Magyar a hurka akkor is, ha nincs papírja róla

2012.07.22. 18:02

Sót, borsot, de elegendő húst és cukrot sem lehet Magyarországon beszerezni, többnyire ezért rendelnek külföldről alapanyagokat a legismertebb magyar termékek gyártói, akik szeptembertől csak akkor írhatják rá termékeikre, hogy az magyar, ha az összes benne lévő alapanyag hazai. A gyártókat nem zaklatta fel az új rendelet, szerintük a vaníliás karikára, a gyulai kolbászra vagy a téliszalámira fölösleges egy újabb embléma.

"Ha van elég pénzed, könnyen megoldható, hogy ráírják a termékedre, hogy magyar. A címke ezért ma már semmire nem biztosíték" - mondta az egyik élelmiszergyártó cég vezetője, amikor a kormány magyar termékekről szóló új rendeletéről kérdeztük. Több megkérdezett cégvezető is egyetértett abban, hogy jelenleg átláthatatlanok a terméken található megjelölések, és az emblémák félrevezethetik a vásárlókat arról, valóban magyar alapanyagokból készült élelmiszert vásárolnak-e.

Ezen akar változtatni szeptembertől a kormány. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a múlt héten jelentette be, hogy a jövőben csak a százszázalékosan hazai alapanyagból készült termékeket illeti meg a magyar termék megnevezés. Ez azt jelenti, hogy szeptembertől a gyártók csak akkor írhatják rá az élelmiszerre, hogy magyar termék, ha az összes benne lévő alapanyag is magyar.

A rendelet a magyar termék megjelölésen kívül bevezet átmeneti kategóriákat is. Hazai terméknek akkor nevezhető majd az élelmiszer, ha összetevőinek legalább fele magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt. A miniszter erre példaként említette a hurkát, amelyben a rizs külföldről származik. A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek csoportja: ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében importált alapanyagokat tartalmazó élelmiszerek, itt a csokoládékészítményeket említette példaként a miniszter.

A kategóriák használata nem lesz kötelező, de aki ráírja a termékre, hogy magyar vagy hazai, annak meg kell felelnie a szabályoknak. A kormány így szeretne rendet tenni a megnevezések között, mert ma a boltokban tucatnyi felirattal találkozhatunk, amely arra utal, hogy magyar terméket tartunk a kezünkben. Egy-egy ilyen emblémát azonban akkor is megszerezhet egy gyártó, ha itthon állítja elő az élelmiszert csupa külföldről rendelt alapanyagból (lásd keretes írásunkat).

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Fazekas Sándor miniszter termelői kolbászt kóstol

Megkérdeztük több ismert és magyarnak tekintett termékek gyártóját, hogy csak magyar alapanyagokat használnak-e, illetve hogy fontosnak tartják-e a magyar termék megjelölést a csomagoláson. Válaszaikból kiderült, hogy Magyarországon nem tudnak beszerezni alapvető fűszereket, például sót vagy borsot, de elegendő húst vagy cukrot sem, és a magyar termék megnevezés helyett a cégvezetők jobban bíznak a saját márkaneveikben.

A téliszalámi elvan a címke nélkül

"Azért tartjuk fontosnak, hogy a téliszalámi hivatalosan is magyar terméknek minősüljön, mert az elmúlt időszakban ez néhány esetben megkérdőjeleződött a médiában" - mondta az [origo]-nak Szántó Zoltán, a Pick téliszalámit is gyártó Pick Szeged Zrt. termékmenedzsere. Szántó az úgynevezett Ángyán-listára utalt ezzel: a volt vidékfejlesztési államtitkár többször beszélt a sajtóban arról a nemrégiben nyilvánosságra is került listáról, amelyet állítása szerint a vidékfejlesztési minisztériumban készítettek Orbán Viktor kérésére. A lista azt sorolja fel, hogy az élelmiszer-ipari vállalatok mennyi húst szereznek be külföldről. A téliszalámit előállító Pick Zrt. is szerepel a listán. A termékmenedzser szerint Magyarországon folyamatosan csökkent a sertésállomány, ezért, hogy biztosan legyen elegendő magyar alapanyag, a cég fejleszti saját sertéstenyésztési ágazatát.

