Az AB-elnök szavazatával bukott el bírák idő előtti nyugdíjazása

2012.07.16. 14:11

Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentését előíró törvényi szabályokat az Alkotmánybíróság. A döntés példátlanul szoros szavazatarányokkal született: a megsemmisítést támogató hét alkotmánybíró mellett ugyancsak hét ellenezte azt, így a testület végül Paczolay Péter elnöki voksával minősítette alaptörvény-ellenesnek a jogszabályt. A testület történetében arra sem volt még példa, hogy ilyen nagy számú - hét - különvéleményt csatoltak volna egy határozathoz. A kormány információink szerint szerdai ülésén foglalkozik az AB döntésével, de a tartalmi szabályozáson, úgy tudjuk, nem kívánnak változtatni.

Ahogy arról az [origo] már pénteken beszámolt, alaptörvény-ellenesnek találta, ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentéséről szóló rendelkezéseket.

Magyarországon 1869-től egészen tavaly év végéig 70 év volt a bírók nyugdíjkorhatára, a nyugdíjkorhatárt elérő bírók pedig szabadon dönthettek, hogy élnek-e a nyugdíjba vonulás lehetőségével. A kormánypártok azonban 2011-ben, az új alaptörvény vitája során úgy döntöttek, hogy csak az általános nyugdíjkorhatárig - jelenleg 62 éves korig - maradhatnak hivatalban.

Lázár János nem sokkal a zárószavazás előtt beadott módosító indítványával - ahogy arról korábban beszámoltunk - eredetileg a KDNP sem értett egyet, végül azonban minden kormánypárti képviselő megszavazta a javaslatot. A Fidesz azzal magyarázta a döntést, hogy egységes nyugdíjkorhatárt akar, amelytől senki nem térhet el, majd a korhatárcsökkentést a 2011 novemberében elfogadott új bírósági törvényben is rögzítették.

Az AB hétfő délutáni közleménye szerint a bírák jogállásáról szóló törvény vonatkozó passzusait a testület visszaható hatállyal, hatálybalépésük napjától, azaz 2012. január 1-jével semmisítette meg, miután az új szabályozás álláspontja szerint formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket.

A testület a formai okok között említette például, hogy a bírói hivatás gyakorlásának időtartamát (azt a felső korhatárt, amelynek az eléréséig a bírák elmozdíthatatlanok) nem sarkalatos törvény - vagyis nem az idő előtti nyugdíjazást elsőként előíró, tavaly elfogadott alaptörvény és a később rá épülő sarkalatos bírósági törvény, hanem az alacsonyabb rangú, egyszerű többséget igénylő nyugdíjtörvény határozza meg.

A bírák kifogásolták azt is, hogy az alaptörvény és az alaptörvény átmeneti rendelkezései, valamint a bírák jogállásáról szóló törvény eltérő szóhasználatban alkalmazza a bírákra vonatkozó általános öregségi nyugdíjkorhatár fogalmát, illetve, hogy azt az irányadó nyugdíjtörvény sem konkrét életkorban, hanem születési évtől függő, mozgó korhatárban határozza meg.

Az AB legfontosabb tartalmi kifogása a jogszabállyal kapcsolatban az volt, hogy az alaptörvény és a felmentések ütemezését rögzítő átmeneti rendelkezései az érintett bírákat rövid időn belül, adott esetben három hónap alatt elmozdítják hivatalukból. A felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt az AB szerint azonban csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni. A testület érvelése szerint a bírói függetlenség sérül az által, hogy az elmozdított bírák ügye más bírákhoz kerül, a bírákat az ügyekről  leválasztani súlyos ok nélkül szerinte ugyanis nem lehet.

Minél távolabb van az új korhatár a bírói szolgálati viszony korábbi felső korhatárától, a 70. életévtől, annál hosszabb időre van szükség a bevezetéséhez, ellenkező esetben sérül a bírói függetlenség lényeges elemét jelentő elmozdíthatatlanság követelménye - áll az AB határozatában.

Sosem volt ennyi különvélemény

A döntés példátlanul szoros szavazatarányokkal született: a megsemmisítést támogató hét alkotmánybíró mellett ugyancsak hét ellenezte azt, így a testület végül Paczolay Péter elnöki voksával minősítette alaptörvény-ellenesnek a jogszabályt. Az ügynek egyébként Paczolay volt az előadó bírája is, miután Holló András, akire elsőként szignálták az ügyet, visszaadta a megbízást.

Az AB történetében arra sem volt még példa, hogy ilyen nagy számú - hét - különvéleményt csatoltak volna egy határozathoz. A döntéshez a Fidesz által legutóbb, tavaly nyáron a testületbe delegált öt új tag mindegyike: Balsai István, Pokol Béla, Stumpf István, Szalay Péter és Szívós Mária, valamint a KDNP által delegált Dienes-Oehm Egon is különvéleményt csatolt. A régi tagok közül Lenkovics Barnabás helyezkedett részben szembe a többségi döntéssel.

