Megszaladt a szigorra vágyó képviselők ceruzája

2012.06.05. 9:28

A 12 éveseket rablásért is büntetnék, az állatkínzókat börtönbe zárnák, a tolvajok ellen pedig fegyverrel védekeznének az új Btk.-hoz további szigorításokat javasló képviselők. A kormány nem mindenben enged a kéréseknek, a tolvajokat például csak akkor lehetne lelőni, ha emberre támadnak, a halálbüntetés visszaállítását pedig hiába vetik fel kormánypárti képviselők is, nem tárgyalnak róla.

"Igen, többen szóvá tették, hogy vissza kellene állítani a halálbüntetést" - mondta az [origo] kérdésére a képviselőcsoporton belül az új büntető törvénykönyvről (Btk.) zajló vitákról Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Rogán szerint ugyanakkor a büntetőjoggal foglalkozó képviselőtársaik érvei alapján úgy döntöttek, hogy nem támogatják ezt az ötletet, így kormánypárti képviselő nem is nyújtott be erről módosító indítványt (a jobbikos képviselők ellenben többet is).

Az 1978-ban elfogadott Btk.-t leváltó új büntető kódexet hosszú előkészítés után, áprilisban nyújtotta be a parlamentnek a kormány. A Fidesz-frakció több ponton is vitatta a terveztet: hetek óta vita van a frakcióban többek között a jogos védelem határairól, és arról, hogy le kell-e szállítani bizonyos súlyos bűncselekmények esetében 12 évre a büntethetőség korhatárát.

A parlament szerdán kezdi meg a javaslat részletes vitáját, vagyis ekkor tárgyalnak az eddig benyújtott 208 módosító indítványról. Répássy Róbert igazságügyi minisztériumi államtitkár az [origo]-nak hétfőn azt mondta: volt már egy egyeztetés a frakció jogi kabinetjével, sőt lehet, hogy megfontolnak néhány ellenzéki indítványt is. Mivel azonban hétfőn a parlamenti ülés - a név szerinti szavazások miatt - elhúzódott, az alkotmányügyi bizottság csak a javaslatok egy részét tudta megtárgyalni, az ülést kedden folytatják.

Büntethető gyerekek

A kormány törvényjavaslata szakít azzal a hagyománnyal, amely szerint a 14 év alatti gyerekeket nem lehet büntetőjogi értelemben felelősségre vonni. Egyes súlyos, életellenes bűncselekmények esetében - emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés - már 12 éves kortól büntethetővé válnának a gyerekek, feltéve, hogy "rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással".

Papcsák Ferenc és 15 másik fideszes képviselő azonban nem elégedne meg ennyivel, hanem az életellenes bűncselekmények mellé felvenné a listára a rablást, illetve a kifosztás súlyosabb - jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben elkövetett - eseteit is. A képviselők indoklása szerint a rablás és a kifosztás hasonlít az eredeti előterjesztésben megnevezett életellenes bűncselekményekhez, hiszen "szintén erőszakkal követhetők el". Répássy Róbert államtitkár a kormány nevében támogatta ezt a javaslatot.

Az LMP megtartotta volna a 14 éves büntethetőségi korhatárt, a Jobbik képviselőinek viszont rögtön két javaslatuk is volt a bűnelkövető kiskorúak megrendszabályozására. Az egyik szerint általában, minden bűncselekmény esetében leszállítanák a korhatárt, a másik javaslat pedig bővebb listát határozna meg: 12 éves kortól büntetnék többek közt az éjjel, csoportosan vagy felfegyverkezve elkövetett magánlaksértést vagy a betöréses lopást is.

Meddig jogos a védelem?

A képviselők fantáziáját leginkább a jogos védelem szabályai mozgatták meg, vagyis az a kérdés, hogy meddig mehet el az állampolgár a javait vagy a testi épségét veszélyeztető bűnözőkkel szemben. A javaslatok egy része teljesen szabad utat engedne az úgynevezett jogos önhatalomnak, vagyis a saját házában, kertjében bárki büntetlenül elbánhatna a betolakodókkal, kifejezetten kimondva, hogy akkor sem büntethető a védekező fél, ha a támadó halálát okozza.

A fideszes Boldog István kifejezetten kimondaná, hogy például a kert védelmére használt eszköz "az élet kioltására is alkalmas" lehet, és akkor sem büntethető a tulajdonos, ha valóban meghalt a betörő, feltéve, hogy a maga részéről mindent megtett, ami "az adott helyzetben elvárható". Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy például a kerítésen belül, táblával jelezve akár halálos áramot vezető drótokat is ki lehetne húzni.

Forrás: AFP
A kép illusztráció, egy amerikai fegyvervásáron készült

Répássy ezzel kapcsolatban az [origo]-nak azt mondta: készek enyhíteni bizonyos szabályokon, de az a zsinórmérték, hogy csak a személy ellen irányuló támadás esetén lehet a legsúlyosabb eszközhöz nyúlni, a vagyontárgyakat nem lehet élet kioltásával védelmezni. A bizottsági ülésen ennek megfelelően Répássy a kormány nevében ellenezte Boldog javaslatát, és csak az élet kioltására alkalmatlan eszközzel adna lehetőséget a tulajdon védelemére.

