Kétmilliárd forintból vet véget a kormány a zsámbéki szerzetesháborúnak

2012.07.13. 10:02

A gázszámlán és a büfén is összeveszett az a két szerzetesrend, amelynek háborújától egy hatalmas ingatlan és közel nyolcszáz diák sorsa függött Zsámbékon. A kormány az utolsó pillanatban ugrott be, hogy közel ötszázmillió forinttal kenyerezze le az egyik, 1,7 milliárddal és vagyonhasználati joggal a másik, Orbán fociakadémiájának növendékeit is tanító rendet.

Hatalmas, ódon épület uralja a látképet Zsámbék központjában, a Zichy téren. A sportpályával, uszodával, nagy belső udvarral rendelkező 16 ezer négyzetméteres ingatlan látott már szebb napokat is - egy szárnyát például életveszélyesnek nyilvánították -, de még így is jobb állapotban van, mint a mögötte lévő utcában található többszintes kollégiumi épület, amit már jóformán belepett a gaz.

A fehér kastélyban a kánikula ellenére is hűvös van, viszont ottjártunkkor, a múlt héten csütörtökön, csak páran lézengenek benne. Pedig évközben 731 diák látogatja naponta az épület elülső részét elfoglaló 12 osztályos gimnáziumot. Rájuk hivatkozva döntött úgy a kormány, hogy 472 millió forintért megveszi a Zichy-kastélynak nevezett épületkomplexumot, a kastély mögött lévő gazos kollégiumi épületet, és néhány melléképületet. A gimnázium maradása ugyanis már évek óta bizonytalan az iskolát működtető, illetve az épületet tulajdonló szerzetesrendek konfliktusa miatt.

A két szerzetesrend háborúját tulajdonjogi viták, feljelentések kísérték. Egy, az eseményekre rálátó személy az [origo]-nak egy válóperhez hasonlította a két szerzetesrend vitáját. Volt, hogy az ebédlő felépítése miatt szóltak be egymásnak, és még a kapura is lakat került az érettségi kellős közepén.

Megveszik, felújítják, és ingyen továbbadják az épületeket

Július 3-án, a Magyar Közlönyben jelent meg az az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányhatározat, amely felszólítja a nemzeti fejlesztési minisztert arra, hogy intézkedjen, hogy a négy zsámbéki helyrajzi számon lévő ingatlanok állami kézbe kerüljenek, majd rögtön továbbadják vagyonkezelésre a Premontrei Kanonokrend Gödöllői Perjelsége számára. A rendelet az is megszabja, hogy a maximum 472,3 millió forintos vételárból az épületek tulajdonosainak, a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek szerzetesrendnek a budapesti és pilisborosjenői rendházát újítsák fel a nővérek igényeinek megfelelően.

A kormány nemcsak ingyen átadja az ingatlanokat a premontrei rendnek, de az ingatlanok 1,7 milliárd forintosra becsült felújítását és korszerűsítését is állja: a rendelet szerint az idei költségvetésből 316 millió forintot csoportosítanak át erre a célra, a fennmaradó összeget pedig a jövő évi költségvetésből kell majd fedezni.

A kormány ezzel egy hosszú idő óta tartó vita végére tesz pontot, a két katolikus szerzetesrend, a premontreiek és a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek ugyanis évek óta huzakodtak a Zichy-kastély használatáért. A nővérek 1993 óta tulajdonosai az épületeknek, amelyeket oktatási és egyházi célra kaptak vissza a rendszerváltás után a magyar államtól. Ugyanakkor úgy vélték, hogy ezt az oktatási célt ők nem tudják megvalósítani, ezért más szervezetekre bízták az épületet. Sokáig az Apor Vilmos Katolikus Főiskola működött a kastélyban, majd amikor az épület egy része leégett, a főiskola Vácra költözött, a középiskola működtetését pedig a premontrei rendnek adták át.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A zsámbéki Zichy-kastély

A premontrei szerzetesrend a rendszerváltás óta jelen van Zsámbékon, vezeti a plébániát, napközit üzemeltet, és élelmiszert oszt a rászorulóknak. A rend női ága 2006-ban átvette az önkormányzattól az idősellátást, a házi beteggondozást és a gyermekjóléti szolgálatot is. A középiskolát 2006 óta működtetik a Zichy-kastélyban.

