A nemzetközi nyomásnak engedve elhalasztják a jegybanktörvény hétfőre tervezett zárószavazását a parlamentben, de az alaptörvényt azért módosítják a képviselők. Az Országgyűlés gyors ütemben újra elfogadja a köztársasági elnök által visszaküldött médiatörvény-módosítást, és végre eldönti, mit kell tanítani a szakmunkástanulóknak. Szerdán kerül napirendre az a kérdés, hogy meg lehet-e ölni az uborkatolvajokat.

Varga Mihály, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter lesz a főszereplője a parlament hétfőn délelőtt kezdődő, háromnapos ülésének: az ülés elején - közvetlenül a Trianon-megemlékezés után - leteszi a miniszteri esküt, majd a képviselők az ő kérésére leveszik a napirendről a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításának zárószavazását.

A jegybanktörvényt azért kell módosítani, hogy megerősítse az MNB függetlenségét, megfelelve a Európai Unió és az IMF elvárásainak. A jegybank függetlensége ugyanis alapfeltétele annak, hogy megkezdődhessenek a magyar kormány által kért hitelkeretről szóló tárgyalások, illetve megszűnjön a Magyarország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárás. Bár a kormány a nemzetközi nyomásnak engedve már eddig is módosította a jegybanktörvényt, (erősítette az MNB-elnök és a monetáris tanács tagjainak pozícióját - csak kivételes esetben lehet őket eltávolítani a posztjukról -) az Európai Központi Bank (EKB) a napokban jelezte, hogy ez kevés lesz.

Az EKB szerint ugyanis a jegybanki függetlenséget az új törvénnyel sem állítja teljesen helyre a kormányzat, főleg az ország devizatartalékának kezelési szabályai miatt (a részletekről itt olvashat). Ennek komoly hatása lehet a közelgő IMF-tárgyalások megkezdésére és sikeres lezárására, ami viszont a forint árfolyamára lehet drámai hatással. Egy, a tárgyalások előkészítésének menetét jól ismerő kormányzati forrás az [origo]-nak azt mondta: ha a parlament a jelenlegi formájában szavazza meg a jegybanktörvényt, abból "vihar lesz".

Módosul az alaptörvény

Bár a jegybanktörvény szavazását várhatóan elhalasztják, a parlament hétfőn elfogadhatja az új alaptörvény ezzel szoros összefüggésben lévő módosítását. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére a képviselők várhatóan a tavaly december 30-án elfogadott, Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései című jogszabályból törlik azt a részt, amely lehetőséget ad az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonására, így közvetve Simor András jegybankelnök leváltására is.

Az alaptörvény-módosítás ugyanakkor azt is kimondaná, hogy az átmeneti rendelkezések az alkotmány részét képezik - ami például azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság (AB) nem vizsgálhatja azokat (a jogszabály felülvizsgálatát Szabó Máté, az alapvető jogok országgyűlési biztosa kezdeményezte). Az utolsó pillanatban még azt is belevennék a jogszabályba, hogy a volt köztársasági elnök juttatásait is sarkalatos törvény szabályozza, így megelőzve, hogy egy későbbi kormány megvonja az április 2-án lemondott Schmitt Pál fizetését és állami villáját.

Újra megszavazzák a visszaküldött törvényt

Már hétfőn újra elfogadhatja a parlament a médiatörvények módosításáról szóló jogszabályt, amelyet Áder János köztársasági elnök küldött vissza megfontolásra. Az államfő látszólag egy jelentéktelen eljárási hiba miatt dobta vissza a törvényt, ez azonban azt jelzi: Áder véget kíván vetni annak az utóbbi években elharapózott gyakorlatnak, hogy az Országgyűlés előtt lévő törvények lényeges részeit az utolsó pillanatban, úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítvánnyal átírják, nehezen követhetővé téve így a jogalkotást.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Ha az államfő visszaküld egy törvényt, a parlamentnek meg kell ismételnie a záróvitát és a zárószavazást. A kormány ehhez benyújtott egy módosítást, de ez nem kezeli az Áder által kifogásolt házszabálysértést, csak máshová helyezi az Áder által kifogásolt bekezdést. A köztársasági elnök által tartalmilag egyébként nem kifogásolt rendelkezésnek a Klubrádió által perben követelt, és első fokon meg is nyert budapesti 92,9 MHz frekvencia ügyében lehet jelentősége: bizonyos értelmezés szerint lehetetlenné teszi, hogy a rádió közösségi szolgáltatásként, ingyen megkapja a frekvenciát.

Kósa lepattintja a devizahiteleseket

A képviselők hétfőn szavaznak a Nemzeti Eszközkezelő működését átalakító törvényhez benyújtott módosító indítványokról. Az eredeti előterjesztést azért nyújtotta be a kormány, hogy a feltételek lazításával működőképessé tegye az Eszközkezelőt, aminek az idén nyolcezer, bedőlt devizahitellel terhelt lakást kellene megvásárolnia (a részletekről itt olvashat). A javaslat ugyanakkor szigorítja az állam által megvett lakások önkormányzati kézbe adásának feltételeit, amit viszont Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere megváltoztatna.

Kósa módosító indítványa eltörölné azt a szabályt, hogy az önkormányzat csak akkor vehet át lakásokat, ha minden, a területén lévő, az Eszközkezelőhöz került lakást átvesz, vagyis a polgármester megengedné, hogy az önkormányzatok kimazsolázzák az értékesebb ingatlanokat. Kósa azzal sem ért egyet, hogy a bérlőként a lakásban maradt lakók szerződését két évig nem lehet számukra hátrányos módon megváltoztatni, és nem a kormányrendeletben megszabott bérleti díjat szedne, hanem a település költségeivel arányosan állapítaná meg azt.

