Nem valószínű, hogy kinőnek a szárnyaim

2012.07.08. 9:00

Terelgetnék a rokkantakat a munka világa felé, csak munka nincs. Erre panaszkodnak többen azok közül, akik közelről követik a kormány által elrendelt rokkantsági felülvizsgálatokat. Azzal mindenki egyetért, hogy az álrokkantakat kiszűrjék, de azzal már kevésbé, hogy közben amputált lábú férfit küldenek el munkát keresni.

"Magyarországon rendkívül negatívan hat a foglalkoztatásra a rokkanttá nyilvánítás rendszerét körülvevő számos csalás és visszaélés, régiónk többi országához képest hazánkban kétszeres a rokkantak aránya. Ekkora különbséget semmilyen valóságos körülmény nem indokol, nincs tehát ennyi magyar ember, aki ne tudna valamilyen betegség vagy fogyaték miatt munkát vállalni" - olvasható a Széll Kálmán-tervben. A kormány szándékai szerint idén és jövőre összesen 200 ezer, nyugdíjkorhatár alatti rokkantat vizsgálnak meg a szakértői bizottságok, a cél kimondottan is az, hogy a felülvizsgálatokon egészségesnek talált embereket visszavezessék a munka világába.

Múlt hét vasárnaptól több napon át Demonstráció a rokkantak, elesettek, fogyatékkal élők, idősek jogaiért elnevezéssel tartottak tüntetést Budapesten a Hősök terén, a rendezvényen múlt vasárnap több százan vettek részt. A szervezők arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a rokkantnyugdíjasokat, súlyos betegeket és fogyatékossággal élőket sújtják a kormány szerintük embertelen intézkedései. A kormány szerint azonban a megváltozott munkaképességű személyek új minősítése az ellátásra jogosultak számára az előzőnél lényegesen kedvezőbb.

"Olyan nincs, hogy egy nyíl mutat a munka világa felé, hogy tessék, arra kell menni" - kommentálta a kormány elképzeléseit az [origo]-nak Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke. Hegedűs szerint "az érintettek eddig sem azért nem dolgoztak, mert nem akartak, vagy lusták lettek volna, hanem, mert nem volt hol".

Nem az arányokkal van a gond

A parlament tavaly év végén fogadta el a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvénymódosítást, amely január elsejétől megszüntette többek között a rokkantsági nyugdíjat és a baleseti rokkantsági nyugdíjat. A kormány az érintetteket januárban levélben értesítette, hogy március végéig jelentkezzenek felülvizsgálatra.

A kötelező minősítési eljárásban azt vizsgálják, hogy az eddig rokkantsági ellátásában részesülőknek mekkora az egészségkárosodásuk, és mennyire javítható az állapotuk. Akiknek az állapota még hosszas rehabilitációval sem javítható, és még átképzés után sem tudnának az egészségi állapotuknak megfelelő munkát adni, azok továbbra is kapják a rokkantsági ellátást. Mindenki másnak rehabilitációt vagy átképzést javasolnak, aminek az a nem titkolt célja, hogy mindenki alkalmassá váljon a munkára. A rehabilitáció maximum három évig tarthat, ezalatt az érintettek az úgynevezett rehabilitációs ellátást kapják az eddigi járandóságuk helyett: ez a minimálbér minimum 30, maximum 50 százaléka lehet, azaz legalább 27 900 forint. Ez alatt az idő alatt kötelesek munkát keresni, és ha valahol foglalkoztatják őket, akkor elveszítik a rehabilitációs ellátást.

Strasbourghoz fordultak

Tizenhét magánszemély fordult a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének támogatásával a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert beadványuk szerint a rokkantnyugdíj eltörlésével a magyar állam megsértette az európai emberi jogi egyezményt, azon belül az érintettek tulajdonhoz való jogát, a rokkantnyugdíjasok csalónak nevezésével a jó hírnevüket, és hátrányos megkülönböztetésben részesíti őket a többi nyugdíjashoz képest. Hegedűs Lajos MEOSZ-elnök az [origo]-nak azt mondta, az egyik fő ok, amiért a bírósághoz fordultak az, hogy a munkaerőpiacon való elhelyezkedés automatikusan a rehabilitációs ellátás megszüntetésével jár.



Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága rehabilitációs albizottságának hétfői ülésén azt mondta: a felülvizsgálatok eddigi eredményei szerint húszezer korábbi rokkantat minősítettek munkaképesnek. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal az [origo] kérdésére azt írta, az idén eddig összesen 21 077 megváltozott munkaképességű személy vett részt a soros felülvizsgálaton. A hivatal szerint a felülvizsgáltak közel hatvan százalékánál azt állapította meg a bizottság, hogy nem javítható az állapotuk, így ők a korábbi feltételeknek megfelelően kapják az ellátást, közel harmaduknál pedig elindították a rehabilitációs eljárást. A bizottság eddig a felülvizsgáltak 12,4 százalékáról döntött úgy, hogy nem betegek annyira, hogy megváltozott munkaképességűnek minősüljenek.

A visszaminősítéssel szembesülő emberek első reakciója, hogy fellebbeznek, ezeknek a munkaügyi pereknek a kimeneteléről azonban egyelőre nincsenek tapasztalatok - mondta az [origo]-nak a MEOSZ elnöke. A felülvizsgálatra jelentkezők 12-15 százalékánál szüntetik meg a korábbi ellátást, arra hivatkozva, hogy a egészségkárosodás mértéke nem éri el a korábbi szintet - közölte Hegedűs, aki szerint nem az arányokkal van a gond, mert az a korábbi években is hasonlóan alakult.

Fotó: Mudra László [origo]

Nincs lába? Keressen munkát!

"Ha elvállalnak egy négyórás munkát, akkor ezzel párhuzamosan meg kell szüntetni a rehabilitációs ellátást. Nem motiváltak ezek az emberek abban, hogy munkát vállaljanak. Az egész dolog a feketemunka irányába vezet" - mondta Hegedűs, aki szerint nyolcórás munkára gyakorlatilag nincs esélyük ezeknek az embereknek. Hegedűs szerint a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedését maga a kormány nehezítette tovább, amikor egy júniusi kormányrendelettel megszüntette azoknak a munkahelyeknek a támogatását, amelyek eddig megváltozott munkaképességűeket foglalkoztattak.

Nemcsak rémhírek, hanem nagyon is valóságos történetek - így kommentálta az elnök az [origo]-nak azokat az eseteket, amikor szemmel láthatóan sérült és rokkant embereket minősítettek egészségesnek. Egy 55 éves combcsontamputált, korábban 34 évig kamionsofőrként dolgozó férfit például állítása szerint az I. kategóriás rokkantság (ami a végleges állapotot jelentette) után a felülvizsgálaton rehabilitációra alkalmasnak találták. Havonta 47 700 forintot kap, és részt kell vennie álláskeresésen, annak ellenére, hogy nem tud járni.

Vissza kell majd fizetni

Hasonló történetről számolt be egy karcagi férfi névtelenséget kérő felesége is. Azt mondta, hogy a felülvizsgálaton egészséges, rokkantnak nem tekinthető minősítést kapott 54 éves férje, akinek veleszületett gerinccsatorna-szűkülete van, ami nyomja az idegvégződéseket, porckorong- és gerincsérv bántalmai is vannak. A férfit megműtötték, betegségéből felgyógyult, viszont nehéz fizikai munkát nem tud végezni - mondta felesége az [origo]-nak.

A műtét után a férfi rendszeresen járt rehabilitációs kezelésre, többek között szanatóriumokba, fizikoterápiára, saját maga is gondoskodott arról, hogy ne romoljon az egészségi állapota. "Többször volt már felülvizsgálaton, ott mindig azt állapították meg, hogy nehéz fizikai munkát nem végezhet" - mondta a feleség, aki szerint a tavaly novemberi vizsgálat során azonban a szakértő azt állapította meg, hogy a férfi a korábbi 52 százalék helyett csak 40 százalékban egészségkárosodott, így csak szociális ellátást igényelhet, ami a korábbi 62 ezer forintos rokkantnyugdíjával szemben csak havi 27 ezer forint.

Forrás: MTI/Kollányi Péter

"Mivel fellebbeztünk, ezért január óta ugyanúgy a 62 ezer forintot kapjuk havonta, viszont minden hónapban jön egy határozat a nyugdíjfolyósító intézettől, hogy ha a bíróság nem a mi javunkra dönt, akkor a pluszban kapott ellátást vissza kell fizetnünk" - mondta a nő. Idén márciusban az orvosszakértői bizottság még egészségesebbnek ítélte a férfit: 25 százalékosra, amivel együtt jár, hogy nem minősülhet rokkantnak, a rehabilitációban sem vehet részt, nem kereshet munkát mozgáskorlátozottként. "Ez azt jelenti, hogy nem kell átképezni, dolgozzon a továbbiakban is ácsként, hasonlóan, mint egy teljesen egészséges ember" - mondta a feleség. Mivel a férfinak még érettségije sincs, a felesége szerint az egészségi állapotának megfelelő munka, például egy irodai kisegítés szóba sem jöhet, egészségi állapota pedig nem olyan, hogy bármilyen jellegű fizikai munkát napi nyolc órában el tudna végezni.

