A Fidesz szereti a korán kelőket

2012.05.31. 21:13

Baráti körben értékelte kétéves tevékenységét a kormány. Orbán Viktor sztorizgatós kedvében volt, Hende Csaba későn érkezett, Rogán Antal pedig elmesélte, mi nem jött be neki az egyetemen. A Fókuszban a Nemzeti Érdek című konferencián kiderült, hogy az alaptörvény irodalmi alkotás is, és a kormánypárt kedveli a korán kelőket.

"Félidőben úgy illik, hogy az ember értékeljen" - hangzott el csütörtökön Budapesten a Fókuszban a Nemzeti Érdek című konferencián, amely a kormányzás félidejének apropóján rendezett a kormánnyal együttműködő Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó. A több blokkból álló konferencián megjelentek a magyar üzleti élet képviselői, kormánytagok és külföldi nagyágyúk, megtudhattuk, mi nem jött be Rogán Antalnak az egyetemen, és mi köze a középosztálynak a pornóhoz.

A konferencia már egy héttel ezelőtt bekerült a hírekbe, miután a hvg.hu azt írta, hogy a szervezők kétmilliós jegyeket árulnak a konferenciát követő zártkörű ebédre, ahol a lap szerint Orbán Viktor köszöntőt mond - a drága jegyekről szóló hírt a Századvég valótlannak nevezte. Csütörtökön ugyan a konferencia után a résztvevők elvonultak egy fogadásra, de azon híre-hamva sem volt Orbán beszédének, a zártkörű fogadásáról távozó vendégek az [origo] tudósítójának azt mondták, hogy Orbán csak a saját asztaltársaságával beszélgetett.

A fogadást megelőző konferencián ott volt több kormánytag is: Martonyi János külügyminiszter, Fellegi Tamás egykori miniszter, később pedig betoppant Németh Lászlóné fejlesztési miniszter is. A késve érkező Hende Csaba honvédelmi miniszternek gondja is akadt, ugyanis nem volt már elég ülőhely. Hende végül az utolsó sorba ült be, és láthatóan érdeklődve hallgatta az előadásokat. A kormánytagokon kívül ott voltak még a hazai nagyvállalatok vezetői, a bankszövetség elnöke, és külföldi politikusok is.

Aki régebben is egyetértett Orbánnal

A konferencia legrangosabb vendége Orbán Viktor miniszterelnök mellett Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellár volt, aki nyitóbeszédében támogatásáról biztosította az Orbán-kormányt, sőt bámulatosnak nevezte a magyar kormány sebességét.  Részletesen kifejtette, hogy az ő jobbközép pártja és a Fidesz ugyanahhoz a jobbközép pártcsaládhoz tartozik, az alapvető bázisuk pedig a középosztály.

Forrás: MTI/Soós Lajos
Orbán Viktor és Wolfgang Schüssel

Az egykori kancellár következetesen Viktornak hívta Orbánt, ezért is okozott derültséget a hallgatóság soraiban, amikor azt ecsetelte, hogy a 19. század győztese (angolul "victor") a demokrácia és a piacgazdaság. "Nem Orbán Viktor" - tette hozzá a nevetést hallva. Végül azt üzente az akkor még egészen máshol lévő Viktornak, hogy az unióból jövő kritikák ellenére is maradjon erős, és járja a saját útját.

Schüsselről egyébként a rendezvény elején Borókai Gábor egykori kormányszóvivő azt mondta, hogy már az első Orbán-kormány alatt is közös nevezőn voltak a miniszterelnökkel. Amikor például a két vezető találkozott még a 2000-es évek elején, Schüssel megkérdezte Orbántól, hogy az osztrák autópálya-építők mikor dolgozhatnak majd Magyarországon. Erre Borókai szerint Orbán azt felelte, hogy majd ha a magyar autópálya-építők dolgozhatnak Ausztriában. "Láttam, hogy megértették egymást"- mondta.

Nem Schüssel volt az egyetlen külföldi vendég, a másik nagyágyú, George Pataki azonban csak videón képviseltette magát. New York állam egykori kormányzója szintén a barátjának nevezte Orbánt, "kiváló kormányzásról" beszélt, és kiemelte a költségvetési hiány csökkentését.

Az alaptörvény "részben irodalmi alkotás"

Bár a konferenciának elvileg a kormány kétéves tevékenységét kellett volna értékelnie, a kerekasztal-beszélgetések elsősorban nem a kormányról szóltak, hanem olyan fogalmakról, mint az alkotmányosság, vagy a középosztály. Előbbiről Stumpf István alkotmánybíró, Trócsányi László nagykövet és Lánczi András politológus beszélgetett. Az új alaptörvényre mindegyikük szerint szükség volt, Tórcsányi azt mondta, hogy a válságból való kijutásban segít, és egyszerre politikai és jogi dokumentum, sőt "részben irodalmi alkotás is".

"A jó alkotmány végső fogalma a jó életre vonatkozik, a jó fogalmáról állít valamit" - magyarázta Lánczi András. Szerinte alapvetően ennek kell eldöntenie azt, hogyan élünk, és nem a jogoknak, a magyar alaptörvény pedig a jó fogalmában született. Azt pedig egyedülállónak nevezte, hogy az alaptörvényben egy "gazdasági alkotmánycsíra" is helyet kapott: ez a közpénzügyekkel foglalkozó fejezet.

