Csalónak nevezték őket, perlik az államot a rokkantnyugdíjasok

2012.06.28. 12:11

Vagyoni és nem vagyoni kártérítést kártérítést kérnek rokkantnyugdíjasok, mert szerintük a magyar állam a januárban életbe lépett törvénnyel megfosztotta őket a tulajdonuktól.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult tizenhét magánszemély, mert szerintük a magyar állam megsértette a tulajdonhoz való jogukat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvénnyel, és a jó hírnevükat azzal, hogy csalónak nevezte őket. Szerintük a januárban életbe lépett törvény megfosztotta őket az alkotmányos garanciákkal védett rokkantsági nyugdíjuktól, és helyébe egy bármikor csökkenthető, elvonható rokkantsági ellátást léptetett, amivel beavatkozott a tulajdonhoz való alapvető jogukba.

A panaszosok vagyoni és nem vagyoni kártérítés megállapítását kérik a bíróságtól  - közölte a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ).

A MEOSZ reméli, hogy a strasbourgi bíróság ki fogja mondani, hogy a törvény nincs összhangban az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel, és Magyarország megsértette a nemzetközi jogi kötelezettségeit.

A beadványozók jogi képviselője, Dr. Karsai Dániel bízik abban, hogy a bíróság - mérlegelve a probléma társadalmi súlyát - az ügyet sürgősségi eljárás keretében fogja megtárgyalni, ami azt jelenti, hogy akár egy éven belül döntés születhet - olvasható a közleményben.

A parlament decemberben szavazta meg azt a törvénymódosítást, amely szerint a megváltozott munkaképességű emberek kétféle ellátást kaphatnak ezután: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek - legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt. Az átalakult rokkantnyugdíjról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

KAPCSOLÓDÓ CIKK