Nem áll fel a rasszista kijelentéseket vizsgáló etikai bizottság

A fideszes módosító indítvány szerint elég szűkíteni a képviselőket megillető mentelmi jogot, így a parlamenti képviselők akár szabadságvesztéssel is sújthatók, ha közösség elleni izgatást követnek el vagy nemzeti jelképet sértenek meg.

Megszavazta a parlamenti többség azt a fideszes javaslatot, amely az országgyűlési törvény elfogadására hivatkozva szükségtelennek ítéli állandó etikai bizottság létrehozását a Parlamentben. Berényi László módosító javaslatát azzal indokolta, hogy a mentelmi jog szűkítése után a közösség elleni izgatást elkövető képviselőkkel szemben büntetőeljárás folytatható. Indoklása szerint az idegengyűlölet nem etikai kérdés, hanem bűncselekmény, ennek megfelelően a parlamenti képviselők akár szabadságvesztéssel is sújthatók, ha közösség elleni izgatást követnek el, nemzeti jelképet sértenek meg vagy tagadják a nemzetiszocialista, illetve a kommunista rendszerek bűneit.

Az Országgyűlés április elején vette tárgysorozatba azt a szocialista határozati javaslatot, amely állandó etikai bizottságot hozott volna létre a képviselők által tanúsított rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób magatartások megállapítására és szankcionálására. Az MSZP az után kért szavazást erről, hogy a jobbikos Baráth Zsolt napirend utáni felszólalásában felelevenítette a tiszaeszlári vérvádat, a magyarországi antiszemitizmus leggyakoribb rágalmát. A tárgysorozatba vételt akkor a kormánypárti többség is támogatta.

A javaslatról, amely a mostani módosítás után már nem szorgalmazza etikai bizottság felállítását, hanem üdvözli a mentelmi jog említett szűkítését, a jövő héten dönthet a parlament.