Pártállástól függetlenül több képviselő - szocialista, fideszes és jobbikos - is törölné a törvényből azt a szabályt, hogy a jogtalan támadás elhárításának arányosnak kell lennie magával a támadással, és ezzel a kormány is egyetértett. Emellett számos javaslat érkezett arra, hogy mikor tekinthető az életet fenyegetőnek egy támadás. A legtovább Boldog István ment, aki azt is ilyen esetnek tekintené, ha valaki jogtalanul behatol a lakáshoz tartozó bekerített helyre, vagyis baltával vagy puskával lehetne várni azt, aki bemászik a kertbe.

Végül a kormány és a bizottság többsége is Mengyi Roland és Papcsák Ferenc javaslatával értett egyet, amely szerint a lakásba éjjel vagy fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan történő behatolás esetén ne legyen a büntetlenség feltétele, hogy fennállt a személy elleni támadás veszélye. A támogatott módosítás alapján viszont a kertbe bemászó tolvaj támadását csak akkor lehet élet elleninek tekinteni, ha fegyver van nála, és fennáll a veszélye, hogy rátámad a lakókra.

Védett nyugdíjasok, bizonytalan családok

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, illetve képviselőtársa, Mengyi Roland súlyosabban büntetendő, úgynevezett minősített esetté tenné, ha az emberölést, testi sértést, rablást, kifosztást, sikkasztást és csalást "a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el". Rogán április végén, a Tisztelet Társasága rendezvényén jelentette be: azt szeretné, hogy "a nyugdíjasokat is ugyanolyan védelem illesse meg, mint a fiatalokat".

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Rogán védené az időseket - nyugdíjasok a Tisztelet Társasága rendezvényén

A kormány jogvédő szervezetek kérésére illesztette az új Btk. tervezetébe az "együtt élők közti lelki bántalmazás" elnevezésű bűncselekményt. Ennek alapján egyéves szabadságvesztéssel lehetne sújtani azt, aki agresszív magatartásával családtagjainak lelki szenvedést okoz, még akkor is, ha más bűncselekmény - például testi sértés - nem valósul meg. Ezt a paragrafust azonban a fideszes Varga István és a KDNP-s Salamon László kihúzná, mert szerintük "nem felel meg a normavilágosság követelményeinek", azaz nem egyértelmű a szövegből, hogy mi számít bűncselekménynek.

Hasonló javaslata van Bárándy Gergelynek is, aki szerint a javaslat "ebben a formában csak pótcselekvés", vagyis nem alkalmas a probléma megoldására. Az LMP-s Szabó Tímea és Dorosz Dávid viszont megtartaná ezt a bűncselekményt, csak épp átnevezné "családon belüli erőszakra", és kiegészítené azzal, hogy súlyosabb, két évig tartó szabadságvesztés jár azért, ha a bűncselekményt kiskorú jelenlétében, fegyveresen, felfegyverkezve vagy a távoltartó végzést megszegve követik el.

Dologházba zárt állatkínzók

A Jobbik általában is a szigorítás híve, de képviselőjük, Gaudi-Nagy Tamás egy egészen új büntetési módszert is bevezetne: a szigorított dologházat. Ide azokat zárnák, akiket halára nem lehet ítélni - hiszen a párt ezt is visszaállítaná -, de "megrögzött bűntettesek", vagyis hajlamuk van a bűncselekmények elkövetésére. A dologházban munkával szoktatnák "dolgos, rendes életmódhoz" az elítélteket, akiknek addig kellene ott maradniuk, amíg úgy nem találják, hogy van esély a megjavulásukra, és feltételesen szabadlábra nem helyezik őket.

Az LMP és az MSZP is nyújtott be kifejezetten szigorító módosító javaslatokat: az LMP-s Dorosz Dávid azt javasolja, hogy kötelezően, örökre vegyék el a jogosítványát annak, aki a közlekedési szabályok szándékos megszegésével maradandó testi fogyatékosságot vagy halált okoz, vagy akit visszaesőként ítélnek el súlyos sérülést okozó baleset okozása miatt. A szocialista Bárándy Gergely pedig törölné azt a szakaszt, amely "különös méltánylást érdemlő esetben" megengedné, hogy ne vegyék el a jogosítványát az ittasan balesetet okozóknak.

Bárándy javaslata az is, hogy a természetkárosítás, állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése miatt elítélt emberek esetében vezessék be az állattartástól eltiltást. Ezt akár végleges hatállyal is ki lehetne szabni, ha az elkövető a bíróság szerint "állat tartására alkalmatlan". Gaudi-Nagy Tamás és társai viszont az állatkínzás büntetésén súlyosbítanának. Javaslatuk szerint akár nyolc évet is kaphatna, aki különös szenvedést okoz egy gerinces állatnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK