Itt vannak az idei felvételi ponthatárok

Kedden este nyolc óra után nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A legmagasabb pontszám a Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakához kell, 482 pontra van szükség. A jelentkezők száma alapján a legnépszerűbb kar az ELTE bölcsészkara, itt sem ritka a 400 feletti ponthatár, az állami finanszírozástól szinte teljesen megfosztott jogászképzés kevés ingyenes helyére pedig van, ahol 467 pont kell. Idén a gépészmérnök szak volt a legnépszerűbb: a BME-n a költségtérítéses képzésre való bejutáshoz is 400 pontra van szükség.

Este nyolc órakor kiderült, hogy kit melyik egyetemre, főiskolára vettek fel, ugyanis nyilvánosságra hozták a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Budapesten a Margitszigeten jelképes gombnyomással indították el a kivetítőkön az adatokat, de a ponthatárokat az interneten is közzétették ezen az oldalon, és aki kérte, sms-ben is tájékoztatást kapott.

Az idén felsőoktatásba jelentkezett összesen 110 617-ből 79 681-en be is jutottak valamelyik megjelölt egyetemre vagy főiskolára. Alap- és egységes, osztatlan képzésre 83 575-en jelentkeztek, és 59 569-en kerültek be, míg mesterképzésben a 22 321 jelentkező közül 14 704-en nyertek felvételt. Alább kigyűjtve megtalálja a legfontosabb, legnépszerűbb vagy legnagyobb szakok, egyetemek képzéseire meghúzott ponthatárokat (a ponthatárok az alapszakokra, illetve az osztatlan képzésekre vonatkoznak, és többnyire az államilag finanszírozott helyekre - ahol a költségtérítéses képzések ponthatárairól van szó, ott külön jelezzük).

További képekért kattintson!

Budapesten a Margitszigeten boldogan csaptak a levegőbe a diákok, amikor nyolc óra után a kivetítőn megjelentek a felvételi pontszámok, vagy sms-t kaptak az eredményről. A Pont Ott Partin lévő felvételizők többségét a sikításból és az ugrálásból ítélve felvették. A vizes fűben hentergő és ugráló diákokat lehet látni, akik szüleiknek és ismerőseiknek kiabálják a telefonba, hogy "felvettek". Tudósítónk csak egy olyan fiút lát, aki szomorkodva telefonál, ő csak annyit mondott az [origo]-nak: idén nem sikerült.

Ponthatárok a legnépszerűbb egyetemeken

Tavaly a legmagasabb pontszám (463) a Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakához kellett, ez idén még ennél is magasabbra kúszott: az angol nyelvű képzésre 478 (költségtérítéssel 407), a magyar nyelvűre 482 (költségtérítéssel 453) pontot kell megszerezni. A magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsmentképzés tavaly szintén a legmagasabb ponthatárú szakok között volt 457 ponttal, de idén csak költségtérítéses formában indult a képzés, így a bejutáshoz elég 413 pont is. A nemzetközi tanulmányok szakon 453 volt a ponthatár tavaly. Államilag finanszírozott képzés a Corvinus Gazdálkodástudományi Karán még gazdaságinformatikus szakon indult, a bejutáshoz idén 415 pont kell. A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szakhoz 394 pont. A Corvinus Gazdálkodástudományi Kara volt egyébként a második legnépszerűbb kar az összes közül, ide összesen 2829-en jelentkeztek.

További képekért kattintson!

2012-ben a legtöbben (3267-en) az ELTE bölcsészkarára akartak bejutni. A nappali és költségtérítéses képzéseken ezen a karon nem ritka a jóval 400 feletti ponthatár. A legnagyobb szakok közé tartozó magyar szakra 422 ponttal lehet bejutni, költségtérítéses formában pedig 300 ponttal. A történelem szak (régészet szakiránnyal) ponthatára 429 pont állami finanszírozású formában, az anglisztikáé 422, a germanisztikáé (skandinavisztika szakiránnyal) 433 pont. A legtöbb ponttal azoknak a felvételizőknek kell rendelkezniük, akik a kisebb bölcsész szakokra jelentkeztek, állami finanszírozású képzésre: az ókori nyelvek és kultúrák különböző szakirányaira 430 pont feletti ponthatárok vannak, ahogy a keleti nyelvek és kultúrák szakirányaira is. 438 pont kell például a török, a tibeti, a koreai, a kínai, a japán, az indológia és a hebraisztika szakirányhoz is. A kommunikáció és médiatudomány szakon is nagyon magas, 449 pont a ponthatár.