Szántó Zoltán hozzátette, bár fontosnak tartják a magyar termék megnevezést, a Pick számára ez "valószínűleg nem jelent többletet gazdasági szempontból". A termékmenedzser szerint a vásárlók az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján magyarnak tekintik a téliszalámit, és "az új jelzés feltüntetése nem jelentene már olyan hozzáadott értéket, ami miatt a vásárlók hajlandók lennének a már jelenleg is prémiumnak számító fogyasztói árnál magasabb árat fizetni".

A só kiszúrhat az Erős Pistával

"A köztudatban magyarnak tekintik a gyulai kolbászt és májast is, nem számít, hogy van-e rajta még egy címke" - mondta az [origo]-nak Ruck János, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója. Felméréseik szerint a vásárlásnál az ár az elsődleges, és "nekünk semmiféle további előnyt nem jelent, hogy ráírjuk, magyar termék".

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A cég két legismertebb terméke, a gyulai kolbász és a gyulai májas a vezérigazgató szerint kizárólag magyar alapanyagokból, magyar sertésből készül, bár "költség szempontjából ez nem mindig éri meg". A vállalat rendel külföldről is sertéshúst, sertésmájat - szerinte általában olcsóbban, mint az itthon beszerezhető alapanyag. Az olcsóbb import húst azonban nem a két "kiemelt termékbe", hanem az egyéb készítményekbe, párizsiba, virslibe, hurkába keverik. Ruck János szerint a gyulai kolbász és a gyulai májas is magyar termék lehet szeptembertől is, ha az új szabályok megengedik, hogy a sót külföldről szerezzék be, "Magyarországon ugyanis nincs sóbányászat".

Átvizsgáljuk az összes termékünket az új rendelet szempontjai alapján - jelentette ki Tóth-Csanádi Zita, az ételízesítőket gyártó Univer értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese. Szerinte azonban a legnépszerűbb termékeikben csak a fűszerek lehetnek külföldről származó összetevők. "A Piros Aranyban és az Erős Pistában a paprika biztosan magyar, a gulyáskrémben a hagyma szintén magyar, a sót viszont nem tudjuk itthonról beszerezni." Azt mondta, a minisztériumból úgy tájékoztatták, hogy a csak exportból beszerezhető fűszereket, például a sót és a borsot nem tekinti majd az új rendelet alapanyagnak. Tóth-Csanádi Zita szerint a magyar termékek ázsiója folyamatosan nő, bár jelenleg átláthatatlan, mi minősülhet magyar terméknek.

A ropi és a macskanyelv nem emiatt izgul

Árulja a ropi, zizi, macskanyelv és konyakmeggy elnevezéseket az ezeket gyártó cég, a kft. ugyanis csődbe ment, a céget felszámolják - mondta az [origo]-nak Balázs Judit, a Karamell-Snack Kft. felszámolóbiztosa. Sós pálcikát mások is gyártanak az országban, de csak a kalocsai cég írhatta rá a zacskóra a ropi nevet. Ez kiváló magyar élelmiszer védjeggyel is rendelkezett. A felszámolóbiztos szerint ha sikerül is eladni ezeket az elnevezéseket, a termékek előállításának módját nem tudják befolyásolni. Vagyis azt, hogy a jövőben hol, hogyan és milyen összetevőkből gyártják majd a ropit, a zizit vagy a macskanyelvet.



Nem jelent semmilyen hozzáadott értéket, ha a Győri Keksz termékeire, például a Negróra, a Vaníliás Karikára vagy a Pilóta Kekszre ráírjuk, hogy magyar - mondta Kertész Péter Arnold, a Győri Keksz tulajdonosának, a Kraft Foods Hungáriának a PR-vezetője. A cég az új rendelet elfogadása után sem szerepelteti majd a magyar termék megnevezést a zacskókon. "A termékeken a győri felirat eléggé jelzi a magyar kötődést, semmilyen gazdasági vagy marketingelőnnyel nem járna, ha a magyar jelzőt is kiírnánk" - mondta Kertész Péter Arnold. Emellett az sem biztos, hogy a termékek megfelelnének az új szabályoknak. Kertész elárulta, hogy a Pilóta Keksz vagy a Vaníliás Karika főbb alapanyagai, a gabona, a liszt magyar, de a cukrot külföldről szerzik be, ha itthon nincs elegendő.

A Pálpusztai sajtnál nem költöttek logókra

Habár a csomagoláson nem szerepel, hogy magyar termék, csak magyar alapanyagokból készítik a jellegzetes szagáról könnyen felismerhető Pálpusztai sajtot - mondta a sajtot előállító Brevico Kft. vezetője, Forró Tibor. Hetente hat-nyolcszáz kiló sajtot készítenek kézzel a gödöllői üzemben, és Forró Tibor szerint csak magyar tejet használnak.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A cégvezető szerint azért nem szerepel a magyar megnevezés a csomagoláson, mert nem volt hajlandó tízezreket vagy százezreket kifizetni a különböző védjegyekért vagy emblémákért. Ha átláthatóbb lesz a jelölésrendszer, akkor valószínűleg kiírják, hogy magyar termék, de Forró Tibor azt is szeretné, ha a pálpusztai sajt hungarikum lehetne.

Nem olcsó a magyar címke

Kiváló magyar élelmiszer címkét kaphat a védjegy honlapja szerint minden itthon forgalmazott termék, amelynek minősége "meghaladja a hatályos élelmiszer-szabályozás kritériumait", de a feltételek között nem szerepel, hogy magyar alapanyagokból készüljön. A védjegyet 1998-ban hozta létre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, jelenleg közel 90 gyártó több mint 400 terméke viselheti az emblémát. A rendszer fenntartására évente nagyjából száz-százötven millió forintot költ az állam.

A piaci szereplők által alapított Magyar Termék Nonprofit Kft. logóját - piros-fehér-zöld háttér előtt megjelenő fehér kéz - az a termék kaphatja meg, amelyek "legalább 51 százalékban magyar hozzáadott értéket tartalmaznak", és a végleges alakját Magyarországon nyerte el - írja a kft. honlapja. A védjegyért a nevezési díj termékcsaládonként nagyjából százezer forint, majd évente fizetni kell a védjegyért úgynevezett licencdíjat, amelyet a nettó árbevétel alapján számolnak ki.

A Premium Hungaricum emblémáját minden olyan élelmiszeripari kis- és középvállalkozás megkaphatja, "amely a magyar hagyományokat tisztelő, egyedi és kiváló termékeket állít elő" - írják honlapjukon. A termékbírálatért 20 ezer forintot kell fizetni termékenként.

Szintén más szabályok alapján osztják ki évente a Magyar Termék Nagydíjat. "A terméket akkor tekintjük magyarnak, ha itthon állítják elő. Nem számít, ha a gyártó cég tulajdonosai nem magyarok, vagy például ha élelmiszer esetén külföldről hozzák az alapanyagokat" - mondta a [origo]-nak Széman György, a Magyar Termék Nagydíj pályázati iroda ügyvezető igazgatója. Az idén 15. alkalommal adják át a díjat, amelyre az elmúlt években több mint hétszázan jelentkeztek, és eddig 284 nagydíjat osztottak ki. Szeptemberben még nem az új rendelet alapján osztják ki a nagydíjat, amelyre az idén több mint százan pályáztak. Pályázatonként majdnem 160 ezer forintot kell befizetnie a nagydíjra vágyó cégnek. "Jövőre természetesen figyelembe vesszük az új szabályokat, valószínűleg külön kategóriákat állítunk fel a magyar, illetve a hazai termékeknek" - mondta Széman György.

KAPCSOLÓDÓ CIKK