Már szeptemberben tárgyalást tarthat az Európai Bíróság a magyar bírók idő előtti nyugdíjazása miatt indult ügyben, miután a testület elnöke gyorsított eljárást rendelt el. Az eljárást az Európai Bizottság indította Magyarország ellen, mivel a magyar jogszabály szerintük sérti a diszkrimináció tilalmát.

Gyorsított eljárást rendelt el a Magyarországgal szemben a bírák kötelező nyugdíjazása miatt indult eljárásban az Európai Bíróság elnöke. A bíróság pénteki közleménye szerint a döntés az Európai Bizottság kezdeményezésére született. Az úgynevezett kötelezettségszegési eljárásban várhatóan szeptemberben lesz az első tárgyalás.

Az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság január közepén több ügyben is eljárást indított Magyarországgal szemben, mivel álláspontjuk szerint több magyar jogszabály is sértette a közösségi előírásokat. A jegybanktörvény ügyében megegyezés született - hiszen ez feltétele volt az IMF-fel és az EU-val folytatandó hiteltárgyalások megkezdésének -, de két másik ügyben nem sikerült megállapodni, ezért kerültek a bíróság elé.

A korábban 70 éves bírói (és ügyészi) nyugdíjkorhatárt az új alaptörvény szállította le az általános nyugdíjkorhatárra, amely jelenleg 62 év. A bizottság az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmát előíró uniós irányelvre hivatkozik. A testület szerint nem kaptak semmilyen objektív magyarázatot arra, hogy miért csak erre a két szakmára vonatkozik a kötelező nyugdíjba vonulás, amikor a kormánynak egyébként célja a nyugdíjkorhatár emelése.

A bírói nyugdíjkorhatár leszállítása csak az idén 236 bíró szolgálati viszonyának megszüntetését eredményezi. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke pénteken az InfoRádióban azt mondta, hogy mivel a felmentéseket a bírók már kézhez vették, akkor sem kerülnének vissza automatikusan az állásukba, ha az Alkotmánybíróság megsemmisítené a törvényt. Handó szerint csak egyenként, munkaügyi perben helyezhetik őket vissza.