A harmadik legnépszerűbb egyetemi kar az ELTE Pedagógia és Pszichológia Kara volt az idén, 2405 jelentkezővel. Nappali képzésen alapszak ezen a karon csak öt indult: az andragógia, a pedagógia, a pszichológia, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, valamint a sportszervező szak. A legtöbb pont, 449 a pszichológia szakhoz kell, ez költségtérítéses képzésen is 430 pontot kíván. Az andragógiához 429 pont kell, költségtérítéses formában pedig 377. A pedagógia szak állami finanszírozású helyeihez is 424 pontot kell elérni, viszont az önköltséges változathoz 280 pont is elég. A rekreáció és a sportszervező szakok ponthatárai 400 pont alatt mozognak.

A legnépszerűbb szakok ponthatárai

Idén a gépészmérnöki szak volt a legnépszerűbb, ezt összesen 5202-en jelölték meg első helyen. A szakhoz a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 391 pontot kellett elérni az államilag finanszírozott helyhez, viszont aki ugyanide jelentkezett költségtérítéses helyre, csak 400 ponttól jut be. Ez egyebként a szakhoz szükséges legmagasabb ponthatár az országban: a legtöbb egyetemen és főiskolán elég a 240 pont a felvételihez. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán 280 ponttal, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Karán pedig 311 ponttal lehet bejutni az állami helyekre.

A második legnépszerűbb szak az országban a jelentkezők száma alapján (4762) a mérnök informatikus lett. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán kellett ehhez a szakhoz az egyik legtöbb pont: állami finanszírozású képzésre 370 pont, viszont költségtérítésesre - feltehetően azért, mert annyian jelölték be ezt a lehetőséget - még ennél is többre, 396 pontra volt szükség. A legmagasabb pontszámot a Pannon Egyetemen kellett összegyűjteni ehhez a képzéshez, itt 388 pont lett a ponthatár az államilag finanszírozott képzésre, az Óbudai Egyetemen 318 pontra van szükség a bejutáshoz, a Pázmány Információs Technológiai Karán 311 pont kell. A Debreceni Egyetemen ugyanerre a szakra 256 ponttal is be lehet kerülni, a Dunaújvárosi Főiskolán 240 pont is elég, ahogy a Gábor Dénes Főiskolán és a Kecskeméti Főiskolán, valamint a Miskolci Egyetemen és a Szegedi Egyetemen is.

További képekért kattintson!

A gazdálkodási és menedzsment szak is a legnépszerűbbek között volt, összesen 4693-an jelentkeztek ilyen szakokra. A Corvinuson idén állami finanszírozású képzés nem is indult, költségtérítéssel 413 pontra volt szükség. Ezen a szakon 300 feletti ponthatárt csak a Corvinus többi hasonló képzése produkált (illetve a BME 350 ponttal), a többi intézménybe erre a szakra 300 alatti pontokkal be lehet kerülni. 240 pont elég a bejutáshoz például az ÁVF-en, a Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Budapesti Kommunikációs Főiskolán, a KJF-en, az IBS-en, a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, a Szent István Egyetemen. Ezen a szakon nem is indult államilag finanszírozott képzés, minden hallgató maga viseli majd a képzése költségeit.

A budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán kell a legtöbb pontszám ahhoz, hogy valaki beiratkozhasson a kommunikáció és médiatudomány szakra, amely szintén a legnépszerűbb képzések között volt: a maximális 500 pontból 454-et kell teljesíteni a nappali, államilag finanszírozott képzéshez. Ugyanide a költségtérítéses képzéshez csak 380 pont kell. Az államilag finanszírozott helyhez a Budapesti Gazdasági Főiskolán 441 pont, a Budapesti Műszaki Egyetemen 449 pont, az ELTE bölcsészkarán 449 pont, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai bölcsészkarán 435 pont kell. A pécsi bölcsészkarra már 421 pont is elég, a dunaújvárosi főiskolán viszont csak költségtérítéses képzésben indul el a szak. A fizetős helyekre több egyetemen és főiskolán már 240 ponttal be lehet jutni: többek között a Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Dunaújvárosi Főiskolán, a Kodolányi János Főiskolán és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészkarán is elég ennyi pont. Az összes kommunikáció és médiatudomány szak ponthatárai megtalálhatóak ezen az oldalon.

Nemzetközi gazdálkodás szakra idén is nagyon sokan, 4060-an jelentkeztek. A Corvinus szinte elérhetetlenül magas, 482 ponton meghúzott szintjét el nem érő felvételizők azért néhány más felsőoktatási intézmény hasonló képzései közül is válogathatnak, de az állami finanszírozású helyekre mindenütt jóval 450 felett mozog a ponthatár. A BGF-en angol nyelven 463, francia nyelven 464, magyarul 465 pont kell a bejutáshoz. A BME-n 470, a Debreceni Egyetemen 464 pont kell, a Pannon Egyetemen 461 pontra van szükség.

További képekért kattintson!

A kormány jelentősen lecsökkentette több szakon az államilag finanszírozott helyek számát, jogászból például az egész országban csak száz helyet finanszíroznak. Az állami helyekre ennek megfelelően viszonylag magas pontszámok kellenek: az ELTE jogi karának jogászképzésére 467 pont, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pedig 455. Ugyanezeken az egyetemeken 350 és 240 pont kell a költségtérítéses képzéshez. A Pázmánynál magasabb pontot, 252-t várnak el a Miskolci Egyetem fizetős képzésén, és a Szegedi Egyetem jogi karán is (242 pont).

A korábbinál sokkal kevesebben, összesen 250-en tanulhatnak államilag finanszírozott helyen közgazdaságtant is. Az alkalmazott közgazdaságtan szakra a Corvinus Egyetemre 479 ponttal, a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi Karára 471 ponttal, az ELTE-re 464, a Pécsi Tudományegyetemre 440, a Pannon Egyetemre pedig 432 ponttal lehet bejutni. Afizetős helyek közül a Pécsi Tudományegyetemre lehet a legkönnyebben bejutni, oda már 284 pont is elég.

Az orvosi képzések közül a Semmelweis Egyetem államilag finanszírozott képzésén a legmagasabb a ponthatár: 432 pont kell az általános orvos szakhoz, de a költségtérítéses helyhez is majdnem ennyit, 427 pontot várnak el. A szegedi orvosi karon 421, a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen pedig 415 pont kell a bejutáshoz. Költségtérítéssel már 403 ponttal is be lehet jutni a Szegedi Egyetemre. Fogorvos szakra is a Semmelweis Egyetemre volt a legnehezebb bejutni, az állami helyekre 438 pont, a költségtérítéses képzésre pedig 410 pont kellett. Szegeden az ösztöndíjas és a fizetős helyekre is 425 pontot kellett elérni, Debrecenben 423, Pécsen 419 pont a felvételi ponthatár.

A korábbi években nagyon népszerű turizmus-vendéglátás szakokon minden államilag finanszírozott helyet megszüntettek, ezért a képzésért mindenhol fizetni kell. A tandíjon kívül a Budapesti Corvinus Egyetemen 400 pont is kell a felvételhez. A Pannon Egyetemre 301, a Budapesti Gazdasági Főiskolára 293 ponttal lehet bejutni, de a legtöbb egyetemen és főiskolán 240 pont is elég.

A művészeti képzések közül a színművész osztatlan szakra 400 pontot kellett összegyűjtenie a Kaposvári Egyetemre és a Színház- és Filmművészeti Egyetemre jelentkezőknek is. A színházrendező szakra 428 pont kell (költségtérítéssel 368). Aki festőművésznek készül, a Magyar Képzőművészeti Egyetemre 338 pontot kellett összegyűjtenie (önköltséges formában 296 pont is elég). A grafikus szakra jelentkezők ponthatára ugyanezen az egyetemen 386 pont, a szobrászé 388, a restaurátoré 376, az intermedia-művészé 384. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen a legtöbb, 400 pont az építőművészet szakra kellett, 398-ra volt szükség az üvegtervezés szakhoz, 392 a design- és művészetelmélet szakhoz (költségtérítéssel csak 380).

Az ország különféle bölcsészkarain induló, hagyományosan népszerű magyar szakos képzéseken az állami helyekre jóval 300 feletti ponthatárok a jellemzők, a költségtérítéses forma viszont egészen alacsony, 240 körüli pontszámokkal is elérhető sok helyen. A legmagasabb pontszám az ELTE BTK-é (422, önköltséggel 300) és a Szegedi Tudományegyetemé (390, önköltséggel 240). Elég sok pont kellett ahhoz, hogy valaki bejusson állami helyre a magyar szakra a Károlin (399), a Nyugat-Magyarországi Egyetemen (388) és a Pázmányon (388) is.

A magyar szakhoz hasonló a helyzet a történelem szakokon is: sok egyetemre a költségtérítéses képzéshez elég mindössze 240 pontot elérni, az állami finanszírozású képzések pontahatárai viszont a 400-hoz közelítenek. Az ország legmenőbb történelem szaka itt is az ELTE bölcsészkarán van, ide 422 pont kell egy államilag finanszírozott helyhez. Ezt követi a Károli Gáspár Református Egyetem 401 ponttal, de önköltséges formában ide is elég 240 pont. 390-393 pontra van szükség a bejutáshoz a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem állami helyeire is.

