Az új adókról is megkérdezi az embereket Orbán Viktor

2012.05.25. 8:28

A munkahelyteremtés kérdéseiről szól majd az újabb nemzeti konzultáció, amelyet Orbán Viktor pénteken jelentett be az MR1 Kossuth Rádióban. A kérdőíveken ugyanakkor szó lesz a méltányos teherviselésről is, a miniszterelnök szerint azt kell eldönteni, hogy a különadók kivezetése után mi lépjen a helyükre.

Újabb nemzeti konzultációba kezd a kormány, a nyolcmillió nagykorú állampolgár várhatóan keddtől kapja meg kérdéseket tartalmazó levelet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az MR1 Kossuth Rádiónak péntek reggel adott interjúban. A kormányfő szerint a 16 kérdésben az a közös, hogy érinti az emberek mindennapi életét, és elsősorban a munkahelyteremtésről szólnak.

Orbán szerint nem kívánják áthárítani a öntés felelősségét - hiszen a kormány képes döntéseket hozni -, amelyekért vállalja is a felelősséget, de fontos tudni, hogy amikor kirobbannak a társadalmi viták, a politikusok számíthatnak-e a társadalom támogatására. A nemzeti konzultációnak nevezett adatgyűjtés pedig a miniszterelnök szerint sokkal megbízhatóbb, mint egy közvélemény-kutatás.

A riporter a kérdések közül csak egyet idézett, ez a méltányos teherviselésről szól. Arra a kérdésre, hogy ez elvi felhatalmazást jelent-e a kormánynak az új típusú adók kivetésére, Orbán azt mondta: hamarosan lejár a három év, amelyre a különféle különadókat, mindenekelőtt a bankadót kivetették, így elindult a vita ezek pótlásáról. "El kell dönteni, hogy ez csak átmeneti volt, vagy azt akarják a magyarok, hogy hosszabb távon is maradjon" - mondta Orbán, aki szerint a legfontosabb cél, hogy ötmillióan dolgozzanak Magyarországon a jelenlegi 3,7-3,8 millió helyett.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, nem tartja komolynak a nemzeti konzultációk adatkezelése miatt kialakult vitát. Szerinte az elmúlt húsz évben, a kommunista diktatúra tapasztalatai alapján védelmi jellegű adatvédelmi szabályozás alakult ki, ami helyes is volt, de ma már erre nem feltétlenül van szükség. A döntés az emberek kezében van, aki úgy gondolja, hogy nem akar, az nem válaszol - mondta a kormányfő, aki szerint "nagykorúak az emberek, el tudják dönteni" mit akarnak.

Növekedés vagy stabilitás?

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek szerdai informális találkozójáról Orbán azt mondta: nem olyan éles a vita, mint amilyen sarkosan a sajtó megpróbálja beállítani. Mindenki tisztában van azzal, hogy nincs gazdasági növekedés pénzügyi stabilitás nélkül, és pénzügyi stabilitást sem lehet létrehozni növekedés nélkül.

A kérdés csak az, hogy a gazdasági növekedés beindítása eredményezhet-e átmenetileg nagyobb hiányt és államadósságot - mondta a miniszterelnök. Vannak olyan országok, amelyek azt gondolják, lehetséges a növekedés az államadósság növelésével, és vannak, amelyek nem. A jelenlegi magyar körülmények közt ez Orbán szerint életveszélyes lenne. Ha Magyarország államadóssága jóval alacsonyabb lenne, akkor lehetne azon gondolkodni, hogy 5-10 százalékos adósságnövekedéssel megpróbálják élénkíteni a gazdaságot.

Magyarország a kormányfő szerint azt az álláspontot képviseli, hogy ne legyen saját, közös bevétele az EU-nak. "Az Európai Unió a nemzetek szövetsége, nem az a feladat, hogy a brüsszeli bürokráciát erősítsük" - fogalmazott Orbán, aki szerint "belesodródunk egy Európai Egyesült Államokba", ha Brüsszel elkezd önállóan adókat beszedni, majd azokat visszaosztani a tagállamoknak, ahogyan például az úgynevezett pénzügyi tranzakciós adó esetében elképzelik.