Lakat került az iskolára

"Amit lehetett, mindent megtettek, hogy kifúrják az épületből az iskolát" - mondta az [origo]-nak a szülői munkaközösség egyik tagja a két szerzetesrend között feszülő konfliktusról. A szülő szerint folyamatosan téma volt az iskolában, hogy meddig maradhatnak az épületben a diákok. Pedig szerinte a 12 osztályos gimnázium általános iskolai része kifejezetten jó iskolának számít a környéken, még akkor is, ha a gimnáziumi résznél találni jobb oktatási intézményeket is.

Az [origo] által megkérdezett diákok nem sokat tapasztaltak a kastély körül folyó háborúskodásból, azonban arra az esetre ők is tisztán emlékeztek, amikor 2010 májusában, az érettségi időszak kellős közepén a tulajdonos nővérek képviselői lelakatolták az iskola kapuját, így az oda járó tanulók csak késve, a lakat leverése után tudtak bejutni a tantermekbe. A nővérek ügyvezetője akkor azt mondta, azért zárta le az iskolát, mert az épület egyes részei omlásveszélyesek.

A praktikus dolgok miatt csatáztak

"Mi egyáltalán nem akartuk nyilvánosságra hozni, hogy két szerzetesrend között konfliktus van" - mondta az [origo]-nak Ullmann Péter, a Gödöllői Premontrei Perjelség vezetője. Szerinte az ügy a 2010-es konfliktus idején került nyilvánosságra, a vita azonban már évekkel a lakatolás előtt megkezdődött. Az iskola sorsa ugyanis évek óta bizonytalan volt.

Ullmann szerint mindig szó volt róla, de a nővérek rendje soha nem kötött velük olyan megállapodást, ami biztosította volna az iskola működését az épületben. "Így utólag végiggondolva, azért, mert közben más szándékaik voltak" - mondta Ullmann, aki szerint a nővérek értékesíteni akarták az épületet.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
2010-ben az érettségi idején került lakat az iskolára

"A premontrei rend próbálta bebiztosítani magát, hogy hosszú távon az épületben maradhasson" - mondta az [origo]-nak Fekete Olga, a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek rendjének ügyvédje. Az ügyvéd szerint 2005-ben még az Apor Vilmos főiskolával született egy olyan megállapodás, amely a premontreiekre is vonatkozik. Eszerint öt éven keresztül bérleti díj nélkül üzemeltethetik az iskolát, és ehhez a nővérek átengedik az épület egy részét.

Fekete szerint a nővéreknek az évek során több vitás kérdésük is volt a premontrei renddel. Szerinte ezek abból fakadtak, hogy a 2005-ös megállapodás bizonyos kérdéseket nem rendezett egyértelműen, például hogy mely szárnyakat, termeket használhatja az iskola, és melyeket nem. "A praktikus dolgok voltak a vitás kérdések" - mondta Fekete. Ilyen volt például a büféhasználat vagy a gázszámla rendezése.

Ullmann Péter szintén azt mondta, hogy a gyakorlati kérdések jelentettek problémát, mint például az, amikor egy rossz csatorna miatt súlyosan beázott a tető, és megjavították. "Meg kellett javítani, hát megtettük, ők pedig felelősségre vontak minket jogosulatlan munkavégzésért" - mondta Ullmann.

A saját iskolánkban vigyázni kellett

"Eközben a nővérek befektetőt kerestek, mert egy nagyobb volumenű oktatási célt szerettek volna megvalósítani" - mondta a nővérek ügyvédje. Szerinte egy európai szintű tudásközpontot akartak létrehozni, ami "nem középiskolai szint". Így került a képbe a történet harmadik szereplője, a 2011 óta felszámolás alatt álló Dominion Consult Zrt. A céggel 2008-ban kötöttek bérleti szerződést a nővérek. "Az volt a cél, hogy párhuzamosan elinduljon valami" - mondta Fekete. Ennek a vége az lett volna, hogy vagy integrálják ebbe a magasabb szintű oktatási elképzelésbe a középiskolát, vagy a premontreieknek költözniük kellett volna.

A Dominion megérkezése azonban csak még jobban elbizonytalanította a premontrei rendet. Ullmann Péter szerint a cég folyamatosan azt hangsúlyozta, csak úgy tudják kihasználni az ingatlant, ha az egész az övék. "A saját iskolánkban vigyázni kellett arra, hogy a gyerekek sose menjenek át az udvar másik részébe" - magyarázta Ullmann, hogy milyen szigorúan vették az épület felosztását.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Ullmann Péter szerint a saját iskolájukban vigyázniuk kellett

A Dominion vezetője szerint azonban épphogy nekik lehetett okuk a panaszra. "Csak az épület harmadát tudtuk igénybe venni" - mondta az [origo]-nak Nagy Györgyi, a Dominion Consult Zrt. igazgatója. Nagy szerint a szerződésben kikötötték, hogy a cég használatába kerül az épület történelmi és a kollégiumi szárnya, az iskolának helyet adó kisiskolai szárnyra pedig 2010 nyarától tarthatnak igényt. "Ez nem valósult meg, mert az iskola nemcsak a kisiskolai, hanem a kollégiumi szárnyat is igénybe vette" - mondta Nagy.

Ennek ellenére a cég Nagy szerint megfelelt a bérleti szerződésben vállalt feltételeknek, azaz kulturális és oktatási tevékenységet végzett az épületben. Több külföldi egyetem vezetésével is tárgyalt arról, hogy Zsámbékra helyezzenek ki szakokat, az épületbe akarta költöztetni a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Kihelyezett Tagozatát, és akkreditáltatásra előkészített egy gimnáziumot is. "Az évek során több kiállítást és hangversenyt is tartottak az épületben, filmet forgattak" - tette hozzá.

Váratlanul megjelent a kormány

A cég olyan megállapodást kötött a nővérekkel, amely szerint a rend nyitott arra, hogy ha összejönnek a terveik, akkor a cég tulajdonába kerüljenek az épületek, még abban is megállapodtak, hogy a cég által fizetett bérleti díjat levonják majd a vételárból, tehát lényegében lízingelték a kastélyt.

A megállapodás komolyságát mutatja az is, hogy a premontrei iskola a 2005-ben kötött megállapodás szerint 2010 augusztusáig maradhatott volna az épületben, a nővérek rendjének osztrák ügyvezetője, Gerhard Posch pedig már évekkel korábban jelezte, hogy nem fogják meghosszabbítani az iskolával kötött szerződést. A Dominion Zrt. és a nővérek rendje együtt még pert is nyert, ahol a 2010 júniusában hozott ítélet kimondta: az iskolának augusztusban mennie kell.

Egy hónapra rá azonban váratlan fordulat történt. "Júliusban Szászfalviék (Szászfalvi László egyházügyi államtitkár - a szerk.) meghívták Gerhard Posch urat és engem. Az egyeztetésen megjelent Balog Zoltán is, aki akkor még a KIM államtitkára volt. Végül csak az osztrák férfival tárgyaltak a kormány képviselői, és közölték, az iskolára szükség van" - mondta Nagy Györgyi. A nővérek rendje nem sokkal a találkozó után felmondta a Dominion Zrt. bérleti szerződését, Nagy szerint egyértelműen állami és egyházi kérésre.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Az egykor kollégiumként működő Josefinumot felverte a gaz

"Nem megfelelő üzleti partnert választottunk" - indokolta a bérleti szerződés felmondását Fekete Olga, a nővérek ügyvédje. Szerinte ugyanis a Dominion Zrt.-nek hangzatos elképzelései voltak, de a projektek megvalósítására nem volt fedezete, és a valós szándék is hiányzott. "Nem láttuk, hogy a Dominium Zrt. bármilyen projektet is beindított volna, ugyanakkor a bérleti díj fizetésével elmaradtak" - mondta Fekete.

A Dominion Zrt.-vel kötött szerződést, és a premontrei renddel fennálló konfliktust ugyanakkor az egyház sem nézte jó szemmel. A 2010-ben történt lakatolás után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményt adott ki, amelyben nemtetszését fejezte ki, és a Vatikáni Államtitkársághoz fordult az ügyben, hogy kötelezzék a nővéreket a zsámbéki katolikus iskola működési feltételeinek biztosítására.

A bérleti szerződés felmondásának évében a premontrei renddel kötött ötéves megállapodás is lejárt. "Augusztustól nem volt semmilyen jogalapjuk ott tartózkodni" - mondta erre a nővérek ügyvédje. Ugyanakkor a több száz diák és a szülők várták azt, hogy mi fog történni, lesz-e hol elindulnia a tanításnak szeptemberben. Fekete szerint őket ekkor sem a premontrei rend kereste meg, hanem az egyházügyi államtitkárság.