(A cikket folyamatosan bővítjük.)

500 volt a maximum

Az idei felvételi eljárásban változott a pontrendszer: a tavalyi maximális 480 pont helyett idén 500-at lehetett elérni. A korábbi 80 helyett idén 100 többletpontot lehetett beszámítani nyelvvizsgáért, tanulmányi versenyeken elért eredményért vagy a hátrányos helyzetért, és a tavalyi 200 helyett most 240 pont lett az úgynevezett jogszabályi minimum: vagyis akinek ennél kevesebb pontja lett, sehová nem juthatott be.

Tavaly Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakához kellett a legmagasabb pontszám (463), és a további kilenc legmagasabb pontszámot is ezen az egyetemen állapították meg: a gazdálkodás és menedzsment szakon 457, a nemzetközi tanulmányok szakon 453 volt a ponthatár tavaly.

További képekért kattintson!

Idén legtöbben az ELTE bölcsészkarára akartak bejutni, ide 3267-en felvételiztek. 2829-en jelentkeztek a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karára, a harmadik legnépszerűbb kar pedig az ELTE pedagógia és pszichológia kara volt (2405 jelentkező) az Oktatási Hivatal statisztikája szerint.

A legnépszerűbb szak a gépészmérnöki lett, ezt 5202-en jelölték meg első helyen. A további legnépszerűbb alapszakok sorrendben a következők voltak: mérnök informatikus (4762), gazdálkodási és menedzsment (4693), kommunikáció és médiatudomány (4065) és nemzetközi gazdálkodás (4060). Érdekesség, hogy a gazdálkodási és a kommunikációs képzéstől még az sem vette el a felvételizők kedvét, hogy ezeken a szakokon alig néhány állami hely van (a gazdasági képzésben például 4900-ról 250-re csökkent az állami finanszírozással felvehető hallgatók száma).

Szerződést kell aláírni szeptemberben

Az idei felvételi eljárásban az egyik legnagyobb változás az volt, hogy átalakult a képzések finanszírozása: szeptembertől állami ösztöndíjas, a képzési költségek felét fedező részösztöndíjas és az önköltséges finanszírozási forma váltja az eddig államilag finanszírozott és költségtérítéses képzést.

Az ösztöndíjas hallgatóknak az új szabályok szerint szeptemberben úgynevezett hallgatói szerződést kell aláírniuk. Ebben a diákoknak vállalniuk kell, hogy a végzés után húsz éven belül a támogatott idő kétszereséig Magyarországon dolgoznak. Tehát például ha valaki három évig vett részt állami vagy részösztöndíjjal támogatott képzésen, akkor összesen hat évet kell itthon dolgoznia. Ha ezt nem teljesíti, utólag ki kell fizetnie a képzés költségeit.

Az Alkotmánybíróság ugyan július elején alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette az erről szóló rendeletet, de a parlament néhány nappal később törvénybe iktatta a hallgatók röghöz kötését.

Harmincezerrel kevesebben felvételiztek

A felvételizők bizonytalanságát az elmúlt félévben növelte az is, hogy az oktatási államtitkárság csak az utolsó pillanatban, néhány héttel a leadási határidő előtt hozta nyilvánosságra a keretszámokat. Az intézményekre, képzési területekre és szakokra lebontott listából derült ki, hogy idén az előző éveknél jóval kevesebben tanulhatnak tovább államilag finanszírozott képzésben. Ráadásul a felvételizők ekkor szembesülhettek azzal, hogy jelentősen csökkentették a gazdasági, bölcsész- és jogászképzésben a finanszírozott helyek számát. A tavalyi 53 ezer helyett idén kevesebben, 39 ezren tanulhatnak teljes állami támogatással.

Bár a február 15-i jelentkezési határidőt kilenc nappal meghosszabbította az oktatási államtitkárság, az előző éveknél kevesebben adták le jelentkezési lapjukat idén. 110 397 felvételiző várja kedden az idei ponthatárok kihirdetését (összehasonlításképp 2010-ben 140 308-an, a 2011-ben pedig 140 953-an felvételiztek). A jelentkezők nyolcvan százaléka pályázott állami ösztöndíjas helyre, és 82 661-en jelöltek meg nappali tagozatos képzést februárban. Levelező szakon a felvételizők 23 százaléka tanulna, a legkevésbé népszerű idén is az esti tagozatos képzés és a távoktatás volt.