Rendelettel nem lehet röghöz kötni diákokat

2012.07.03. 17:26

Az alkotmánybírák döntése alapján nem léphet életbe a hallgatói szerződésekre vonatkozó kormányrendelet, módosítani kell a törvényt is. Az AB formai okokból semmisítette meg a rendeletet, de az indoklásban felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény nem tiltja ugyan a tandíj bevezetését, de figyelemmel kell lenni arra, hogy ne lehetetlenítsék a jó képességű diákokat, és ne korlátozzák a szabad mozgás jogát.

Alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát - mondta ki az Alkotmánybíróság (AB). A testület keddi határozatában megsemmisítette a törvénynek azokat a fordulatait, amelyek a kormány felhatalmazásáról szólnak, illetve a hallgatói szerződésekről szóló januári kormányrendeletet is.

Az AB Szabó Máté, az alapvető jogok biztosának indítványa alapján vizsgálta, hogy a hallgatói megfelel-e az alaptörvénynek. Szabó indítványa szerint a rendeleti szabályozás olyan alapvető jogokat korlátoz, mint például a munka és a foglalkozás szabad megválasztását, illetve a felsőoktatásban való részvétel jogát. Az AB egyetértett azzal, hogy ezek alaptörvényben nevesített jogok, így csak törvényben lehetne szabályozni.

Az AB keddi közleménye szerint a testület megállapította, hogy a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van a hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti. A testület kimondta azt is, hogy az államilag támogatott hallgatók hazai munkára való kötelezése közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, amibe bele tartozik a munkavállalók szabad mozgáshoz való joga is.

A határozat indoklása szerint sem a régi alkotmányból, sem az új alaptörvényből nem következik, hogy az államnak mindenki számára ingyenes felsőoktatást kellene biztosítania. Az AB már 1995-ben kimondta: az állam előírhatja, hogy az egyetemisták, főiskolások hozzájáruljanak az oktatás költségeihez, és akár tandíjat is bevezethet. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy ne lehetetlenítsék el a megfelelő képességű diákok részvételét a felsőoktatásban.

Az alaptörvény szerint Magyarország biztosítja a jogot a művelődéshez. Ennek eszköze, hogy a felsőoktatás "képességei alapján mindenki számára hozzáférhető", illetve az, hogy "az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti" anyagi támogatást kapnak. Az AB indoklása az utóbbi fordulat különösen fontos a konkrét ügy megítélésében, hiszen ez alapján kellett volna magában a felsőoktatási törvényben szabályozni a hallgatói szerződések ügyét.

A régi alkotmány és az új alaptörvény egyformán fogalmaz a munka és foglalkozás szabad megválasztásáról. Ezt a jogot ráadásul az EU szerződései is biztosítják. Az AB szerint a kormány által választott megoldás - hogy a legalább részben államilag finanszírozott hallgatókat a képzési idő kétszeresének megfelelő időtartamra hazai jogviszony létesítésére kötelezi - a foglalkozás megválasztásának szabadságát érinti.

A kormány rövid közleményben reagált az AB határozatára. Azt írták: tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság döntését, és hamarosan annak megfelelően módosul majd a felsőoktatásról szóló törvény. A módosítás során követik az eredeti célokat, vagyis hogy biztosítsák "az adófizetők pénzéből folytatott tanulmányok megtérülését a társadalom számára".

KAPCSOLÓDÓ CIKK