A múlt héten elhalasztották a szakképzési törvény zárószavazását, mert a kormánypárti képviselők továbbra sem értenek egyet abban, hogy mennyi közismereti tárgyat (például történelmet, irodalmat és matematikát) kell tanulniuk a szakmunkástanulóknak. A parlament előtt jelenleg is két alternatív javaslat fekszik, ezek közül kell dönteniük a zárószavazás előtt: Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint a rendelkezésre álló idő legalább 33 százalékában, a kormány javaslata szerint viszont pontosan 33 százalékában kell a Nemzeti alaptantervben meghatározott anyagot leadni.

Kibabrálnak az MSZP-vel

Várhatóan elfogadja a parlament az MSZP által kezdeményezett, A szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről című határozati javaslatot is, igaz, nem a szocialisták által elképzelt formában. Az MSZP eredetileg egy etikai bizottság felállítását kezdeményezte, hogy az szankciókat hozhasson az olyan esetekben, mint például a jobbikos Baráth Zsolt egyik, napirend utáni felszólalása volt.

Baráth az úgynevezett tiszaeszlári vérvádat emlegette: azt állította, hogy az 1882 áprilisában eltűnt Solymosi Eszter ügyében indult per során a bíró biztos volt abban, hogy a (zsidó származású) vádlottak ölték meg Solymosi Esztert, de külső nyomásra kénytelen volt kihirdetni a felmentő ítéletet. (Cikkünkben korábban tévesen az szerepelt, hogy Baráth Zsolt a vitában azt állította, hogy az 1882 áprilisában eltűnt Solymosi Esztert a helyi zsidók ölték meg, csak az igazságszolgáltatás ezt igyekezett elkendőzni. A tévedésért olvasóink és az érintett elnézését kérjük.)

Az MSZP-s javaslatot eredetileg Orbán Viktor miniszterelnök is támogatta, de aztán a fideszes Berényi László módosítója alaposan átírta a szöveget: etikai bizottság helyett a parlament mindössze üdvözli, hogy a nemrégiben elfogadott, az Országgyűlésről szóló törvény értelmében a mentelmi jog már nem terjed ki a közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, illetve a nemzeti szocialista és kommunista bűnök tagadása bűncselekményekre. Ezzel a kormánypártok úgy döntöttek, hogy a parlamentnek nincs dolga a zsidózó képviselőkkel, őket a rendőrségre és az ügyészségre kell bízni.

Baltával várt tolvaj, kerítés áram alatt

Szerdán kezdődik meg az új büntető törvénykönyv (Btk.) részletes vitája. A javaslathoz eddig 208 módosító indítványt nyújtottak be, főleg ellenzéki képviselők, de várhatóan a legnagyobb vita a jogos védelem szabályozásáról lesz, ami a kormánypártokat is megosztja. A fideszes Boldog István módosító indítványában azt javasolja, hogy jelentősen tágítsák ki ezt a kört, több esetben is büntetlenséget biztosítva azoknak, akik súlyos, akár halálos sérülést okoznak a tolvajnak vagy rablónak.

Boldog javaslata egyrészt eltörölné azt az eredeti javaslatban szereplő szabályt, hogy a személyt, vagyont vagy közérdeket veszélyeztető támadás elhárításának arányosnak kell lennie. Kimondaná azt is, hogy életveszélyes támadásnak kell tekinteni, ha valakinek a kertjébe behatolnak, függetlenül attól, hogy van-e a támadónál fegyver, illetve fennáll-e a közvetlen támadás veszélye. Ez a gyakorlatban azt is eredményezheti, hogy büntetlen marad, aki baltát vág a kerti tolvajokhoz, vagy akár a kíváncsiságból bemászó szomszédhoz.

A képviselő alapvetően megváltoztatná az úgynevezett megelőző védelem szabályait is. A jelenleg hatályos, illetve a kormány javaslatában is szereplő szabályok szerint tilos olyan eszközt alkalmazni, amely alkalmas az élet kioltására, vagyis nem szabad 220 voltos áramot vezetni a kerítésbe. Boldog javaslata kifejezetten megengedné a halálos eszközök alkalmazását, feltéve, hogy a védekező "mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható", hogy elkerülje a támadó sérülését. Ez a gyakorlatban például azt jelentheti, hogy a kerítésen belül, figyelmeztető táblákkal jelezve akár halálos áramot vezető drótokat is ki lehetne feszíteni.

Trianonra emlékeznek

Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjának június 4-ét, az első világháborút lezáró, Magyarország területének kétharmadát elcsatoló trianoni békeszerződés évfordulóját. Hétfőn több helyen, így az Országgyűlésben is tartanak megemlékezést, ezért kezdődik a szokásosnál korábban, délelőtt 11-kor a parlament ülése. Reggel nyolckor a budapesti Kossuth téren katonai tiszteletadással felvonják a nemzeti zászlót. Tíz órakor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Budán, a Magyarság Házában megnyitja az emléknap ifjúsági programjait. A kormány által kiadott programban még az szerepel, hogy 16 óra 30 perckor, a szerződés aláírásának időpontjában szerte a Kárpát-medencében megszólaltatják a templomok harangjait - ezt azonban a történelmi egyházak elutasították, arra hivatkozva, hogy a harangok az istentiszteletekhez kötődnek. Este a József Attila Színházban Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című színműve lesz látható, Kerényi Imre rendezésében.