Gátat szabnak Pintér kíváncsiskodásának

A belügyminiszter ígéretének megfelelően Damoklész kardját függesztené egy friss törvényjavaslat az érzékeny pozíciókban dolgozók feje felé, ugyanis folyamatossá válna a korábban csak ötévente elvégzett nemzetbiztonsági ellenőrzés. Alkotmányossági aggályok miatt azért beépítettek egy féket is a tervezetbe: telefont lehallgatni, számítógépet feltörni csak évente kétszer 30 napig szabad.

Folyamatos, bár nem teljesen korlátlan nemzetbiztonsági megfigyelés alá helyezné a különböző fontos pozíciókat betöltő személyeket az a törvényjavaslat, amelyet szerdán nyújtott be a parlament elé Kocsis Máté, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke. A nemzetbiztonsági törvény átfogó módosításával megvalósulhat Pintér Sándor belügyminiszter terve, hogy folyamatosan "Damoklész kardja függjön" a stratégiailag fontos posztokon dolgozók feje felett.

Pintér a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt először arról, hogy az ilyen állásokban dolgozóknak tudomásul kellene venniük, hogy amíg az állást betöltik, bármikor ellenőrizhetik őket. Jelenleg az a szabály, hogy a titkosszolgálat csak az érzékeny posztokra való kinevezés előtt végzi el az átvilágítást. A Kocsis által benyújtott törvényjavaslat viszont kimondaná: a törvényben meghatározott személyek "folyamatosan nemzetbiztonsági ellen őrzés alatt állnak", és legalább ötévente el is kell végezni a vizsgálatot.

Folyamatos, de nem korlátlan

Korábban az [origo]-nak egy kormányzati forrás azt mondta: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) alkotmányossági aggályai támadtak a Belügyminisztériumban előkészített tervezettel szemben, mert az azt írta elő, hogy maximum 30 napra bárkinél, bármikor elrendelhetik az ellenőrzést. Ez azonban nem zárta ki, hogy a befejezett vizsgálat után egy újabb kezdődjön, így gyakorlatilag lehetővé vált volna, hogy folyamatos ellenőrzés alatt tartsanak bárkit a titkosszolgálatok.

A parlamentnek valószínűleg a KIM kérésére egy olyan, korrigált verziót nyújtottak be, amely finomított az állandó megfigyelésen. Az úgynevezett külső engedélyt (bírói vagy az igazságügyi miniszteri hozzájárulást) követelő titkos adatgyűjtést, mint például a telefonlehallgatás vagy az e-mailek feltörése, csak évente kétszer, egyenként legfeljebb 30 napig lehetne alkalmazni. Egyébként a titkosszolgálatok csak az ellenőrzés kezdetén kitöltött kérdőíven megadott adatok valódiságát ellenőrizhetik folyamatosan a számukra elérhető adatbázisokból.

A tervezet szerint nem felel meg a biztonsági feltételeknek, aki büntetett előéletű, vagy akiről az ellenőrzés úgy találja, nem alkalmas feladatai "illetéktelen befolyástól mentes ellátására", például azért, mert zsarolható az anyagi helyzete vagy magánéleti kapcsolatai miatt. Az is megbukik a vizsgálaton, akiről kiderül, hogy hamis adatokat adott meg a kérdőíven, illetve akiről feltételezhető, hogy "veszélyezteti a minősített adat védelméhez fűződő érdeket", vagyis nem képes megtartani a rábízott titkokat.

Vakon kell fellebbezni

"Az újraszabályozott nemzetbiztonsági ellenőrzés arra koncentrál, hogy az érintett a munkakör betöltése alatt folyamatosan megfelel-e a biztonsági feltételeknek" - írja a javaslat indoklása arról, hogy újra és újra elvégeznék a vizsgálatokat. Ha valaki egy ilyen ellenőrzésen fennakad, arról először a főnökét értesítik, aki eldönti, hogy elmozdítja-e posztjáról az illetőt, vagy pedig a helyén hagyja, de a feltárt kockázatról értesíti a Nemzeti Védelmi Szolgálatot, amely aztán a saját szabályai szerint figyeli tovább a gyanús személyt.

A törvényjavaslat szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzésen fennakadt személynek joga van fellebbezni, de ezt jelentősen megnehezíti, hogy őt csak a vizsgálat végső eredményéről tájékoztatják, nem ismerheti meg a valódi okát annak, hogy miért számít kockázatosnak. A fellebbezést a katonák a honvédelmi miniszterhez, a többiek a belügyminiszterhez nyújthatják be, aki 30 napon belül vagy elutasítja a panaszt, vagy új eljárásra kötelezi a titkosszolgálatot.

Nemzetbiztonsági ellenőrzés hatálya alá esnek:

- miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok és miniszterelnöki biztosok, a közigazgatási államtitkárok, a helyettes államtitkárok, a miniszteri biztosok és nagykövetek

- az úgynevezett autonóm államigazgatási szervek (például a Gazdasági Versenyhivatal) vezetői ás helyetteseik, a kormányhivatalok vezetői, a megyei és a fővárosi kormányhivatalt vezető kormánymegbízottak

- az Országgyűlés főigazgatója, a Köztársasági Elnöki Hivatalt vezető főigazgató

- a Honvéd Vezérkar főnöke, a rendvédelmi szervek országos parancsnokai és helyetteseik, a tábornokok

- az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő cégek vezetői, illetve a felügyelő bizottságok tagjai

- a nemzetbiztonsági szolgálat, a TEK és a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai

- az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságába és a honvédelemi bizottságába jelölt képviselők

- azok a képviselők, akiknek a feladatuk ellátásához bizalmas, vagy ennél szigorúbb minősítésű adatokat kell megismerniük, például egy vizsgálóbizottságban

- mindenki, aki minősített adatot kezelő szerv alkalmazottja, vagy azzal szerződéses viszonyban áll, és "fokozottan ki van téve jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek".

A "támadó jellegű", az amerikai FBI-hoz vagy a brit MI6-hoz hasonló nimbuszú titkosszolgálatot ígérő belügyminiszter számára valószínűleg kapóra jött a vezető beosztású rendőröket is érintő korrupciós ügy. Ez lehetett az egyik apropó arra, hogy elkezdjenek gondolkodni a hírszerzés átalakításán és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szigorításán. A rendőri korrupciós ügyről szóló cikkeinket itt olvashatja.