Jogosnak tartja 54 milliós végkielégítését a BKV-ügy vádlottja

Vágólapra másolva!
Nem ismerte el büntetőjogi felelősségét a BKV-ügy tizennegyedrendű vádlottja az úgynevezett Hagyó-ügy pénteki kecskeméti tárgyalásán. Sz.-né Sz. Eleonóra egyetlen vádpontban volt hajlandó vallomást tenni, a közlekedési cég menedzserszerződéseiről azonban nem akart beszélni.
Vágólapra másolva!

A BKV Zrt. korábbi humánpolitikai igazgatója, Sz.-né Sz. Eleonóra tizennegyedrendű vádlott nem ismerte el bűnösségét a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen indult büntetőper pénteki tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken.

Sz.-né Sz. Eleonóra - akivel szemben különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt emeltek vádat - az őt érintő egyik vádponttal kapcsolatban vallomást tett, a BKV menedzserszerződéseivel kapcsolatos vádpontban viszont nem. Felolvasott vallomása szerint 1972-től egyetlen munkahelye volt a BKV, ezért a 2008. április 1-jén felvett 54 millió forint nettó összeg jogos járandósága volt. A bíró kérdésére válaszolva a vádlott azt mondta, nem ismeri el büntetőjogi felelősségét.

Vallomása szerint 2005 decemberében Aba Botond menedzserszerződést kötött a cég több vezetőjével, ekkor személyügyi igazgató munkakörbe került. Ebben a munkaszerződésben rögzítették, hogy a kollektív szerződés szerinti végkielégítés alapján 14 havi bére, továbbá 100 nap felmentési idő járt a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén.

Azt mondta, több alkalommal is megtörtént, hogy elkészült a szerződés a munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, de mivel nem lépett be új munkavállaló a helyére, továbbra is a cégnél maradt. 2008. január 24-én írták alá az új munkaszerződését, majd március 21-én bejelentette igényét előre hozott nyugdíjazására. A Nyugdíjfolyósító Intézet 2008. március 27-én állapította meg előre hozott nyugdíjjogosultságát.

Elmondása szerint 2008. április 1-jén kapta meg az 54 millió forintot, ebben az összegben márciusi bére, 14 havi végkielégítés, további négyhavi bérének megfelelő bruttó 16,4 millió forint - amelyet a titoktartásért kapott -, valamint 8 millió forint halasztott adó is szerepel.

A volt humánpolitikai igazgató hozzátette, 2009 februárjában a BKV könyvvizsgálója jelezte, hogy olyan munkavállaló dolgozik a cégnél, aki felvette a végkielégítését. A médiában a személyét ért támadások miatt kérte Kocsis István akkori vezérigazgatótól, hogy közös megegyezéssel 2009. július 27-én szüntesse meg a munkaviszonyát. A korábban felvett 54 millió forint két évig a számláján volt, majd zárolták a teljes összeget - fűzte hozzá a vádlott.

A vádirat szerint Sz.-né Sz. Eleonóra, a BKV Zrt. humánpolitikai igazgatója 2008. január 24. napján megállapodást kötött Antal Attila vezérigazgatóval munkaviszonya 2008. december 31. napjával, közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A megállapodás szerint egyéb jutalom címén 16,4 millió forintot, végkielégítés címén 69,8 millió forintot, összesen 86,2 millió forintot fizettek ki. A vádlott előre hozott öregségi nyugdíjjogosultságát 2008. március 27. napjával a Nyugdíjfolyósító Intézet megállapította, erre tekintettel a munka törvénykönyve alapján a vádlottnak végkielégítés nem járt volna.

A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. A vádhatóság Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolja.

A bizonyítási eljárás szeptember 11-én Hagyó Miklós kihallgatásával folytatódik.