Kecskeméten mesélhet a Nokia-dobozokról Hagyó Miklós

2012.06.12. 21:50

Öt hónappal a vádemelés után szerdán megkezdődik a hűtlen kezeléssel is vádolt Hagyó Miklós és társai büntetőpere a Kecskeméti Törvényszéken. A volt főpolgármester-helyettes a vádirat szerint személyes és politikai kiadásai fedezetének tekintette a BKV-t, és különféle trükkökkel másfél milliárd forint kárt okozott a közlekedési vállalatnak. Az expolitikus a vádirat szerint a BKV korábbi vezérigazgatójától évente 15 millió forintot zsarolt ki.

A vádirat ismertetésével kezdődik szerdán Hagyó Miklós büntetőpere a Kecskeméti Törvényszéken. Budapest volt főpolgármester-helyettesét és 14 társát az úgynevezett BKV-ügyben bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádlottak közt van Antal Attila és Balogh Zsolt, a BKV Zrt. két korábbi vezérigazgatója is.

A BKV-ügy kiemelt jelentőségűnek számít, a nyomozási irat összesen 47 ezer oldalból áll, a mellékletek további 50 ezer oldalt tesznek ki. Az ügyet az Országos Bírói Hivatal elnöke, Handó Tünde kérésére tették át a Kecskeméti Törvényszékre azzal az indokkal, hogy az eredetileg illetékes Fővárosi Törvényszék rendkívüli és aránytalan munkaterhei miatt másik bíróság kijelölése nélkül ésszerű időn belül nem lehetett volna befejezni az eljárást. A főügyészség egy kivétellel minden vádlottra börtönbüntetés kiszabását kérte.

Sokat fogyott

Az ügy főszereplőjét, Hagyó Miklóst 2010 májusában vették őrizetbe, korábbi tanácsadójával, H. Évával és L. Ottó kommunikációs szakemberrel együtt, pár nappal később pedig döntöttek előzetes letartóztatásáról is. Hagyó tavaly februárban szabadult a börtönből, ahol állítólag 45 kilót fogyott. Büntetését házi őrizetre módosították, amelyet tavaly júniusban megszüntettek. Fogyásán kívül azzal került be a lapokba, hogy őrizetbe vétele előtt lányának ajándékozta két budapesti ingatlanját, bár később azt állította: nem a BKV-ügy miatt variált.

A vádirat szerint Hagyó tanácsadóival, L. Ottóval és H. Évával, a BKV-hoz tartozó DBR Metro részleg sajtóreferensével 2007 és 2009 között olyan utasításokat adott a BKV vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára hátrányos döntéseket hozzanak, ilyen szerződéseket kössenek. Antal Attila és Balogh Zsolt korábbi vezérigazgató, Regőczi Miklós kommunikációs vezérigazgató-helyettes és a többi vádlott a vád szerint annak ellenére teljesítette ezeket az utasításokat, hogy egyértelmű volt, azok nem a BKV és a főváros érdekeit szolgálják.

Az ügyészség szerint 2007-ben és 2008-ban a vádlottak közt összehangoltan működő szervezet épült ki, a tagok az utasításokat ellenkezés nélkül végrehajtották, azokat saját beosztottjaiknak továbbadták. A bűnszervezet létrehozója és vezetője az ügyészek szerint Hagyó Miklós volt. A bűnszervezet 2008 augusztusáig működött, és több mint 1,49 milliárd forint kárt okozott a közlekedési vállalatnak.

Kifizetőhelynek tekintette a BKV-t

Hagyó úgy tekintett a BKV-ra, mint személyes és politikai jellegű kiadásainak fedezetére - állítja az ügyészség. Ennek érdekében kommunikációs, marketing-, reklám- és tanácsadói területeken politikai, gazdasági, baráti szívesség keretében olyan szerződések megkötésére utasította a BKV vezetőit, amelyek "az ésszerű gazdálkodás szempontjait figyelmen kívül hagyva jöttek létre". A vádiratban 31 cég összesen 41 szerződése szerepel.

A volt főpolgármester-helyettes 2008 márciusában arra utasította Balogh Zsoltot, hogy évente 15 millió forintot adjon neki - állítja az ügyészség. A követelés nyomatékosítása érdekében Hagyó azt is kilátásba helyezte, hogy ha nem kapja meg a kért összeget, korábbi ügyeket felhasználva ellehetetleníti Baloghot. A vád szerint Hagyó 2008-ban és 2009-ben is átvett 15-15 millió forintot, ezzel a hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntette is felróható neki.

