A médiatörvény után az ügyészségről, a választásokról, az alkotmánybíróságról és a nemzetiségekről is számos kritikus megjegyzést tett szakvéleményében a Velencei Bizottság - írja a birtokába került jelentéstervezetek alapján a hvg.hu.

Az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság a hvg.hu szerint ajánlásaiban a többi között úgy fogalmaz: ne lehessen egyharmados kisebbséggel blokkolni egy új főügyész megválasztását. A jogászok szerint kifogásolható, hogy a főügyésznek, és az ügyészségnek túl nagy, és sok esetben túl általánosan megfogalmazott jogkörei vannak. Ilyenek például, hogy az ügyészség bármely közigazgatási eljárásba beavatkozhat "emlékeztetőkkel", melyek tartalmát az érintettek kötelesek figyelembe venni. Túl széles jogkörnek ítélik meg, hogy az ügyész - igazolványa felmutatásával - akár házkutatási végzés nélkül is bemehet magánlakásokba.

Az egyik legfontosabb megállapítás a legfőbb ügyész megválasztásával kapcsolatos -írja a hvg.hu. Értesüléseik szerint a jelentés úgy fogalmaz, "nehéz lenne kritizálni" a mandátum hatról kilenc évre emelését, az azonban elfogadhatatlan, hogy ennek a kilenc évnek a lejártával - amennyiben nem sikerül kétharmaddal megválasztani az utódot - a főügyész korlátlan ideig megtartsa mandátumát.

Súlyos aggályokat vet fel az a rendelkezés, hogy egyes törvények alkotmányossága nem vizsgálható az Ab által, amíg az államadósság nem esik a GDP 50 százaléka alá. Kifogásolja a testület azt is, hogy alig néhány hét telt el a törvény elfogadása és a hatálybalépés között, ami például az állampolgári beadványok elbírálásával kapcsolatban okozhatott zavarokat.

Több kritika érte a választási törvényt is. A jogászokból álló testület szerint üdvözlendő ugyan, hogy a parlament - az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően - újraalkotta a választási körzeteket, ezt azonban nem kellett volna úgynevezett sarkalatos törvénybe foglalni, mert így utólag nagyon nehéz lesz megváltoztatni. A jelentés azt javasolja, az egyes választókörzetek lélekszáma maximum tizedével térhessen el az országos átlagtól, a választókörzeteket pedig ne a parlamenti többség, hanem egy független szakértői testület állapítsa meg.

Súlyos kritika a választási törvénnyel kapcsolatban, hogy egyéni képviselői indítványként került be a parlament elé, és nem előzte meg széles körű egyeztetés az elfogadását. A jelentés megjegyzi, hogy a 8 millió magyarországi lakhelyű választóval szemben - a törvény módosítása nyomán - akár 5 millió határon túli szavazó is lehet, akik voksaikkal alapvetően befolyásolhatják az anyaországban élők sorsát.

A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos jelentés - számos pozitívum, például a széles körű nyelvi, nemzetiségi, oktatási jogok gyakorlásának biztosítása mellett - néhány kisebb kifogást említ meg, de itt is megjegyzi, hogy felesleges olyan dolgokat sarkalatos törvénybe foglalni, melyek egyszerű feles törvényekkel is szabályozhatók.