Olyan a tüdőm, mint egy méhkas

2012.06.29. 6:58

A sugárzó uránt szétszórták az utcán is, a bányászok közül sokan meghaltak, vagy egy életre megnyomorodtak, a Pécs melletti Kővágószőlősön mégis mindig nosztalgiával emlékeznek a 15 éve bezárt uránbányára. A bányászok jól kerestek, lakást is kaptak, így mindenki azt várja, hogy valóra válik a kormány terve, hamarosan újranyitják a bányát, és újra felvirágzik a környék.

Csendes falu fekszik Pécstől alig pár kilométerre, a Mecsek nyugati oldalán. Dimbes-dombos út vezet a központba, ahol táblák jelzik az odaérkező turistáknak, merre érdemes szállást keresniük a településen. A takaros házaktól egyedül a falu szélén lévő, többemeletes lakótömb és a falu körül elhelyezkedő hatalmas, félig romos ipartelepek ütnek el. Ez Kővágószőlős, amely negyven éven keresztül volt a magyar uránbányászat központja, ide és a mellette lévő kistelepülésekre érkeztek, és itt ereszkedtek a föld alá a többségében Pécs Uránváros nevű részén élő bányászok.

A szerdai Magyar Közlönyben megjelent miniszterelnöki határozat szerint a kormány elkezdi megvizsgálni az immár tizenöt éve megszűnt mecseki uránbányászat újraindítását. A térségben 2006 óta egy ausztrál tulajdonú cég, a Wildhorse Kft. készít felméréseket az uránvagyonról, például próbafúrásokkal. A cég együttműködési megállapodást kötött a korábbi magyar uránbányászati és rekultivációs munkákért felelős állami tulajdonú Mecsek-Öko és a Mecsekérc Zrt.-vel, céljuk az uránbányászat újraindítása a térségben, az érc világpiaci ára ugyanis az utóbbi években jelentősen nőtt.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdai közleménye szerint "minden lehetséges szempontot áttekintve elemzik az ásványvagyon-készlet hasznosíthatóságát, kiemelt hangsúlyt fektetve a környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági kockázatokra is". Hozzátették azt is, meghatározó szempontként veszik figyelembe a térség és különösen Pécs lakosainak véleményét.

Teherautók szórták az uránt az utcán

A Mecsekben az 1950-es évek végétől 1997-ig folyt uránbányászat, a kitermeléssel gazdaságossági megfontolásokból hagytak fel. A bánya egykor közel 8 ezer embernek adott munkát. Benkovics István, a Wildhorse Kft. ügyvezető igazgatója a Bama.hu baranyai hírportálnak azt mondta, optimális esetben három-öt év múlva egy közel ötszáz főnek munkát adó uránbánya jönne létre, a kitermelés pedig környezetkímélő technológiákkal két évtizedig folyna. A bánya felszíni létesítményei újra Kővágószőlősre kerülnének.

"Amióta nincs bánya, probléma van" - mondták az [origo] kérdésére szerdán délben a Kővágószőlős közepén lévő, Hörpintő nevű kocsmában. Többen arra panaszkodtak, hogy nincs munka a környéken, és jóleső nosztalgiával emlékeztek vissza azokra az időkre, amikor a bányában dolgoztak. "Háromszor annyit kerestem mint az, aki a téeszben dolgozott" - mondta egyikük. A fizetés mellett pedig lakást is kaptak a munkához, sőt szerinte "a bányászoknak még a víz is ingyen volt".

Fotó: Mudra László [origo]
A régi időket idézték fel a Hörpintő vendégei. A képre kattintva galéria nyílik!

Az egykori bányászok mind azt mondták, támogatják a bánya újranyitását, főleg azért, mert az új munkahelyeket teremtene. Egy szintén a kocsmában üldögélő férfi azonban megjegyezte: "félünk a meddőtől". Azt a többiek is elismerték, hogy a bányászat melléktermékének számító, hasznosíthatatlan törmeléket "az 50-es években bika nagy teherautókkal hordták ki a bányából úgy, hogy potyogott le róla a sugárzó anyag az utcán".

"Ha odafigyelnek, akkor nem lesz baj" - mondta Béla, hozzátéve, hogy most olyan újfajta technológiát ígérnek, amely nem hozná fel a meddőt a felszínre, azaz minden a föld alatt történne. Erre a megjegyzést tevő férfi is visszakozott, mondván, hogy valóban szükség van munkahelyre. "Csak érdemes előtte letisztázni, hogy mi lesz, figyelni kell a természetvédelmi területre és a faluturizmusra" - mondta.

Megalapozta a jövőt a bányászélet

"32 év, 329 nap" - mondta kapásból a bányászok számára épített lakótömbben élő Orsós József arra a kérdésre, hogy mennyi időt dolgozott a bányában. Orsós szerint jól éltek abban az időben, amikor pedig bezárták a bányát, mindenki elment a szélrózsa minden irányába. "A bányász szaktudását a bányán kívül nem lehet használni" - mondta. Szerinte a legtöbben fogták a végkielégítésüket, és befektették, például zöldségest nyitottak. Ő még a bánya bezárása előtt abbahagyta a munkát, azóta járadékot kap. A végkielégítéséből pedig egy Zsigulit tudott venni.