A kormány csak formailag korrigál

A kormány információink szerint várhatóan szerdai ülésén foglalkozik az AB döntésével, de a tartalmi szabályozáson, úgy tudjuk, nem kívánnak változtatni. Erre utalt hétfő délutáni rövid reagálásában a miniszterelnök is. Az AB döntését firtató újságírói kérdésre Orbán Viktor azt mondta, hogy mivel a testület úgy ítélte meg, hogy a három jogszabály - az alaptörvény, a bírósági törvény és a nyugdíjtörvény - nincs összhangban, a kormány meg fogja azt teremteni. "A rendszer azonban marad" - mondta a kormányfő.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Köszler Ferenc, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság tanácselnöke ítéletet hirdet

Az [origo] információi szerint a kormány az AB kifogását úgy próbálja majd "hatástalanítani", hogy a bírák jogállásáról szóló törvénybe is beemeli majd a nyugdíjtörvény általános öregségi nyugdíjkorhatárra vonatkozó rendelkezéseit.

Nem veszik vissza automatikusan az elküldötteket

A törvény alapján eddig felmentett bírák szolgálati jogviszonya - ahogyan arra az AB határozata is utal -  nem áll helyre az alkotmánybírósági döntéssel.

 

Erre utalt csütörtöki, az InfoRádiónak adott nyilatkozatában az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke is, előrevetítve, hogy ha az AB meg is semmisíti a nyugdíjkorhatár csökkentését, az idő előtt nyugdíjazott bírók nem kapják vissza automatikusan az állásukat, hanem a munkaügyi bírósághoz kell fordulniuk.

 

"Amennyiben az AB ezt megteszi, akkor lehet dolgunk, de nem közvetlenül, hiszen az érintett bírók már kézhez vették a felmentési okiratokat, és a hivatalnak a szolgálati jogviszonyukkal kapcsolatban most további teendője nincs" - fogalmazott Handó Tünde.

 

Az alaptörvény tavaly év végén elfogadott átmeneti rendelkezései szerint azoknak, aki már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, június 30-án szűnt meg a jogviszonya, azoké pedig, aki év közben érik el azt, december 31-én. Ez alapján júniusig közel 230 bíró veszítette el státusát, és további negyvené szűnik meg az év végéig.

 

Az emberi jogi és az uniós bíróság is vizsgálódik

 

A bírósági törvénnyel egyébként nemcsak az AB foglalkozott, hanem a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja.

 

A strasbourgi bírósághoz 105 érintett bíró képviseletében a Magyar Helsinki Bizottság, további 43 képviseletében pedig a Cech ügyvédi iroda nyújtott be keresetet, mivel megítélésük szerint a nyugdíjazás kikényszerítése a diszkrimináció tilalmát és a tulajdonhoz való jogot is sérti, mivel a bírák alappal számíthattak arra, hogy 70 éves korukig gyakorolhatják hivatásukat, és addig jár törvényben meghatározott javadalmazásuk is.

 

A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság az Európai Bizottság Magyarország ellen januárban indított kötelezettségszegési eljárása részeként foglalkozik a kérdéssel, miután a magyar kormány a procedúra több hivatalos lépcsőjében sem volt hajlandó elállni a bírói korhatár leszállításától. A bizottság az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmába ütközőnek tartja az intézkedést, és úgy látja, hogy a kormány semmilyen objektív magyarázatot nem adott arra, hogy miért kényszeríti a bírákra a kötelező nyugdíjba vonulást, amikor egyébként a nyugdíjkorhatár emelését tervezi.

 

A kötelezettségszegési eljárás különböző egyeztetési fázisaiban a kormány épp ezért azt igyekezett bizonyítani, hogy az intézkedés nem csak a bírákra vonatkozik. A bizottságnak küldött februári, még informális válaszában a kormány ezt azzal is próbálta alátámasztani, hogy ígéretet tett rá, hogy a nyugdíjba küldött bírókat kérésükre - más munkakörben - tovább foglalkoztathatják a bíróságokon, majd a végleges válaszban már azt is hozzátette, hogy a lépés a közszféra dolgozóira is vonatkozik. Az [origo] kormányzati forrásból származó információi szerint ugyanakkor a kormánynak a válasz megírásakor még nem is volt elképzelése, hogy pontosan milyen körre vonatkozna az intézkedés.

 

A májusban újabb szakaszába lépett kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bizottság gyorsított ítélkezésre kérte az Európai Bíróságot, amely éppen pénteken jelentette be, hogy már szeptemberben tárgyalást tarthat az idő előtti nyugdíjazások ügyében.

KAPCSOLÓDÓ CIKK