Forrás: MTI/Soós Lajos

Az úgynevezett BKV-ügy még 2007-ben robbant ki, miután a cég vezetése úgy döntött: átvizsgálja bérezési és jutalmazási rendszerét, és 2007 januárjáig visszamenőleg átnéznek minden végkielégítést. A vizsgálatot azért rendelték el, mert sajtóértesülések szerint a közlekedési cég 2006 áprilisában menesztett stratégiai igazgatója, Bosnyák Gyula 39 millió forint végkielégítést kapott annak ellenére, hogy alig egy évig dolgozott a BKV-nál. A humánpolitikai igazgatóról, Szalainé Szilágyi Eleonóráról korábban azt írta az egyik napilap, hogy mintegy százmillió forint végkielégítést kapott, ennek ellenére tovább dolgozott a cégnél. A botrány kirobbanása után a BKV vezérigazgatója menesztette Szalainét, aki megtartotta korábbi végkielégítését.

2009 augusztusában döntött úgy az akkor még szocialista főpolgármester-helyettes Hagyó Miklós, hogy visszaadja Demszky Gábor főpolgármesternek a BKV felügyeletét. Hagyó akkor azzal indokolta a döntést, hogy a vállalat körül kialakult helyzet már a budapesti közlekedés biztonságát veszélyezteti. A botrány decemberre érte el Hagyót, miután a BKV bejelentette, hogy felülvizsgálja a letartóztatott korábbi jogi igazgatója, Sz. György által felügyelt szerződéseket. A rendőrség akkori gyanúja szerint ugyanis Sz. György hamisíthatta meg egy korábbi munkavállaló, H. Éva jelenléti íveit. A nő Hagyó Miklós korábbi szóvivőjeként dolgozott, és 2009 augusztusában derült ki róla, hogy a városházán betöltött posztja mellett a BKV-nál is van állása, bár oda nem járt be.

2010 januárjában állította elő a rendőrség H. Évát, akit a rendőrség bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsított. A gyanú szerint a volt szóvivő 2008. február 1. és 2009. szeptember 18. között úgy vett fel a BKV-tól összesen 24 millió forint munkabért, prémiumot és jutalmat, hogy azért ténylegesen nem végzett munkát. Februárban a MSZP fővárosi vezetése rendkívüli ülést hívott össze amiatt, hogy egy kereskedelemi csatorna információi szerint Antal Attila és Balogh Zsolt, a BKV két korábbi vezérigazgatója is terhelő vallomást tett Hagyó Miklósra.

Forrás: MTI/Soós Lajos

Sem dobozt, sem táskát, sem pénzt

A politikus ezután sorban mondott le különböző tisztségeiről: bejelentette, hogy a fővárosi szervezet kérésének megfelelően visszalép a XII. kerületi egyéni képviselőjelöltségtől, lemond a budapesti listán elfoglalt harmadik helyéről és közgyűlési mandátumáról is, márciusban pedig MSZP-n belüli párttagságát is felfüggesztette. Nyakó István, az MSZP akkori szóvivője azt mondta: a politikus a Balogh-interjú miatt függesztette fel párttagságát, de úgy fogalmazott: "Mi hiszünk Hagyó Miklós igazában". A BKV-ügyben meggyanúsított Balogh Zsolt a Magyar Nemzetnek adott interjújában ugyanis arról beszélt, hogy Hagyó Miklóstól kapott utasításokat előnytelen szerződések kötésére, minden apró személyügyi és szervezeti kérdésről egyeztetnie kellett vele tanácsadóján keresztül, és egyszer egy Nokia-dobozban kellett több tízmillió forintot átadnia neki.

A politikus nem jelent meg a BKV-ügyeket vizsgáló fővárosi bizottság meghallgatásán, de levélben válaszolt a testületnek. A volt főpolgármester-helyettes a neki feltett 23 kérdésre többek között azt állította: a BKV-ügyben politikusként van felelőssége, de mindenben törvényesen járt el, ezért jogi felelőssége nem is lehet. "Sem Balogh Zsolttól, sem mástól soha, semmilyen formában, sem hivatalban, sem máshol, sem dobozban, sem táskában nem vettem át és nem fogadtam el bűnös pénzt" - írta.

Az ügyben év végéig összesen 29 tárgyalási napot tartanak majd, a bíróság egyelőre nem jelezte, mikorra várható ítélet.

A BKV-ügyről szóló összes [origo]-s cikkünket itt olvashatja.