Pontyokat és traktorokat szeretne Kína Magyarországtól

Agrár oligarchák Magyarországon, traktor robog a szántóföldön, mezőgazdaság
Vágólapra másolva!
Közös traktorgyártás és a magyar haltenyésztési technológiák átadása jelentheti a Kína és Magyarország közötti mezőgazdasági együttműködés alapját - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium, miután egy kínai miniszterhelyettessel tárgyalt a kérdésről. Kína szerint az egész világ stabilitása is függ attól, hogy elég élelmiszert tud-e termelni magának, Magyarország pedig készségesen segít, ahol tud.
Vágólapra másolva!

A közös traktor- és mezőgazdasági munkagépgyártás lehet a kínai-magyar agrár-együttműködés következő lépése - közölte szerdán a Vidékfejlesztési Minisztérium. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Csu Pao-csenggel, a Kínai Mezőgazdasági Minisztérium miniszterhelyettesével tárgyalt erről és más együttműködési lehetőségekről a Magyar-Kínai Mezőgazdasági Munkacsoport 4. ülésén.

A minisztérium szerdai közleménye szerint Kína kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdasági fejlesztésekre, mivel lakossága a Föld népességének 22 százalékát teszi ki, ugyanakkor a világ termőföldjének csak 9 százalékát birtokolja. A kínai miniszterhelyettes a magyar tárgyalópartnereknek is egyértelművé tette: országuk élelmiszer-ellátását biztonsági kérdésnek tartják, amelytől az egész világ stabilitása is függ. Mivel Kína élelmiszer-ellátásához korszerű agrártechnika szükséges, leginkább a mezőgazdasági munkagépgyártás területén keresnek együttműködést Magyarországgal.

Kína mezőgépgyártása a fejlett agrárgazdaságú országokhoz képest elmaradott, ezért Csu Pao-cseng közölte: szeretné elősegíteni a műszaki ismeretek cseréjét a két ország mezőgépipari cégei között. A magyar vidékfejlesztési minisztérium közölte: nyitott az együttműködésre a közös magyar-kínai mezőgépipari fejlesztésekben, valamint a mezőgazdasági és energetikai berendezések minősítésében is.

A magyar és a kínai kormány tárgyalt egy tudományos és technológiai együttműködési promóciós központ létrehozásáról is, amelyről Li Ko-csiang kínai első miniszterelnök-helyettes április 30-i budapesti látogatásakor írt alá szándéknyilatkozatot. Czerván György bejelentette: az intézmény magyarországi gazdája a gödöllői Szent István Egyetem lesz.

A kínaiakat a magyar traktorokon kívül a magyar haltenyésztés is érdekli - derült ki a találkozón. Kína a magyarországi tenyésztési ismeretek felhasználásával is bővítené a kínai-magyar együttműködést, elsősorban a fenntartható pontytenyésztési technológiákat venné át Magyarországtól. A magyar kormány szerint Magyarország édesvízi akvakultúra nagyhatalom, ezért Kína az állattenyésztés és a szakemberképzés területén is számíthat a magyarok közreműködésére.