Értetlenkedik a külügy a bolíviai kijelentéseken a Tóásó-ügyben

Magyarország nem tudja értelmezni a bolíviai alelnök kijelentését, amely szerint a magyaroknak bocsánatot kellene kérniük Bolíviától - közölte a tárca sajtófőosztályának vezetője. A magyar külügyminiszter három levelet is küldött bolíviai kollégájának Tóásó Előd fogva tartásának ügyében, de válasz nem érkezett. A Külügyminisztérium szerint nem szerencsés, ha egy ország a diplomáciai csatornák helyett a sajtón keresztül üzenget - mondta Kaleta Gábor.

Magyarország nem tartja szerencsésnek, és nem is tudja értelmezni Álvaro García Linera bolíviai alelnöknek a szerdai helyi lapok által idézett kijelentését - közölte Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője. Az alelnök bolíviai lapjelentések szerint azt mondta, Magyarországnak bocsánatot kellene kérnie annak a dél-amerikai államban 2009-ben felszámolt "terrorista sejtnek" az agressziója és az Evo Morales bolíviai elnök meggyilkolására vonatkozó tervei miatt, amelynek magyar állampolgárok, köztük Tóásó Előd is a tagjai voltak.

A sajtófőnök emlékeztetett arra, hogy Martonyi János külügyminiszter és hivatali elődje, Balázs Péter három levelet is küldött bolíviai kollégájának Tóásó Előd fogva tartásának ügyében, de választ nem kaptak. A Külügyminisztérium szerint az sem szerencsés, ha egy ország a diplomáciai csatornák helyett a sajtón keresztül üzenget - mondta Kaleta Gábor.

Hozzátette: Budapest - egy korábbi nyilatkozathoz hasonlóan - felszólítja a bolíviai hatóságokat, hogy tartsák be saját törvényeiket. A sajtófőnök ezzel arra utalt, hogy az érvényes bolíviai törvények értelmében ha három éven belül nem sikerül ítéletet hozni, a fogvatartottat szabadlábra kell helyezni. Emlékeztetett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa önkényes fogva tartást vizsgáló munkacsoportjának tavaly decemberben nyilvánosságra hozott véleményére, amely szerint Bolívia több ponton is sérti az egyetemes emberi jogokat azzal, hogy 2009 áprilisa óta fogva tartja Tóásó Elődöt.

Kaleta Gábor hozzátette, hogy tavaly ősszel, amikor az ENSZ-közgyűlés ülésszaka alkalmából Schmitt Pál államfő tárgyalt bolíviai kollégájával, Evo Moralesszel, Tóásó ügyét is szóba hozta. Magyarország ezenkívül több külügyi jegyzékben is szorgalmazta az ügy tárgyalásos megoldását, és továbbra is ezt az utat tartja követendőnek - hangsúlyozta a sajtófőnök.

A bolíviai alelnök arra reagálva sürgette Magyarország bocsánatkérését, hogy Adrian Oliva ellenzéki képviselő egy sajtótájékoztatón ismertette azt a dokumentumot, amelyet információi szerint a Magyar Országgyűlés emberi jogi és külügyi bizottságai május végén fogadtak el, és amely a Tóásó-üggyel kapcsolatban tapasztalható visszaélések és jogsértések miatt az Európai Unió által Bolíviának nyújtandó gazdasági támogatás felfüggesztését szorgalmazta. A Los Tiempos című bolíviai napilap szerdán honlapján azt írta, hogy a két országgyűlési bizottság nyilatkozatban kérte az EU-t: fagyassza be a La Paznak - éppen az emberi jogok megsértése elleni küzdelemhez - nyújtott támogatását.

A Magyar Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága, valamint külügyi bizottsága május 23-i, a törvényhozás honlapján olvasható közös nyilatkozatában nem a Bolíviának nyújtandó gazdasági támogatás felfüggesztését szorgalmazta, hanem felkérte az Európai Bizottságot, hogy az EU-támogatások folyósításáról "az alapvető emberi jogi normák érvényesülésére, így különösen a Tóásó Előd ellen folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel hozzon döntést". A két bizottság tiltakozott Tóásó Előd fogva tartása és a vele szemben folytatott büntetőeljárás ellen.