Fekete szerint a nővérek rendje már korábban is kapcsolatban volt az állammal, ugyanis kaptak már állami támogatást egy épületszárny felújítására. "Óvatosan tárgyaltak velünk" - mondta Fekete a kormányról. Augusztus végére meg is született egy közös szándéknyilatkozat a kormány és a nővérek részéről, amelyben a nővérek megígérték, hogy az iskola zavartalanul működhet tovább a kastélyban, és lefektették az iskola átvételének alapjait is.

Pótolhatatlan űrt hagyott volna maga után

"Az iskola volumene keltette fel a kormány figyelmét" - indokolta az [origo]-nak az egyházügyi államtitkárság, hogy miért lépett be a jogvitába. Szerintük ugyanis az iskola zavartalan működése jelentős társadalmi haszon, és ha megszűnik, "pótolhatatlan űrt hagyott volna maga után". Az államtitkárság szerint a korábbi jelentős állami beruházások és a nem megfelelő kihasználás is indokolja, hogy "az állam ezt az értékes műemléki ingatlant megszerezze, a további állagromlást megakadályozza, annak megfelelő kihasználását biztosítsa".

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A zsámbéki premontrei iskolában 731 diák tanul

"Fel van adva a lecke, hogy Zsámbék számára hasznosan tudjuk működtetni az intézményeket" - mondta a premontreiek vezetője. Ullmann szerint az államtitkárság konkrét elképzeléseket várt tőlük arra, mihez kezdenének az épülettel, ha vagyonkezelésbe kapnák. "Bővíteni fogjuk az iskolát, felnőttképzést indítunk be" - vázolta a terveket Ullmann. Hozzátette, hogy ez tetszett az államtitkárságnak, ugyanakkor nem volt evidens, hogy a kormány őket választja majd ki vagyonkezelőnek, szerinte például a zsámbéki önkormányzat is szóba jöhetett volna. "Kellemes meglepetés, nagy felelősség" - mondta a rend vezetője.

"A rendnek gyakorlatilag nincsen vagyona, a munkánkból tartjuk el magunkat, és adományokból, valamint pályázatok segítségével végezzük a szociális gondozást" - mondta Ullmann arra a kérdésre, hogy miért nem a szerzetesrend vette meg az épületeket a nővérektől, és fizeti a felújítást. Ullmann szerint "nagyon nagy munkák vannak hátra", a Zichy-kastélyban például vannak olyan épületrészek, amelyeket életveszélyesnek nyilvánított a műemléki hatóság.

A rend a kastélyon kívül megkapja az egykor kollégiumként működő, mára azonban lerobbant állapotban lévő Josefinumot, egy sportpályát és egy kisebb melléképületet is. Ráadásul a kormány állja az épületek felújításának, korszerűsítésének költségét is, amit előzetesen 1,7 milliárd forintra becsülnek. Ebből az idén 316 millió forintot különítettek el a költségvetésben, amit a rend a Josefinum felújítására és egy ott elhelyezendő idősek otthona kialakítására fordítana.

Ez Ullmann Péter szerint azért is lenne fontos, mert jelenleg nem tudják rentábilisan fenntartani az idősek otthonát. A férőhelyek bővítésével viszont "nullszaldóra" számítanak, ugyanis a jelenleg 10 főt ellátó intézmény, és egy majdani, 50 főt ellátó intézmény ugyanakkora személyzetet igényel, utóbbi ezért gazdaságosabban üzemeltethető. Az egyik kisebb melléképületben pedig egy hajléktalanszállót terveznek berendezni.

Partnerek az edzésben

A premontrei rend iskoláinak folyamatos kapcsolata van egy, a kormányhoz és a miniszterelnökhöz köthető szervezettel: partnerségi viszonyban állnak ugyanis az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával. Az akadémia kommunikációs igazgatója, Szőllősi György arról tájékoztatta az [origo]-t, hogy ez a partnerségi viszony már "a kezdetek kezdetétől", azaz 2006 óta megvan, és abból áll, hogy a zsámbéki iskola hajlandó az edzésekhez igazítani a tanítási rendjét, így az akadémia több növendéke is ott tanul.

"Ez azonban meg fog szűnni" - mondta Szőllősi. Ugyanis az akadémiának egy bicskei iskolával is partnerségi kapcsolata van, illetve hamarosan megépül a saját középiskolája, így a premontreiekkel való kapcsolatuk a rend gödöllői intézményére fog szűkülni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK