Megunta a kormány az egyházi szeretetbizniszt

2012.06.26. 11:45

Nem a Hit Gyülekezete által átvett iskolák, inkább a kisegyházak kezében lévő szociális intézmények miatt merült fel a kormányban, hogy támogatottságukhoz kösse az egyházak társadalmi szerepvállalását. Egy kormányzati forrás szerint nem a vallásszabadság korlátozása, ha útját állják a nyerészkedőknek, ráadásul az egyházi intézmények támogatása sokba kerül az államnak is.

"Kormányzati javaslat is készül arról, hogy egy egyház ne vállaljon jelentősen több intézményt annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban, társadalmi feszültségeket szülhet ugyanis, ha a kettő elszakad egymástól" - így válaszolt a miniszterelnök a kormánypárti frakciók hétfői üléséről távozóban arra az újságírói felvetésre, hogy mit szól ahhoz, hogy a Hit Gyülekezete egyre több oktatási intézményt vesz át az önkormányzatoktól az országban.

Az [origo] kormányzati információi szerint a kisegyházak szerepvállalásának korlátozása ugyanakkor nem elsősorban a Hit Gyülekezete és nem is az iskolák, hanem az egyházi kezelésben lévő szociális intézmények miatt vetődött fel. A problémára Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hívta fel a figyelmet, miután néhány kisebb egyház átvett több korábban önkormányzati fenntartású szociális otthont. Egy, a helyzetre rálátó kormánypárti politikus az [origo]-nak példaként azt hozta fel, hogy a baptista egyháznak és egy buddhista közösségnek "lassan több ellátottja van, mint ahány híve a népszámlálási adatok szerint".

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Orbán Viktor és Balog Zoltán korábbi felzárkózásügyi államtitkár

Ez a forrás szerint elméleti is gyakorlati kérdéseket is felvet. Az elvi gond abból adódik, hogy egy egyházi iskola vagy szociális otthon működése alapvetően azt mutatná, hogy az országban megvalósul a vallásszabadság, hiszen az adott közösség intézményeket tart fent a híveinek. Ha azonban a folyamat tömeges méreteket ölt, és az adott intézményben mutatóban vagy egyáltalán nem találni olyasvalakit, aki az adott vallás hívének mondaná magát, akkor a forrás szerint nyilvánvaló, hogy a működtető nem a híveit vagy a vallásszabadságot tartja szem előtt, hanem egyéb - főként gazdasági - szempontokat.

Első ránézésre ugyanis megéri egy egyháznak például szociális intézményeket fenntartani, mert az államtól járó normatíva esetükben 70 százalékkal magasabb, mint az önkormányzati fenntartásúaknál (ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az új egyházi törvénnyel többek között éppen az volt a kormány egyik fő célja, hogy kirostálja azokat az egyházakat, amelyek csak az általánosnál vonzóbb normatíva miatt tartottak fenn szociális intézményeket).

Más kérdés - tette hozzá a forrás -, hogy a legtöbb esetben kecsegtetőnek tűnő állami támogatás nem fedezi a valós működtetési költségeket, vagyis a fenntartónak saját forrásaiból is hozzá kell tennie. Erre azonban szerinte maximum az állami támogatásban részesülő nagy történelmi egyházaknak van kellő anyagi bázisuk, a kisebbek kellő költségvetési és támogatói háttér nélkül hosszú távon beleroppanhatnak egy-egy - pláne több - intézmény fenntartásába. Ebben az esetben pedig nemcsak az érintett egyház, de az általuk átvett intézmények ellátottjai is nehéz helyzetbe kerülnek - érvelt a forrás a kis egyházak intézményfenntartó szerepe ellen. Ráadásul a plusz 70 százaléknyi normatíva miatt a nagyarányú egyházi szerepvállalás a költségvetés terheit is növeli, ezért is vetődött fel újra most, a jövő évi költségvetés tervezésekor, hogy meg kellene fékezni a folyamatot.

A korlátozás módjáról egyelőre nem született döntés - mondta az [origo]-nak az ötletgazda, Semjén Zsolt, aki bevallása szerint több hónapja vetette fel először, hogy megoldást kellene találni a problémára. A KDNP elnöke Balog Zoltán korábbi felzárkózásügyi államtitkárral, mostani erőforrás miniszterrel, valamint Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral és a történelmi egyházak vezetőivel is tárgyalt a kérdésről, a kormányátalakítás miatt azonban állítása szerint egyelőre "befagytak" az egyeztetések.

Forrás: MTI/Mohai Balázs

Semjén Zsolt azt mondta, olyan megoldást látna helyesnek, amely a népszámláláson magukat az adott egyház híveinek mondók arányában határozná meg az egy-egy felekezet által fenntartható iskolai vagy szociális férőhelyek számát. Az ettől nagyságrendekkel eltérő fenntartói igényeket nem fogadná el, vagy lehetővé tenné, de nem támogatná kiegészítő normatívával az állam - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozva, hogy a korlátozás végleges formáját még nem találták meg, de "valami féket mindenképpen be kell építeni a rendszerbe".

Ki mondja meg, mekkora a támogatottság?

A magyar lakosság vallási, felekezeti hovatartozására, egy-egy egyház társadalmi támogatottságára a népszámlálások adataiból, valamint az egyházi 1 százalékos felajánlásokból lehet következtetni. Semjén Zsolt az [origo]-nak azt mondta, a népszámlálás adataihoz igazítaná az egyházak lehetőségeit, a jelenleg elérhető adatok azonban nagyon bizonytalanok.

Mivel a legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatait még nem publikálták, a 2005-ben elvégzett mikrocenzus alkalmával pedig nem kérdeztek rá a vallási, felekezeti hovatartozásra, csak a 2001-es népszámlás adatai adnak átfogó képet az ország felekezeti eloszlásáról.

Eszerint római katolikusnak vallotta magát a magyar lakosság 51,9 százaléka, reformátusnak 15,9 százaléka, evangélikusnak a 3 százaléka, görög katolikusnak a 2,6 százaléka, baptistának a 0,18 százaléka, ortodoxnak a 0,16 százaléka, izraelitának a 0,13 százaléka, míg felekezeten kívülinek 14,5 százaléka. A többiek nem válaszoltak vagy egyéb kisebb egyházak tagjai (11 százalék). a 2001-es népszámláláskor a Hit Gyülekezete arra kérte híveit, ne vallják be felekezeti hovatartozásukat, ezért például az nem derül ki a népszámlásból, hogy nekik mekkora a támogatottságuk, ráadásul a 2001-es adatok elavulhattak az elmúlt tíz évben. A népszámlálási adatok önbevalláson alapulnak, ami szintén torzíthatja az adatok pontosságát.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly közzétett egyházi 1 százalékáról szóló kimutatása szerint, a katolikus egyház a felajánlások 47 százalékát, a reformátusok a 16,2 százalékát, az evangélikusok a 4,24 százalékát, a baptisták az 1,36 százalékát, a Hit Gyülekezete pedig 1,96 százalékát kapta. Ezek az adatok sem feltétlenül tükrözik egy-egy ház valódi támogatottságát, Háló Gyula, a Baptista Egyház képviselője például az [origo]-nak azt mondta, hogy a Baptista Szeretetszolgálat karitatív tevékenysége miatt vélhetően több egyszázalékos felajánlást kapnak, mint ahány hívője van az egyháznak.


Egy, a jövő évi költségvetés tervezésére rálátó kormányzati forrás az [origo]-nak azt mondta, hogy Naszvadi György, a nemzetgazdasági költségvetési államtitkára pár hete a felekezetek társadalmi támogatottságától függetlenül azt javasolta a kormányülésen, hogy a szociális intézmények 70 százalékos egyházi fenntartói normatíváját az önkormányzatokéval megegyező szintre. Az államtitkár javaslatáról döntés egyelőre nem született.

