészítő forgatókönyvet erősíti, hogy Lázár János frakcióvezető tegnapi bejelentése szerint éppen jövő héten tájékoztatja a Fidesz elnökségét a pártfinanszírozásról szóló ötpárti egyeztetések eddigi eredményeiről, ezután pedig újabb tárgyalási fordulók következnek majd az ellenzékkel.

Több kormánypárti politikus különösnek nevezte azt is, hogy a Miniszterelnökség irányítását két hét múlva átvevő Lázár a téma eddigi kezelőjeként vélhetően azon kevesek között volt, akikkel Orbán Viktor beszélt a kérdésről a múlt heti bejelentés előtt, márpedig a frakcióvezető tavaly óta mindig úgy fogalmazott a párfinanszírozással kapcsolatos nyilatkozataiban (például ebben az Indexnek adott interjújában), hogy a választókkal meg kell értetni, hogy a pártok pénzbe kerülnek, és jobb, ha ezt a pénzt az államtól kapják, mintha ellopják.

Ugyanezt mondta - más szavakkal - a frakcióvezető hétfői sajtótájékoztatóján is. "A többpárti demokrácia pénzbe kerül, a pártoknak alapvetően költségvetési pénzből kell működniük" - mondta a politikus, aki elismerte, hogy vita van közte és Orbán Viktor között ebben a kérdésben.

A Fidesz bukná a legtöbbet

A miniszterelnök felvetése után az ellenzéki pártok - a javaslat kiérleléséig azt nem kommentáló Jobbik kivételével - egybehangzóan aggályosnak nevezték a pártok állami támogatásának felfüggesztését, a kezdeményezés ugyanis az MSZP, az LMP és a demokratikus Koalíció szerint is az átláthatatlanság felé viszi a most is pártfinanszírozást.

Hasonló aggályokat fogalmazott meg a felvetéssel szemben a Transparency International is. Az új pártfinanszírozási törvényt szorgalmazó, és az ötpárti egyeztetésekbe is bevont szervezet szerint súlyos korrupciós kockázatokat rejt magában, ha egy párt nem kap állami támogatást, mert ha a választók anyagi lehetőségeik miatt nem tudják őket támogatni, arra kényszerülnek, hogy tehetős és befolyásos magánszemélyektől és cégektől fogadjanak el támogatást. A támogatásért cserébe pedig a pártok akár a választóik kárára is kiszolgálják majd a támogatók magánérdekeit. Az ebből fakadó károk a szervezet szerint hosszabb távon jóval nagyobb költséget jelentenek, mint amennyit az állami támogatás megvonásával meg lehetne spórolni.

A parlamenti pártok mérlegbeszámolói alapján a Fidesznek tavaly 194, az MSZP-nek pedig 241 millió forint bevétele volt tagdíjakból és adományokból, de míg az MSZP-nek 521 millió forint állami támogatás jutott, a Fidesz 1,3 milliárd forintot kapott. A KDNP 257 millió forintos bevételéből 233 millió forintot tett ki az állami támogatás. A Jobbik bevételeinek majdnem 90 százaléka, 501 millió forintból 448 millió származott költségvetési forrásból, míg az LMP 283 milliós bevételének 88 százaléka, 249 millió forint volt állami támogatás.