Már az Európai Bíróságon van az a két kereset, amelyet az Európai Bizottság nyújtott be Magyarország ellen. A brüsszeli testület az adatvédelmi hatóság függetlenségéért aggódik, illetve a bírák korai nyugdíjazását kifogásolja, de a magyar kormány ezekben az ügyekben nem engedett.

Megérkezett az Európai Bíróságra az a két kereset, amelyet az Európai Bizottság nyújtott be Magyarország ellen a bírák kötelező nyugdíjazása, illetve az adatvédelmi hatóság függetlenségének megsértése ügyében. A luxemburgi székhelyű bíróság hétfői rövid közleménye szerint a két, "Bizottság kontra Magyarország" néven futó ügyet iktatták, de azok dokumentumai egyelőre még nem elérhetők a testület honlapján.

Az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság január közepén több ügyben is úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mivel álláspontjuk szerint több magyar jogszabály is sértette a közösségi előírásokat. A jegybanktörvény ügyében megegyezés született - hiszen ez feltétele volt az IMF-fel és az EU-val folytatandó hiteltárgyalások megkezdésének -, de a két másik ügyben nem sikerült megállapodni, ezért kerültek az Európai Bíróság elé.

Az Európai Bizottság (EB) korábban közölte: azt kéri a bíróságtól, hogy gyorsított eljárásban vizsgálja a vitatott magyar jogszabályokat. A magyar hatóságoktól pedig azt, hogy a bírók új törvény szerinti nyugdíjazását a gyorsított ítélethozatalig függessze fel (a korhatár változása miatt idén 236 bírónak kell nyugdíjba vonulnia, ami biztosan fennakadásokat fog okozni az ítélkezésben).

Az új alaptörvény január 1-i hatálybalépésével megszűnt Jóri András korábbi adatvédelmi biztos hivatala, a helyét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vette át, amelynek elnökét - Péterfalvi Attilát - a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezte ki. A bizottság azt kifogásolja, hogy Jóri mandátuma csak 2014-ben járt volna le, idő előtti menesztése pedig ellentétes a függetlenség követelményével, hiszen az magában foglalja a hivatalból történő elmozdítással szembeni védelmet is.

A bírói nyugdíjkorhatárt illetően az Európai Bizottság szerdai közleménye felhívta a figyelmet arra, hogy miután hetvenről 62 évre szállították le a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatárát, az intézkedés csak idén 236 bíró szolgálati viszonyának megszüntetését eredményezné. "Ezáltal mindössze egy év alatt az összes bíró csaknem tíz százalékának megszűnne a szolgálati viszonya" - emelték ki.

A korábban 70 éves bírói (és ügyészi) nyugdíjkorhatárt szintén az új alaptörvény szállította le az általános nyugdíjkorhatárra, ami jelenleg 62 év. Az EB az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmát előíró uniós irányelvre hivatkozik. A testület szerint nem találtak semmilyen objektív magyarázatot arra, hogy miért csak erre a két szakmára vonatkozik a kötelező nyugdíjba vonulás, amikor a kormánynak egyébként célja a nyugdíjkorhatár emelése.