A nő az [origo] kérdésére azt mondta: a legideálisabb megoldás az lenne, ha a férjét visszaminősítenék rokkantnak, elhelyezkedni azonban szerinte akkor sem tudna, mert "a városban nincs nagyon lehetőség".

Magas vérnyomás, cukorbetegség, szívrendszeri betegségek - ezekkel küzd egészen fiatal kora óta a most 52 éves, szakmája szerint növénytermesztő férfi, akinek szintén a feleségével beszéltünk. A férfit tavaly minősítették vissza a korábbi 52 százalékról 41 százalékra, így azóta rehabilitációs járadékot kap, emellett rendszeresen kell tartania a kapcsolatot a helyi munkaügyi központtal. A központ több helyre is kiközvetítette már a férfit, de az autómosó-szalonban, az iskolai gondnoki poszton és az állatokat éjjel is őrző cégnél mind azt mondták neki: ilyen betegségekkel nem tudják alkalmazni. A rokkantnyugdíja korábban havi 86 ezer forint volt, ehhez képest most ő is a havi 27 ezer forint rehabilitációs járadékot kap. Hasonlóan a másik házaspárhoz, ők is fellebbeztek a döntés ellen.

"Misi, meddig leszünk még"?

A Mozgáskorlátozottak Bács-Kiskun Megyei Egyesületének elnöke, Hanó Mihály egy 36 főt foglalkoztató, mozgó könyvárusítással foglalkozó nonprofit cégnél dolgozik. Ezen a munkahelyen a megváltozott munkaképességű dolgozók napi négyórai munkáért 33 ezer forintot kapnak kézhez. Ezért a pénzért könyveket árulnak intézményekben, piacokon, orvosi rendelőkben. "Sokan félnek, és nem tudják, hogy mit csináljanak. Ha nem mondanak fel, elveszíthetik a havi 28 ezer forintos rehabilitációs járadékukat" - mondta az [origo]-nak Hanó Mihály. "Sokan felhívnak, hogy Misi, meddig leszünk még" - mondta a szintén kerekes székes elnök.

"Tizenegy éve dolgozom itt, a feleségem mondja mindig, hogy tizenegy éve félek mindennap" - tette hozzá Hanó Mihály. Őt azért nem hívták be felülvizsgálatra, mert az úgynevezett I. csoportba tartozik, ami azt jelenti, hogy százszázalékosan munkaképtelennek nyilvánították, állapota pedig véglegesnek tekinthető. "Én már valószínű nem fogok szárnyakat növeszteni, ezért nem is kell vizsgálni időről időre, hogy javult-e az állapotom. Egy asztmás beteg esetében azonban könnyen elképzelhető, hogy pár év alatt annyit javul az állapota, hogy munkára alkalmasnak, egészségesnek minősítik" - mondta Hanó.

Számít, hogy hol keres munkát

Az elnök szerint azzal nincs semmi baj, hogy a kormány akar valamit tenni, szerinte ugyanis voltak csalók a rendszerben szép számmal. "A rendszerváltás után, a bányabezárások idején, a bányászok munkahely híján elmentek jó pénzért rokkantnyugdíjba" - mondta Hanó, aki szerint mindenképp szükséges lenne a csalók kiszűrése, csak "ne a valóban beteg emberek rovására".

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szerint ki van zárva, hogy bárkit olyan munkakörben foglalkoztassanak, amelynek ellátására az egészségi állapota miatt nem alkalmas. Az előképzettséget, a képességeket figyelembe veszik a szakemberek a fejlesztő és az oktatási programok megtervezésénél, de a személyes tényezők mellett számításba kell venniük a térség álláslehetőségeit is - írták az [origo]-nak küldött válaszukban.

Hanó Mihálynak a munkakereséssel jó tapasztalatai vannak, a kecskeméti munkaügyi központ az elnök szerint hatékony ezen a téren: havonta tartanak egy nyílt napot, ahol jelentős esély van rá, hogy a megváltozott munkaképességű emberek munkát találjanak. Hanó azt azonban hozzátette, hogy a város előnyös helyzetben van a Mercedes-gyár miatt.