Rogán és az egyetemi vizsgák

A középosztály mibenlétéről ennél komolyabb vita zajlott, még abban sem volt egyetértés, hogy egyáltalán létezik-e a középosztály. Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó szerint például szociológiai értelemben nincs olyan, hogy középosztály.

Pedig a középosztály létéről több kormánypárti politikusnak is határozott véleménye volt, Pálinkás József, az MTA elnöke például azt mondta, hogy a "valós értéket előállítók" tartoznak a középosztályba. Még Matolcsy György is írt róla a konferencia apropóján összeállított Nemzeti Érdek című kiadványban: a nemzetgazdasági miniszter szerint a középosztályba azok tartoznak, akik önálló jövedelemből képesek eltartani magukat és családjukat.

Ezt mondta a beszélgetésen Rogán Antal, a Fidesz új frakcióvezetője is, aki még azt is elmesélte, úgy érzi magát, mint egy egyetemi vizsgán: nagyobb tárgyi tudással rendelkező emberek veszik körül, és ezért megpróbál a józan észre hagyatkozni "Ez az egyetemi vizsgákon nem mindig sikerült" - tette hozzá.

Forrás: MTI/Soós Lajos
Az alkotmányosságról és a középosztályról beszéltek

A frakcióvezető szerint a cél az, hogy minél többen legyenek azok, akik saját jövedelemből tartják el magukat és a családjukat. Szerinte ezért jó, ha egyszerűsítik az adózást, támogatják a gyermekvállalást, és például az egyszerűbb vállalatalapítással gyorsabbá teszik a társadalmi mobilizációt.

Volt olyan is, aki szerint középosztályt "varázslattal" is elő lehet állítani. G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány igazgatója szerint a középosztályt a politikusok is megteremethetik azzal, hogy beszélnek róla, akár úgy is, hogy "korán kelőknek" nevezik őket, akik felkelnek, munkába mennek, és gondozzák a családjukat. "Akkor lesz középosztály, ha a politikai teljesítmény életre hívja" - mondta.

A korán kelés ezek után többeknek is megtetszett, Hegedűs Zsuzsa szerint ez például sokkal jobb definíció, bár kirekeszti az összes munkanélkülit. "Nekem szimpatikus az az ország, ahol a korán kelők többségben vannak" - mondta később Rogán arra a kérdésre, hogy lehet-e vezető szerepe Magyarországon a középosztálynak.

Mint a pornó

Orbán Viktor záróbeszédében egyszerűen elintézte a középosztály definícióját. Felidézte Csaba László közgazdász egy mondását, miszerint a válság olyan, mint a pornó, semmi sem definiálja, de ha látja az ember, akkor tudja, az az. Szerinte ez a helyzet a középosztállyal is.

A miniszterelnök sztorizósan adta elő a húszpercesre tervezett, végül azonban majdnem egyórásra nyúlt beszédét. Elmesélt például egy történetet két egérről, akik megelégelték a macskát, és ezért a bagoly tanácsát kérték. A bagoly azt felelte nekik, hogy változzanak kutyává, és akkor nem lesz gondjuk a macskával. A hogyan változzunk kutyává kérdésére a bagoly azonban csak azt felelte, hogy "taktikai kérdésekkel nem foglalkozik". Orbán ezt arra mondta, hogy az elmúlt húsz évben azon dolgozott, hogy az "irigység kultúrája" helyett egy másik kultúrát állítson elő, a "teljesítmény kultúráját".

Wellfare helyett workfare

Orbán ezután hosszan beszélt arról, hogy szerinte a magyar győztes nemzet, és ez az elmúlt két év kormányzására is igaz. Hangsúlyozta, hogy a kormánya a cél iránti alázattal látta el feladatát, és megteremtette az ország pénzügyi, gazdasági és társadalmi stabilitását. "Sikeres két év volt" - mondta, és külön hangsúlyozta, hogy az ország ellenállt egy olyan "európai csábításnak", amely demokratikusan megválasztott kormány helyett technokrata kormányt akar az országok élén látni. Példaként Görögországot hozta fel.

Forrás: MTI/Soós Lajos
Orbán értékelt, jövőképet vázolt és baglyos viccet is előadott

Beszélt arról is, hogy Magyarországnak el kell utasítani az uniós válságkezelést, ugyanis az hátrányos intézkedésekkel, például az ingatlanadó eltörlésével járna. Rogánhoz hasonlóan ő is kevésnek nevezte azt, hogy Magyarországon mindössze 2,6 millió adófizető van, szerinte ezt minimum ötmillióra fel kellene emelni. Az általa angolul "wellfare-nek" (jóléti) nevezett állam helyett pedig "workfare" (munkaközpontú) államot hozna létre.

A konferencia elenyésző része szólt konkrét kormányzati intézkedésekről, a vendégek közül többen mégis hasznosnak nevezték. Egy az üzleti szférában tevékenykedő vendégnek tetszettek Orbán "briliáns megfogalmazásai" és határozottsága, bár a konkrét intézkedések ismertetését hiányolta. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke pedig távozóban annyit mondott az [origo] tudósítójának, hogy jó véleménycsere volt, Orbán beszédét pedig érdekesnek találta, bár az uniós válságkezelés elutasításáról neki árnyaltabb a véleménye.

KAPCSOLÓDÓ CIKK