Egy házzal odébb, szintén az egykoron a bányászok számára épített lakótömbben egy középkorú nő azt mondta, örülne, ha újranyitnák a bányát, mert akkor lenne munkalehetőség a fiataloknak. Azt is hozzátette azonban, hogy sok egykori bányász belehalt a munkájába, a férje például tüdőbetegségben halt meg, amit a bányában lévő portól kapott. Szerinte az omlásokkal, a szilikózissal és a sugárzással is volt probléma. "A szomszédom rákban halt meg" - mondta. Szerinte a bánya "félelmetes" hely.

Fotó: Mudra László [origo]
Orsós Imre a bányában tudta megalapozni a jövőjét. A képre kattintva galéria nyílik!

"Sokan azért hagyták ott a fogukat, mert nem a törődtek a biztonsági előírásokkal" - mondta Orsós. Neki is voltak például olyan ismerősei, akikre ráomlott a törmelék azért, mert túl gyorsan akartak dolgozni. A sugárzásra azt mondta, hogy mindenkire másképp hat, majd kimutatott az ablakon a ház mellett lévő domboldalra. "Ha ezt felnyitnák..." - mondta. Szerinte oda hordták a bányából a meddő törmeléket, ami közé azonban néha érc is keveredett. "Sugárzik, csak több méter föld van rajta, rekultiválták, most már szarvasok mászkálnak rajta" - mondta.

"Veszélyes volt, nem véletlenül fizettek ennyit" - mondta Imre, aki szintén az uránbányában dolgozott egykor. Szerinte ő ott tudta megalapozni a jövőjét, stabil munkája volt, és lakást is kapott. "Napi 8 órás volt a munkaidő, de abból az igazi munka csak 5-6 óra volt" - mesélte a bányászéletről. Lefelé az aknába a kas másodpercenként 16 métert zuhant velük szabadesésben, "naponta pár csillét fel kellett pakolni", a műszak végeztével azonban gyakran maradt idő másodállásban dolgozni valahol, "volt, aki kondizni járt a meló után".

A kosz, a mocsok mind itt volt

"A lent lévő ásványi anyag hosszú időre biztosítaná a munkát, és érdemes kitermelni" - mondta az [origo]-nak Kővágószőlős polgármestere, Sándor Tibor. Azt mondta, az ausztrál cég folyamatos kapcsolatban van vele, így tudja azt is, hogy újfajta technológiával szeretnék kitermelni az uránt. "A kitermelt meddőt vissza akarják tölteni a járatokba, tehát nem akarják a felszínre hozni" - mondta. Szerinte ez azért is fontos, mert a bánya indulásakor sok mindent figyelmen kívül hagytak, például éveken keresztül a lakott területen keresztül szállították az ércet.

"Az elmúlt negyven évben, amikor működött az uránbánya, a kosz, a mocsok mind itt volt, Pécs pedig profitált" - mondta a polgármester. Kifogásolta, hogy a bánya korábbi működése alatt a település nem kapott elég fejlesztési támogatást, ellentétben a pécsi Uránvárossal. Az sem tetszik neki, hogy az újranyitás kapcsán is elfeledkeznek Kővágószőlősről, szerinte se a kormány, se a pécsi önkormányzat kommunikációjában nem jelenik meg a település, nem hívják meg őket például az uránbánya megnyitásáról tartandó egyeztetésekre, pedig a bányát csak a kővágószőlősi üzemi területről lehet megközelíteni.

Fotó: Mudra László [origo]
Az idős bányászok szerint százak jártak hajnalban busszal a bányába. A képre kattintva galéria nyílik!

"Ha újranyitják az uránbányát, akkor annak a településen is meg kell látszódnia" - mondta Sándor, aki fejlesztéseket, utakat, iskolákat várna el a kellemetlenségekért cserébe. Szerinte ugyanis a falunak el kell viselnie olyan negatív tényezőket, mint a zaj, a por vagy a megnövekedő forgalom. Ugyanakkor szerinte is fontos a bányanyitás, már csak azért is, mert a bányászokat kiszolgáló egységek (étel, szállítás) új munkahelyeket jelentenek a településeknek.

Határozatlanok a pécsiek

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében külön kihangsúlyozta, hogy meghatározó szempontként veszik figyelembe a pécsi lakosok véleményét. Az [origo] által megkérdezett, a bányászok számára épített pécsi Uránváros lakóit megosztja a bányanyitás. Van, aki a sugárzástól fél, mások azt mondják, szükség van új munkahelyekre. "Így is, úgy is sugárzik, ha termelne, akkor legalább lenne munka" - mondta egy zöldséges. "Nem szimpatizálok vele, veszélyes az egészségre" - mondta egy másik uránvárosi.

"Reggel ötkor 500-an álltak a buszmegállóban" - emlékezett vissza több egykori bányász, milyen volt a bányászidőkben Uránváros központi tere. Az idős emberekből álló társaságból volt, aki azt kérdezte, miért kell most az urán, amikor sorra zárják be az atomerőműveket. Egy másik pedig határozottan azt mondta, kell a bánya, mert kell a munka. Az egyik legidősebbnek tűnő bányász azonban csak húzta a száját. "Ha kinyitná a mellemet, látná, hogy olyan a tüdőm, mint egy méhkas" - mondta.

KAPCSOLÓDÓ CIKK