Nem akarják túlvállalni magukat

"Nem akarjuk túlvállalni magunkat, mert csak a társadalmi támogatottságunk mértékéig akarjuk átvállalni az oktatási intézmények működtetését" - reagált az [origo] megkeresésére Orbán Viktor hétfői kijelentésre Háló Gyula, a Magyarországi Baptista Egyház kommunikációs osztályának vezetője. A baptisták - akárcsak a Hit Gyülekezete - hétfőn az [origo]-tól értesült a kormányzati tervről, a kormány eddig nem egyeztetett velük a javaslatról.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A Baptista Egyház szerint három szociális jellegű intézmény van a közvetlen fenntartásukban: egy Kiskőrösön, míg kettő Hajdúböszörményben. Az egyházhoz kapcsolódik még a Baptista Szeretetszolgálat, valamint a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió (Bétesz) is, amelyek összesen több tucat intézményt kezelnek. Az egyházi egy százalékok alapján három legnagyobbnak mondható buddhista közösséget cikkünk megjelenéséig nem sikerült elérnünk.

Az elmúlt hónapokban sorra jelentek meg hírek arról, hogy különféle egyházak - köztük a baptisták és a Hit Gyülekezete is - több iskola üzemeltetését veszik át az önkormányzatoktól a következő iskolaévtől. Az egyházak azonban - ahogy az korábbi cikkünkből kiderül - nem maguk jelentkeztek a feladatért, hanem az iskolák államosításától tartó önkormányzatok keresték meg őket. Az egyházak és az önkormányzatok közötti tárgyalások a legtöbb helyen még mindig tartanak, ezért egyelőre nem lehet megmondani, hány iskola kerül át szeptembertől egyházi működtetésbe. Több településen - például Hajdúsámsonban és Ajkán, ahol a Hit Gyülekezetével tárgyal az önkormányzat - hangos lakossági ellenállás és politikai vita kísérte az átadás-átvételt.

Háló Gyula megjegyezte azt is, hogy a települések elsősorban azért keresték meg a baptistákat, mivel több településen már hosszabb ideje végeznek karitatív szolgálatot, így ismerik őket. Az oktatási intézmények átvételének engedélyeztetését azonban csak azokon a településeken kezdeményezték, ahol az önkormányzatokkal történt megegyezés mellett a helyi társadalom legalább kétharmada támogatta a változást.

Forrás: MTI/Nagy Lajos
Tiltakozás az ajkai Bródy gimnázium előtt

A korábbi években is előfordult, hogy a nagyobb egyházak átvettek iskolákat az önkormányzatoktól. Az előző tanévben a katolikus egyház például 41 iskolát, a reformátusok 12-t, az evangélikus egyház pedig tavaly három óvodát, két általános iskolát és egy gimnáziumot vett át, ami tízszázalékos bővülést jelent. Réthelyi Miklós korábbi miniszter márciusban egy országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában az egyházi átvételről azt mondta: az önkormányzatok nemcsak az anyagi helyzetük miatt adják át iskoláikat, hanem ezt "az egyházi iskolák iránti lakossági igény és intézmény átadás-átvételek törvényi korlátozásainak enyhítése indokolja".

Cikkünk megjelenése előtt megkerestük Orbán Viktor sajtóosztályát, hogy megtudjuk, erre a Semjén Zsolt által említett javaslatra gondolt-e a miniszterelnök hétfői nyilatkozatában, illetve hogy a készülő javaslat a szociális intézmények mellett az iskolák átvételét is érinti-e. Kérdéseinkre cikkünk megjelenése után Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke azt válaszolta, hogy konkrét döntések még nem születtek a témába. A miniszterelnök - írta - hétfőn világosan kifejtette, hogy egyelőre csak javaslat van, a részleteket egy szabály fogja rögzíteni, ami még kidolgozás alatt áll. Újra hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor az egyházak által működtetett intézmények ügyét nem tekinti sem ideológiai sem vallási kérdésnek.