Törvénybe iktatják a röghöz kötést

2012.07.04. 17:24

Egy nappal az után, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a röghöz kötésről szóló kormányrendeletet, a parlament oktatási bizottsága szerda délután már be is nyújtotta törvényként az erről szóló szabályozást. Az indítvány, amelyet a képviselők néhány napon belül, még a mostani rendkívüli ülésszakban elfogadhatnak, tartalmilag azonos a megsemmisített kormányrendelettel. Vagyis az államilag finanszírozott hallgatóknak majd a végzés után húsz éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon kell dolgozniuk.

Az oktatási bizottság szerda délután benyújtotta a parlamentnek a hallgatói szerződésekről szóló törvényjavaslatát. A bizottság egy nappal az után terjesztette a parlament elé a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó indítványát, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés tartalmát szabályozó kormányrendeletet. A testület szerint ugyanis a felsőoktatási törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy ezt rendeletben határozza meg.

Az úgynevezett röghöz kötésről szóló korábbi rendelet és a most benyújtott javaslat szerint is annak a hallgatónak, aki az állam pénzén tanul, a végzés után húsz éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon kell munkát vállalnia. Tehát például ha valaki három évig vett részt állami vagy részösztöndíjjal támogatott képzésen, akkor összesen hat évet kell Magyarországon dolgoznia. Ha ezt nem teljesíti, ki kell fizetnie a képzés költségeit. Az Alkotmánybíróság szerint a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogát is. Mindezt az AB szerint törvényben kell meghatározni.

Az oktatási bizottság indítványának indoklása szerint a felsőoktatási törvény javasolt kiegészítése tartalmilag megfelel az AB által megsemmisített kormányrendeletnek, így a 2012/2013-as tanévre jelentkezők a hallgatói szerződés feltételeit már januárban, a jelentkezési határidő előtt megismerhették. "A szabályozás megismerésére a megfelelő idő rendelkezésre állt, a tartalmilag a kormányrendelettel azonos törvényi szabályozás erre tekintettel nem tekinthető visszamenőleges hatályúnak" - írja az indoklásban Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke.

Információnk szerint jogtechnikai okok miatt nem a kormány, hanem a bizottság nyújtotta be a javaslatot a parlamentnek. Az Országgyűlés ugyanis már tárgyalja a felsőoktatási törvény módosítását, és a jelenlegi szakaszban a kormány már nem nyújthat be módosító javaslatot. Így a bizottság terjesztette elő a módosítást, amelyet még ebben az ülésszakban elfogadhatnak a képviselők.

KAPCSOLÓDÓ CIKK